
Szabó Sámuel, Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala fejlesztési és beruházási igazgatóságának vezetője
Fotó: Erdély Bálint Előd
Miért „tökölnek” olyan sokáig, esetenként éveken át az önkormányzatok egy-egy beruházás papírozásával és kivitelezésével? – merül fel a kérdés az adófizetőkben, olykor jogosan. Nos, egy terv útja a megvalósításig valóban hosszadalmas, ennek lépéseit Szabó Sámuellel, a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal fejlesztési és beruházási igazgatóságának vezetőjével jártuk körbe.
2021. május 24., 22:112021. május 24., 22:11
2021. május 24., 22:132021. május 24., 22:13
„Egy beruházásnál az első és legfontosabb kérdés: megvizsgálni, hogy az adott közösségnek mire van szüksége. Ezeket az igényeket a politikusok általában a választási kampányok idején hosszasan felsorolják, olyankor magasra teszik a lécet” – vág rögtön a téma közepébe Szabó Sámuel, majd így folytatja: „van egy másik út is: nem azt nézzük, hogy mire van szüksége a közösségnek, hanem azt, hogy mire tudunk pályázni; ez esetben azonban előfordulhat az is, hogy országszerte sok helyen látunk olyan bezárt turisztikai irodákat, amelyek először és utoljára az avatás napján voltak nyitva”.
Nyilván az első változat az ideális, cikkünk is ezt fogja körbejárni. A közösségi igényen alapuló beruházást abban az esetben a legegyszerűbb megvalósítani – érvelt a szakember –, ha a helyi költségvetésben van erre elkülönített pénzünk. Ugyanakkor a minisztériumok többségének honlapján is felsorolják azokat a pályázati lehetőségeket, amelyek érdekelhetik a helyi önkormányzatokat. A fejlesztési minisztérium esetében már jól ismertek az ún. PNDL-programok (Országos Vidékfejlesztési Program); ide tartozik a CNI, azaz az Országos Beruházási Táraság is, a maga pályázataival.
Az európai uniós pályázati lehetőségeket, az úgynevezett operacionális programokat (régiófejlesztés, humánerőforrás-fejlesztés, közigazgatás-fejlesztés) külön kell kezelnünk: ezek esetében az önkormányzatoknak szükségük van egy fejlesztési stratégiára, amelyek pontokban egybevágnak az országos fejlesztési stratégiával; így elkerülhető az, hogy az uniós pénzek rossz helyre menjenek. Ez a stratégiakikötés azonban oda vezet(het), hogy sok önkormányzat kényszerből összefércel egy-egy ilyen iratcsomót, mert enélkül nem pályázhat uniós forrásokra.
„Konkrét példa: Székelyudvarhely esetében meg kell nevezni azokat a problémapontokat, amelyek fejlesztésre szorulnak. Közlekedési szempontból egyik gócpont a Kőkereszt tér, a másik a városi zöldség- és gyümölcspiac. Utóbbi esetben meg kell oldani az odajutást és az onnan való elutazást, az ottani parkolást, a piactér korszerűsítését, esetleges befedését. Ezeket a kérdéseket mindenképp együttesen kell kezelni ahhoz, hogy látványos és valódi megoldást tapasztalhassunk. Azzal ugyanis nem oldottuk meg a kérdést, ha csak az árusok asztalait födtük be polikarbonáttal” – példálózott.
Visszatérve a beruházásra, első kérdés megvizsgálni azt, hogy megéri-e abba pénzt fektetni vagy sem. Ennek eldöntésére össze kell állítani egy megvalósíthatósági tanulmányt. „Sajnos, ez az a lépés, amit leginkább elhanyagolnak, illetve elnagyolnak országszerte. Ha viszont erre nem fektetünk hangsúlyt, akkor szörnyszülöttek jöhetnek létre. Magyarán:
így saját forrásokat kell odacsoportosítani úgy, hogy azt előzetesen jóvá kell hagynia az önkormányzati képviselő-testületnek. Íme egy példa: tornateremépítés esetén fel kell mérni az igényt, hogy az adott iskolának mekkora tornateremre van szüksége. Ha ezt profi módon végezzük, rájöhetünk, hogy az adott iskolának nem is sportcsarnokot kell építtetnie, hanem csak egy kisebb méretű tornateremet, amelynek fenntartása később az iskola költségvetését nem fogja megterhelni” – magyarázta a fejlesztési és beruházási osztály vezetője.
Ha elkészült a megvalósíthatósági tanulmány, kérni kell az elvi engedélyeket (románul aviz), majd az urbanisztikai bizonylatot (azaz: városrendészeti szempontból nincs akadálya a beruházásnak). Ezek után az önkormányzat elé kerül a tervezett beruházás, amelyet a tanácsosok jó esetben elfogadnak.
Fotó: Erdély Bálint Előd
„Szerencsés esetben valamely állami intézménynél kapunk pénzt a tervünkre, ám az elbírálás sokszor nagyon elhúzódhat: három hónaptól akár évekig is eltarthat. Jó példa erre a székelyudvarhelyi Tompa László Általános Iskola épületének és a mellette lévő minifocipálya felújítási pályázatának elbírálása, amit 2018-ban nyújtottak be. Itt azonban az a gond, hogy a 2018-as költségbecslés már nem felel meg a 2021-esnek: időközben például jelentősen megdrágult az építőanyag.”
Ha mindezeken túljut a pályázat, az aktacsomag Gyulafehérvárról átkerül Bukarestbe az ún. előszerződéses szakaszba, amikor ismét átvizsgálják a fent már említett három szakaszt.
