Sokan reagáltak a Silivaș Gyöngyi Éva csíkszeredai anya által a gyerekek alkohollal való kiszolgálása terén elvégzett felmérés eredményeire. A Hargita Megyei Gyermekvédelmi és Szociális Igazgatóság munkatársaként dolgozó nő azután lépett fel a fiatalok alkoholfogyasztását elősegítő jelenség ellen, miután tömbháza körül egy csoport fiatalt rendszeresen alkoholt fogyasztott, és ez a csoport rövid időre az ő gyermekét is magához vonzotta. Bár törvény tiltja a 18 év alattiak szeszes itallal való kiszolgálását, a csíkszeredai üzletek közül sokban megvehetik az alkoholt a fiatalok. Silivaș Gyöngyi Éva 24 csíkszeredai üzletben végzett próbavásárlást gyerekek segítségével, és az üzletek közül húszból távozhattak volna a szeszes itallal a 13–14 éves fiatalok. Az asszony a nyilvánosság elé tárta felmérése eredményeit, és arra kérte az érintett szülőket, illetve az intézményeket, akik tehetnek valamit ezen a téren, hogy fogjanak össze és lépjenek fel a fiatalok alkohollal való kiszolgálása és általában a fiatalok alkoholfogyasztása ellen.

Cikkünk nyomán nagyon sok visszajelzést kapott. „Nagyrészt pozitívan viszonyultak az emberek a kezdeményezésemhez, sokan mondták azt, hogy szükséges az, amit csinálok, és hogy végre valaki próbált tenni valamit” – mesélte el Silivaș Gyöngyi Éva. Elmondta, szülőktől is kapott levelet, többen osztották meg, hogy problémák vannak gyermekeikkel, azok egyre furcsábban viselkednek, és ők tehetetlennek érzik magukat. Intézmények, civil szervezetek képviselői is jelezték, segítenének, ezért a gyermekvédelmi intézmény keretében egy kerekasztal-beszélgetést fognak szervezni, amelyre meghívják az érdeklődésüket jelző intézmények, szervezetek, így a Caritas, a Csíki Anyák Egyesülete, a rendőrség, fogyasztóvédelem képviselőit – közölte a kezdeményező anya. Ezen a tanácskozáson megbeszélik, kinek milyen javaslata van, majd ezek alapján készítenek egy intézkedési tervet – ismertette.

A tinédzserek a leginkább veszélyeztetettek

Tinédzserkorban a gyerek szembefordul a szőlőkkel, az erkölcsi normákkal, lázad, próbálgatja a határait, azt, hogy milyen szerep illik rá, és ha a családban valami gond van, nincs akinek elmondja, hogy őt mi foglalkoztatja, mik a panaszai, örömei, fájdalmai, akkor keveredik az úgynevezett bandákba, kortárscsoportokba – mondta Kutas Márta. A csíkszeredai Venczel József Szakközépiskola iskolapszichológusa, aki szintén támogatja Silivaș Gyöngyi Éva kezdeményezését, kifejtette, a bandák veszélyei az alkoholfogyasztás, a társadalmi normákkal nem egyező viselkedés, agresszió, majd idővel kisebb-nagyobb bűntények is elfordulhatnak, amelyek akár egy életre megbélyegezhetik az ebben részt vevő fiatalokat. Nehéz anyagi helyzetben élő gyerekek azért keveredhetnek bele a bandákba, mert ezekben vagánynak érzik magukat, kitörési lehetőséget látnak benne. Ugyanakkor a kíváncsiság is odaviszi a gyerekeket, nem minden esetben hibás szülői magatartás miatt történik ez – sorolta fel a pszichológus.

Rámutatott, bár gyakran a bandákban közösen isznak a gyerekek vagy kapacitálják egymást erre, az alkoholfogyasztás és a bandázás veszélyei külön is léteznek, fogyaszthat a gyerek alkoholt banda nélkül is, kialakulhat függőség a csoport iránt is, illetve együtt is járhat az alkohol és a csoport iránti függőség. A pszichológus szerint, ha a gyerek már nem tud meglenni a banda nélkül, ha a szabadidejét ne tudja egyébbel kitölteni, akkor már függőségről beszélhetünk, ugyanakkor pedig, ha a csoport például minden este megveszi a sört, akkor már az alkoholfüggőség felé is tartanak. Az alkoholfogyasztás azért is veszélyes, mert mivel feloldja a gátlásokat, az erkölcsi normák teljes felrúgásához vagy akár agresszióhoz is vezethet – figyelmeztet a pszichológus.

Fogjon össze a család

Arra a kérdésre, hogy mit tehetnek a szülők, Kutas Márta azt válaszolta, serdülőkorban, kamaszkorban az a legfontosabb, hogy nagyon sok türelme legyen a szülőnek. Ha korábban bizalmas kapcsolatban volt a szülő a gyerekkel, ennek hatása akkor is lesz, ha ez a kapcsolat közben megváltozott, ezért erre építeni lehet. Ugyanakkor időt kell fordítani erre a kapcsolatra, beszélgetni kell a gyerekkel, de nem úgy, hogy „gyere, üljünk le és beszélgessünk”, mert ez a fajta párbeszéd nem működik, csak egy bizonyos pontig – mondta a pszichológus. Azt tanácsolja, közös tevékenységeket szervezzenek a szülők a kamaszokkal, és a közös időtöltés során a beszélgetésekre is adódik idő és lehetőség. Ugyanakkor a gyereknek éreznie kell, hogy megbíznak benne. Lehet büntetni is, például az anyagiak megvonásával, a túl szigorú büntetés viszont nem biztos, hogy jót tesz, gyakran elmélyíti a kamaszban a lázadást.

Ha már bekerült egy gyerek egy nem megfelelő csoportba, akkor a szülő következetességével ki tudja vonni a gyereket onnan – mondta a pszichológus. A szakember szerint meg kell hallgatni a gyereket, meg kell érteni, mi az, amit a csoportban ő érdekesnek talált, mit nyújtott az neki és ehelyett valami egyebet kell neki felkínálni. Ilyen esetben fel lehet keresni például a gyerek olyan régebbi barátját, aki nem tagja a bandának és akivel megszakadt a kapcsolata, de fel lehet ezt újítani. A „bandatagokat” is meg lehet ismerni, ha a gyerek nem viszi haza a barátait, akkor lehet ezt kezdeményezni, mondván, „meg akarom ismerni a barátaidat”, hisz sokszor a látszat csal – mutatott rá a szakember. Ha a szülő szerint gond van, és a kamaszok nem fogadják el a felkínált segítséget, hisz ilyenkor általában azt mondják, hogy nincs probléma, akkor a szülő is fordulhat szakemberhez – mondta Kutas Márta. Kifejtette, szakszerű segítséggel a szülő megtanulhat olyan lépéseket, amelyek a gyerek viselkedését is befolyásolni tudják. A pszichológus ugyanakkor leszögezte, nagyon fontos, hogy minél többet együtt legyen a család, és hogy – legalább ebben – összefogjon anyuka és apuka, illetve ha vannak, akkor a testvérek is.