Van, amikor a földszint, páholy és második emelet a maga hatszáz ülőhelyével bőségesen elegendőnek bizonyul, máskor, pótszékek elhelyezésével, állójegyek eladásával még egy picit lehet ezen toldani. Akadnak viszont esetek, amikor a csilláron is néző lógna, ilyenkor viszont kimondottan bosszantó, hogy a harmadik emeleti széksorok nem vehetők igénybe.

A Maros Megyei Múzeum részlegeként működő Kultúrpalota osztályvezetője, a tisztségét néhány hónapja betöltő Fülöp Tímea, mint mondja, egy adott helyzetet örökölt. Azzal viszont tisztában van, hogy a bukaresti Colectiv-tragédia óta a tűzoltóság sokkal szigorúbban viszonyul a szabályok áthágásához. Az új intézményvezető szerint ez azonban nem okoz különösebb gondot; a harmadik emeleti karzat is bármikor megtekinthető, hisz nyitva áll a látogatók előtt. Előadásokon azonban a tűzoltósági megszorítás miatt kénytelenek lezárni.

– fejtegeti az új igazgató. Fülöp Tímea a pohár tele részére is kitér: a harmadik emelet tehermentesítése által az épület állagát is sikerül jobban kímélni.

Megkeresésünkre Cristian Virag, a tűzoltóság sajtószóvivője cáfolta, hogy bármilyen korlátozó intézkedésre szólították volna fel a palota vezetőségét. Szerinte, a megfelelő tűzvédelmi előírások betartásával, a nagyterem valamennyi ülőhelye használható.

– állítja. A Kultúrpalota archívumaiban lévő okiratok viszont egyébről tanúskodnak. Amint Fülöp Tímea is megerősíti, valóban nem a tűzoltók akadékoskodásán múlott a kétszáz férőhely kiiktatása. Mint mutatja, 1999-ben a régi vezetőség nyolcszáz helyett mindössze hatszáz férőhelyre igényelte a tűzvédelmi engedélyt.

„Az más kérdés, hogy a 2015-ös bukaresti tragédiáig ezt senki nem vette komolyan, de az engedélyek alapján mi nem kockáztathatunk” – szögezi le.

Jelen helyzetben úgy tűnik, legalábbis a koncertterem esetében, hogy a palota megálmodója, Marosvásárhely száz évvel ezelőtti polgármestere, Bernády György szinte hiába szorgalmazta a harmadik emelet felhúzását. Köztudott ugyanis, hogy a budapesti Komor Marcell és Jakab Dezső műépítész páros eredetileg kétemeletesre tervezte a vásárhelyi cifrapalotát.

Az Amerikába utazó városatya azonban a hajóról írt levelében üzente meg helyettesének, Hofbauer Aurélnek, hogy a főépítész és a pénzügyi bizottság hozzájárulásával még egy emeletet terveztessen a már épülő Kultúrpalotára. Bernády nem kimondottan a nagyterem kapacitásának növelése miatt szorgalmazta a harmadik emelet felhúzását, hanem azért, hogy helyet biztosítson a múzeum és a zeneiskola termeinek.

– írta Bernády. Ötletét nem fogadták örömmel: újratervezést, többletkiadást, plusz munkát igényelt. Komor és Jakab viszont azért is aggódott, hogy három emelettel a Kultúrpalota magasabb lesz a már korábban befejezett Városházánál, így az utóbbi veszít tekintélyéből. A sűrű levélváltás eredményeképpen, 1911 szeptemberére, amikor éppen a második emelet falazása kezdődött, mégis elkészült az újabb terv a bővített homlokzattal.

Az 1778-ban épült milánói Scala ma is úgy fogadhatja mind a kétezer harminc férőhelyére a nagyérdeműt akárcsak egy vagy két évszázaddal ezelőtt. Az olaszok nem tartanak a tömegszerencsétlenségtől, még akkor sem, ha büszkeségük, a Scala éppen egy tűzvésznek köszönheti létét. A milánói operaház ugyanis Mária Terézia utasítására a két évvel azelőtt leégett Teatro Regio Ducale helyett épült. A jóval újabb bécsi állami operaházat, a Staatsopert is csak az 1945-ös légitámadások viselték meg. A világháború utáni restaurálás során nem építettek újabb lépcsőházat, mégis használható mind a kétezer kétszáz férőhelye.

– nyomatékosítja a tűzoltóság álláspontját Cristian Virag. Fülöp Tímea szerint Marosvásárhelyen is lehet változtatni a helyzeten: ehhez mindössze új, nyolcszáz férőhelyre érvényes működési engedély kibocsátását kell igényelni a tűzoltóságtól.