Szerencsés esetben a megrendelő és a finanszírozó aláírja a szerződést, így következhet a közbeszerzési eljárás. Ez két szakaszból áll: a kiviteli terv leszerződése, majd a munkálatok leszerződése. „Előbbi tulajdonképpen egy lappangó szakasz, az az időszak, amikor látszólag nem történik semmi (ez legalább egy évet felemészt); ilyenkor zajlanak a különböző szolgáltatóktól való engedélyek beszerzése (például áram- és gázszolgáltató). Ha minden rendben megy, egy év után kezdődhet a közbeszerzési eljárás második szakasza, a munkálatok leszerződése, majd az első kapavágás pillanata is eljön.
Ha jó a terv és ügyes a kivitelező, akkor a munkálat sétagalopp kell legyen. Egy félmillió eurós beruházás ideje azonban legalább másfél év, például a szombatfalvi nappali foglalkoztatóközpont kivitelezése” – fejtette ki.
A munkálatra a pénzt a legtöbb esetben nem egy összegben és előre adják, hanem szakaszosan. Általában az az eljárás, hogy utólagos elszámolással finanszírozzák meg a beruházásokat. Ez kisebb munkálatoknál jól működik, ugyanis az önkormányzat saját pénzét használja; nagyberuházások esetében azonban már előleget kell felvenni, vagy duplaelszámolást készíteni. „Vagyis az önkormányzat benyújt egy előelszámolást, ami alapján adnak pénzt, amiből fizeti a beruházót. Később letesz egy második elszámolást is, azaz elszámol a kifizetett pénzzel, amit az első elszámolás alapján kapott.”
„Ez azonban csak addig van így, amíg meg nem érkezik a számvevőszék – akár az elszámolás után másfél évvel –, és az elszámolás felét visszadobja.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Az európai uniós elszámolás teljesen másként működik: a közbeszerzés mellett az összes számlát, kifizetést, elkönyvelt aktát leellenőrzik; akárcsak azt, hogy valóban száz köbméter törtkövet használtak-e fel, ahogy a számlák alapján írják. Még azt is ellenőrzik, hogy a törtkövet olyan cégtől szerezték-e be, amelynek van minőségi bizonylata.
Ezeket egyébként nem is ellenőrzi a megyei számvevőszék, helyette egy másik szerv, az európai alapokat ellenőrző hatóság foglalkozik az uniós pénzekkel” – tudtuk meg Szabótól, aki végezetül egy pozitív fejleményre is felhívta a figyelmünket.
„Az elvárások szerencsére jó irányba változnak. Az első uniós pályázatoknál, még a kétezres években ugyanis egy-egy pályázat akár 2000 oldalnyi papírt is tartalmazott, amiből három példányt kellett legyártani. Ebből két példányt leadni, egyet pedig megtartani; ezek mindegyikét alá kellett íni és több pecséttel ellátni. A mostani időszak előnye, hogy egyetlen példánynak kell elkészülnie, a többi példány online marad” – zárta beszélgetésünket Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala fejlesztési és beruházási igazgatóságának vezetője.
Ilie Bolojan kormányfő kedd este részvétét fejezte ki a Temes megyei közúti balesetben meghalt hét görög fiatal családjának.
A szakszervezeti felmérés szerint nagy a felháborodás az egészségügyben, valamint a szociális ellátórendszerben a kormány által tervezett 10 százalékos költségcsökkentés miatt. Akár általános sztrájk is kirobbanhat a két ágazatban.
Mintegy négyszáz diák és szülő tüntetett kedden a temesvári Opera téren, igazságot követelve a Temes megyei Csenében meggyilkolt 15 éves fiatalnak, Mariónak, akinek megölésében bűntárs volt egy 13 éves – jelenleg szabadlábon lévő – fiú is.
Novemberben már feltöltötték az 500 lejes tanszertámogatást ötszázezer jogosult diák kártyájára, a decemberben kiosztott új kártyák közül viszont közel 60 ezren még mindig nem kapták meg. A feltöltés időpontja egyelőre bizonytalan.
Csehországban autóbusz-gyújtogatásokat, Litvániában terrortámadásokat készített elő az az Oroszországban élő személy, akinek a felbujtására Románia területén is szabotázsakciókat tervezett egy kolumbiai férfi.
Több mint 6900 lakóingatlanban keletkezett tűz tavaly Romániában, ami mintegy 2 százalékos növekedést jelent 2024-hez képest. A tűzesetekben 305 ember életét vesztette, az áldozatok többsége idős.
Az egészséges mezei nyúlpopuláció megőrzése érdekében Arad megyéből Maros megyébe telepítettek közel hetven mezei nyulat.
Hétre emelkedett a kedden kora délutáni Temes megyében történt baleset halálos áldozatainak a száma, további három sérültet pedig kórházban kezelnek. Hatósági információk szerint az áldozatok egy mikrobusz utasai voltak, amelynek sofőrje előzésbe kezdett.
A 2025-ös évet Románia 7,65 százalékos GDP-arányos (146,03 milliárd lejes) költségvetési hiánnyal zárta, ami 1 százalékponttal kisebb a 2024-es év végi 8,67 százalékos deficitnél – közölte kedden a pénzügyminisztérium.
A téli időszak velejárója: 30 százalékkal megnőtt az ortopédiai esetek száma a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban az elmúlt két hétben a csúszások, esések és téli sportbalesetek miatt.
1 hozzászólás