Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:29

Brillíroztak az amerikaiak, hengerelt Kolozsváron a Sepsi-SIC

21:26

Elmaradt a Roseal–Csicsó mérkőzés a labdarúgó 4. Ligában

21:20

Szovjet örökség és fejlődés a Dnyeszter Menti Köztársaságban

21:11

Gyorsan hajtottak délelőtt, este már benne vannak a statisztikában

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra

Elhunyt a székelyudvarhelyi földrajztanár, akinek felépüléséért sokan összefogtak

Képeken a hétfő reggeli iskolabusz-baleset

Ráduly Erzsébet: az emberekben bízni kell

Már nem csak álom, hogy Erdélyből néhány óra alatt eljuthassunk Budapestre autópályán vagy vasúton

Tükörjég, torlódás – most aztán tényleg oda kell figyelni az utakon

A bíróság sem tartja törvénysértésnek a fakeresztek elhelyezését az úzvölgyi haditemetőben

Nem aprózták el: rögtön huszonöt százalékkal drágítottak a csíkszeredai taxisok

A soron következő három vasárnap fontosságáról

Beköszöntött a tél Csíkszeredában, több tonna csúszásgátlót használtak fel az utakon az elmúlt órákban

Csíkszeredában is lesz farsangbúcsúztatás, Csobotfalván vonulnak fel az alakoskodók

Csobotfalvi hagyományőrzők a Hargita Megyei Farsangtemetés egyik korábbi kiadásán. Archív

Fotó: Veres Nándor

Húsz évvel ezelőtt élesztették újra szervezett formában a Csíkszeredához tartozó Csobotfalván a farsangbúcsúztatást. Az 1998–2003 közötti próbálkozások után 2004-től Antal Imre helybeli tanár vezetésével évről évre megtartják a hagyományos farsangvégi ünnepséget.

Dobos László

2024. február 09., 19:282024. február 09., 19:28

Csobotfalván a 20. század közepéig hagyományosan megtartották a farsangbúcsúztatást, a régi formában utoljára 1948-ban volt farsangtemetés, mert akkor a kommunisták betiltották a szokást.

Fél évszázadnyi szünet után 1998-ban tartottak újra farsangi felvonulást Csobotfalván,

az 1998-2003 közötti kezdeti próbálkozások után 2004-ben Antal Imre tanár, néprajzos élesztette újjá az idősek visszaemlékezései alapján a helyi farsangi hagyományokat.

Fotó: Pinti Attila

Tőle tudtuk meg, hogy idén vasárnap, február 11-én tartják a farsangbúcsúztatást. A felvonulás vasárnap délután fél 2-kor kezdődik és délután 5 óráig tart – Csobotfalva utcáin fentről lefelé.

Vasárnap délután 5 órakor a csobotfalvi kultúrház udvarán kezdődik a központi szertartás, ezt táncházas mulatság követi.

Hogyan zajlott a régi farsangbúcsúztatás Csobotfalván?

Az egy évvel ezelőtt elhunyt Karácsony-Molnár Erika néprajzkutató, főiskolai tanár Farsangbúcsúztatás egy székelyföldi településen, Csobotfalván címmel közzétette kutatásainak eredményeit. Tőle idézünk.

„A csobotfalvi farsangi utcai felvonulás helyi elnevezése húshagyás vagy farsangbúcsúztatás. A 20. század közepéig húshagyókedden a legények zenészekkel járták sorra a település utcáit.

Betértek azoknak a házaknak az udvarára, ahol fogadták őket. A legények reggel nyárssal a kezükben indultak el énekszóval az úton Agyagfalváról, a falu végéről. Aki kijött a házból, hogy a nagyböjt előtt egy utolsó szelet hússal megkínálja a fiatalokat, azt megtáncoltatták a háza előtt. A legények nyársukra tűzték az adományokat. Fehérharisnyás népviseletbe vagy priccses nadrágba öltöztek, fejükön piros szalaggal díszített fekete báránybőrsapka volt. A felvonulás végén a kultúrházba vonultak.

Fotó: Kristó Róbert

A Kecskére és a Pásztorokra is emlékeztek. A kecskét alakító legény fejére élő kecskefej utánzatot húztak. Az asszonyokra ráugrott, közben mekegett. A pásztorok szőrös, bundás öltözetet hordtak, kezükben faragott szalagos botot hordtak, lábukra bocskort húztak. Néhány asszony szakadt ruhát öltött magára, kéregetőnek öltözött. A Hammasok (Viglicek) mintát is varrtak az álarcukra, ördögollót is használtak. Hóhányók is voltak, nagy hólapátokkal.

A település központjában égették el a Szalmást, akit szekérrel vittek oda. Szertartás közepette leszállították a szekérről, letérdeltették az útra, ráraktak nagy halom szalmát, körbeállták és miközben a Hammasok elkergették a bámészkodó gyereksereget, meggyújtották a szalmát kiáltva: Ég az ember! A Szalmást alakító ember közben rejtve kibújt a szalma alól.

Fotó: Kristó Róbert

Utoljára 1948-ban gyakorolták, mert a román hatóságok betiltották a szokást. (…) Farsangi felvonulást fél évszázadnyi szünet után 1998-ban tartottak újra Csobotfalván. Az 1998-2003 közötti kezdeti próbálkozások után 2004-ben egy helybeli értelmiségi élesztette újjá az idősek visszaemlékezései alapján a helyi farsangi hagyományokat. Ezt a tevékenységet Csobotfalva lakosságának többsége aktívan támogatta.

A farsangbúcsúztatás mindig együtt jár különböző viccelődések, tréfák űzésével.

Fotó: Kristó Róbert

A felújított szokás napjainkban elsősorban a szórakozás és szórakoztatás alkalma. A szokás szereplői a farsang végén azonban a farsangot jelképező Szalmás elégetésével felhívják az emberek figyelmét az élet mulandóságára, a hamarosan bekövetkező nagyböjti időszakra, a hamvazószerdán kezdődő bűnbánat idejére”.