Szabó Sámuel, Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala fejlesztési és beruházási igazgatóságának vezetője
Fotó: Erdély Bálint Előd
Miért „tökölnek” olyan sokáig, esetenként éveken át az önkormányzatok egy-egy beruházás papírozásával és kivitelezésével? – merül fel a kérdés az adófizetőkben, olykor jogosan. Nos, egy terv útja a megvalósításig valóban hosszadalmas, ennek lépéseit Szabó Sámuellel, a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal fejlesztési és beruházási igazgatóságának vezetőjével jártuk körbe.
2021. május 24., 22:112021. május 24., 22:11
2021. május 24., 22:132021. május 24., 22:13
„Egy beruházásnál az első és legfontosabb kérdés: megvizsgálni, hogy az adott közösségnek mire van szüksége. Ezeket az igényeket a politikusok általában a választási kampányok idején hosszasan felsorolják, olyankor magasra teszik a lécet” – vág rögtön a téma közepébe Szabó Sámuel, majd így folytatja: „van egy másik út is: nem azt nézzük, hogy mire van szüksége a közösségnek, hanem azt, hogy mire tudunk pályázni; ez esetben azonban előfordulhat az is, hogy országszerte sok helyen látunk olyan bezárt turisztikai irodákat, amelyek először és utoljára az avatás napján voltak nyitva”.
Nyilván az első változat az ideális, cikkünk is ezt fogja körbejárni. A közösségi igényen alapuló beruházást abban az esetben a legegyszerűbb megvalósítani – érvelt a szakember –, ha a helyi költségvetésben van erre elkülönített pénzünk. Ugyanakkor a minisztériumok többségének honlapján is felsorolják azokat a pályázati lehetőségeket, amelyek érdekelhetik a helyi önkormányzatokat. A fejlesztési minisztérium esetében már jól ismertek az ún. PNDL-programok (Országos Vidékfejlesztési Program); ide tartozik a CNI, azaz az Országos Beruházási Táraság is, a maga pályázataival.
Az európai uniós pályázati lehetőségeket, az úgynevezett operacionális programokat (régiófejlesztés, humánerőforrás-fejlesztés, közigazgatás-fejlesztés) külön kell kezelnünk: ezek esetében az önkormányzatoknak szükségük van egy fejlesztési stratégiára, amelyek pontokban egybevágnak az országos fejlesztési stratégiával; így elkerülhető az, hogy az uniós pénzek rossz helyre menjenek. Ez a stratégiakikötés azonban oda vezet(het), hogy sok önkormányzat kényszerből összefércel egy-egy ilyen iratcsomót, mert enélkül nem pályázhat uniós forrásokra.
„Konkrét példa: Székelyudvarhely esetében meg kell nevezni azokat a problémapontokat, amelyek fejlesztésre szorulnak. Közlekedési szempontból egyik gócpont a Kőkereszt tér, a másik a városi zöldség- és gyümölcspiac. Utóbbi esetben meg kell oldani az odajutást és az onnan való elutazást, az ottani parkolást, a piactér korszerűsítését, esetleges befedését. Ezeket a kérdéseket mindenképp együttesen kell kezelni ahhoz, hogy látványos és valódi megoldást tapasztalhassunk. Azzal ugyanis nem oldottuk meg a kérdést, ha csak az árusok asztalait födtük be polikarbonáttal” – példálózott.
Visszatérve a beruházásra, első kérdés megvizsgálni azt, hogy megéri-e abba pénzt fektetni vagy sem. Ennek eldöntésére össze kell állítani egy megvalósíthatósági tanulmányt. „Sajnos, ez az a lépés, amit leginkább elhanyagolnak, illetve elnagyolnak országszerte. Ha viszont erre nem fektetünk hangsúlyt, akkor szörnyszülöttek jöhetnek létre. Magyarán:
így saját forrásokat kell odacsoportosítani úgy, hogy azt előzetesen jóvá kell hagynia az önkormányzati képviselő-testületnek. Íme egy példa: tornateremépítés esetén fel kell mérni az igényt, hogy az adott iskolának mekkora tornateremre van szüksége. Ha ezt profi módon végezzük, rájöhetünk, hogy az adott iskolának nem is sportcsarnokot kell építtetnie, hanem csak egy kisebb méretű tornateremet, amelynek fenntartása később az iskola költségvetését nem fogja megterhelni” – magyarázta a fejlesztési és beruházási osztály vezetője.
Ha elkészült a megvalósíthatósági tanulmány, kérni kell az elvi engedélyeket (románul aviz), majd az urbanisztikai bizonylatot (azaz: városrendészeti szempontból nincs akadálya a beruházásnak). Ezek után az önkormányzat elé kerül a tervezett beruházás, amelyet a tanácsosok jó esetben elfogadnak.
Fotó: Erdély Bálint Előd
„Szerencsés esetben valamely állami intézménynél kapunk pénzt a tervünkre, ám az elbírálás sokszor nagyon elhúzódhat: három hónaptól akár évekig is eltarthat. Jó példa erre a székelyudvarhelyi Tompa László Általános Iskola épületének és a mellette lévő minifocipálya felújítási pályázatának elbírálása, amit 2018-ban nyújtottak be. Itt azonban az a gond, hogy a 2018-as költségbecslés már nem felel meg a 2021-esnek: időközben például jelentősen megdrágult az építőanyag.”
Ha mindezeken túljut a pályázat, az aktacsomag Gyulafehérvárról átkerül Bukarestbe az ún. előszerződéses szakaszba, amikor ismét átvizsgálják a fent már említett három szakaszt.
Szerencsés esetben a megrendelő és a finanszírozó aláírja a szerződést, így következhet a közbeszerzési eljárás. Ez két szakaszból áll: a kiviteli terv leszerződése, majd a munkálatok leszerződése. „Előbbi tulajdonképpen egy lappangó szakasz, az az időszak, amikor látszólag nem történik semmi (ez legalább egy évet felemészt); ilyenkor zajlanak a különböző szolgáltatóktól való engedélyek beszerzése (például áram- és gázszolgáltató). Ha minden rendben megy, egy év után kezdődhet a közbeszerzési eljárás második szakasza, a munkálatok leszerződése, majd az első kapavágás pillanata is eljön.
Ha jó a terv és ügyes a kivitelező, akkor a munkálat sétagalopp kell legyen. Egy félmillió eurós beruházás ideje azonban legalább másfél év, például a szombatfalvi nappali foglalkoztatóközpont kivitelezése” – fejtette ki.
A munkálatra a pénzt a legtöbb esetben nem egy összegben és előre adják, hanem szakaszosan. Általában az az eljárás, hogy utólagos elszámolással finanszírozzák meg a beruházásokat. Ez kisebb munkálatoknál jól működik, ugyanis az önkormányzat saját pénzét használja; nagyberuházások esetében azonban már előleget kell felvenni, vagy duplaelszámolást készíteni. „Vagyis az önkormányzat benyújt egy előelszámolást, ami alapján adnak pénzt, amiből fizeti a beruházót. Később letesz egy második elszámolást is, azaz elszámol a kifizetett pénzzel, amit az első elszámolás alapján kapott.”
„Ez azonban csak addig van így, amíg meg nem érkezik a számvevőszék – akár az elszámolás után másfél évvel –, és az elszámolás felét visszadobja.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Az európai uniós elszámolás teljesen másként működik: a közbeszerzés mellett az összes számlát, kifizetést, elkönyvelt aktát leellenőrzik; akárcsak azt, hogy valóban száz köbméter törtkövet használtak-e fel, ahogy a számlák alapján írják. Még azt is ellenőrzik, hogy a törtkövet olyan cégtől szerezték-e be, amelynek van minőségi bizonylata.
Ezeket egyébként nem is ellenőrzi a megyei számvevőszék, helyette egy másik szerv, az európai alapokat ellenőrző hatóság foglalkozik az uniós pénzekkel” – tudtuk meg Szabótól, aki végezetül egy pozitív fejleményre is felhívta a figyelmünket.
„Az elvárások szerencsére jó irányba változnak. Az első uniós pályázatoknál, még a kétezres években ugyanis egy-egy pályázat akár 2000 oldalnyi papírt is tartalmazott, amiből három példányt kellett legyártani. Ebből két példányt leadni, egyet pedig megtartani; ezek mindegyikét alá kellett íni és több pecséttel ellátni. A mostani időszak előnye, hogy egyetlen példánynak kell elkészülnie, a többi példány online marad” – zárta beszélgetésünket Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala fejlesztési és beruházási igazgatóságának vezetője.
A hátrányos helyzetűeket közelebb vinni a rendszerhez, egyúttal az egészséghez – ezt a célt tűzte maga elé a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és további négy partnere négy országból. Szerdán az eddigi eredményeket értékelték ki Mikóújfaluban.
Két személy, egyikük egy 14 éves fiú, életét vesztette szerdán az 1C jelzésű országút Nagybánya és Miszmogyorós (Tăuții-Măgherăuș) közötti szakaszán bekövetkezett közúti balesetben, tájékoztatott Florina Meteș, a Máramaros megyei rendőrség szóvivője.
Két hónapra hatósági felügyelet alá helyezték kiskorúval szembeni rossz bánásmód és jogellenes fogvatartás miatt azt a Szeben megyei férfit, aki lánccal az asztalhoz kötözte és bezárta a házba tízéves fiát.
Az Európai Bizottság 49,8 millió euró értékű sürgősségi támogatási csomagot javasolt hat uniós tagállam gyümölcstermesztő és bortermelő ágazatában tevékenykedő gazdálkodók számára, amelyből Románia 11,5 millió eurós támogatást kap.
A Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint egy gramm arany szerdán 508,6964 lejt ér, 2,2803 lei lejjel (0,45 százalékkal) többet, mint kedden (506,4161 lej). Ezzel a nemesfém ára újabb rekordot döntött.
Beton villanyoszlopot tört ki, és az útszéli árokban állt meg egy személyautó Sóváradon, szerdán délután.
Nicușor Dan román államfő szerint a lengyel légtér nyilvánvaló megsértésével Oroszország ismét bebizonyította, hogy agresszíven viselkedik, ezért meg kell állítani és meg kell szorongatni, hogy tárgyalóasztalhoz üljön.
Idén augusztusban 15 043 új személyautót helyeztek forgalomba Romániában, 52,6 százalékkal többet, mint a tavalyi nyolcadik hónapban – közölte szerdán a Gépkocsigyártók és Importőrök Egyesülete (APIA).
Románia szolidáris Lengyelországgal, amely kedd este orosz drónokat semmisített meg a saját légterében, és hasonló helyzetben Románia „ugyanúgy fog reagálni” – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államelnök.
Közel 40 ezer lej értékű, segédeszközök vásárlására felhasználható elektronikus utalványra pályázhatnak rövidesen a fogyatékkal élők. A jelentkezés a módszertan elfogadását követően indul el.
1 hozzászólás