
Számunkra ő égre helyezett csillag, hogy példát és utat mutasson – hangzott el Márton Áron római katolikus püspök halálának 30-ik évfordulója alkalmából a Csíkszentdomokoson szombaton tartott ünnepségen. A nagytiszteletű egyházfő emlékét közéleti és egyházi személyiségek méltatták a több órás rendezvény alatt, melynek során az újonnan kialakított Márton Áron Múzeum is feltárta kapuit.
2010. október 17., 13:482010. október 17., 13:48
2010. október 20., 12:432010. október 20., 12:43
Azt vallotta, hogy legyünk emberek és keresztények, a hazaszeretet és hazafiság egyaránt keresztényi kötelesség – fogalmazott a szombati programsorozat nyitányaként megtartott ünnepi szentmisén dr. Jakubinyi György érsek. A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye elöljárója prédikációjában Márton Áron életútját ecsetelte, kitérve többek között az 1946-os csíksomlyói pünkösdi búcsún általa mondottakra is: minden embernek joga van saját sorsa fölött dönteni. „Egész életében töretlenül haladt az életszentség útján” – nyomatékosította az érsek a boldoggá avatás útján levő püspökkel kapcsolatban.
A szentmisét követően az ünneplő közösség Márton Áronnak a községközpontban található szobrához vonult. Itt a koszorúzást megelőzően Kövér László és Kelemen Hunor mondtak beszédet. A Magyar Országgyűlés elnöke a magyar nép egységességét hangsúlyozta, míg a román kormány kultuszminisztere a kultúra nemzetmegtartó erejét emelte ki. „Jó alkalom ez az ünnepség elgondolkodni azon, tudunk-e úgy élni miként Márton Áron tette” – ez már Ferencz Alajos polgármester részéről hangzott el. A községvezető ismételten kihangsúlyozta, a Márton Áron Múzeum megnyitásával tulajdonképpen egy régi adósságát rója le a település neves szülöttje előtt.
A koszorúzási szertartás után a csíkszentdomokosi polgármesteri hivatal dísztermében Tamás József segédpüspök és Soós Károly teológus, a budapesti Márton Áron Társaság elnöke méltatta a püspök életművét. Előbbi kifejtette, Márton Áron a viharos 20. század hőse, de egyben áldozata is. Áldásos tevékenységét a bátor ellenállás, illetve az egyházért folytatott küzdelem fémjelezte. És ami még ennél is fontosabb, Márton Áron tudatosan vállalta vértanúságát. „Ne csak nevét emlegessük, hanem az ő emlékét és az ő látásmódját is hordozzuk magunkban” – fogalmazott Tamás József. A további felszólalók között volt Tánczos Barna államtitkár, illetve Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke.
A nap záróakkordjaként a Márton Áron Múzeumnál gyülekeztek az ünneplők. A létesítményt dr. Jakubinyi György érsek áldotta meg, ezt követően mindenki megtekinthette a tárlatot.
A múzeumról
A kiállítás huszadik századi időutazásra, elmélkedésre és kérdésfelvetésre invitálja a látogatót, újra és újra körüljárva Márton Áron életének „titkát”. A templom tőszomszédságában, az egykori egyházi iskola épületében kialakított tárlat hám teremmel várja látogatóit. Az első, egyben a legterjedelmesebb, a püspök születésével indul, illetve, a második világháborúval zárul. A második terem 1945-től a kommunista berendezkedést, az államosítást, a püspök börtönéveit is magába foglalja. A harmadik termet a pincében alakították ki: itt a püspök és társainak pere, illetve a gyulafehérvári egyházmegyéből származó papok börtönélményei jelenítődnek meg. A tárlat részeként, a Terror Háza Múzeum által készített életrajzi filmet is levetítik. Akik pedig még jobban elmélyülnének a püspök élettörténetében, azoknak a kiállítás bővített anyagát érintőképernyőn is olvashatóvá teszik.
A létesítményt egyébként a Márton Áron Egyesület Csíkszentdomokosért, Csíkszentdomokos Önkormányzata és a csíkszentdomokosi Római Katolikus Plébánia közösen hozták létre támogatók segítségével. Ennek ötlete, a koncepció kidolgozása, az anyaggyűjtés és szerkesztés Lázár Csilla magyar-angol szakos tanárnő nevéhez fűződik. A belsőépítészeti terveket Tövissi Zsolt állította össze, a grafikai szerkesztés és képkidolgozás Boros Melinda munkáját dicséri. A tárlattal kapcsolatban a www.martonaronmuzeum.ro internetes honlapon lehet bővebb tájékoztatást olvasni.
A csíkszeredai Vár téren gyűlt össze az ünneplő közösség, hogy méltóképpen megemlékezzen az 1848–49-es magyar forradalomra és szabadságharcra. Az ünnepségen beszédet mondott Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár is.
Nemzetmegtartó szolgálatukért tüntettek ki több erdélyi személyiséget. A Sulyok Tamás köztársasági elnök által adományozott magyar állami kitüntetések ünnepélyes átadását Csíkszeredában tartották vasárnap.
Az 1848–49-es szabadságharc székely honvéd tábornokának, Gál Sándornak, valamint Kossuth Lajosnak, a magyar szabadságharc szellemi vezérének az emléke előtt tisztelegtek a csíkszeredaiak a szombati koszorúzási ünnepségen.
Mínusz 9 Celsius-fok alatt indult a szombati nap Csíkszeredában, délután pedig már plusz 14 fokra melegedett fel az idő.
Hernádról egy kilencfős társaság érkezett szombaton Hargitafürdőre, hogy a helyi és környékbeli csapatokkal együtt megkergüljenek Székelyföld legvidámabb, téli szezont záró eseményén. Az idei Kerge Olimpiára hat „járművet” neveztek.
Az Osztrák–Magyar Monarchia idejében használatos fegyver került elő egy lakóház udvarán Lóvész településen. A Hargita megyei tűzoltóság szakemberei biztonságba helyezték a kézigránátot.
A Harvíz Rt. óriásprojektje részeként csíkszéki községekben is elkezdődik a víz- és csatornahálózatok építése. Pénteken újabb szerződéseket írtak alá, ezúttal Csíkszentlélek és Csíkszentgyörgy, valamint Csíkszereda további városrészei számára.
Forgalomlezárásra lehet számítani vasárnap délben a csíkszeredai Vár téren a március 15-i ünnepség alkalmával – rendkívüli ülést tartott a helyi önkormányzati képviselő-testület pénteken.
Aláírták a kivitelezési szerződést a Csíkszeredához tartozó Szécseny víz- és csatornahálózatának építésére, a csibai városrészben pedig vízhálózat készül a beruházás részeként. A Harvíz Rt. óriásprojektjének első munkálatai kezdődnek.
Nyugodt, de kritikus hangvételű lakossági fórumot tartottak Taplocán. A helyiek szerint a fejlődés lassú, és az alapvető infrastruktúra – mint a csatornázás és az aszfaltozott utak – hiánya továbbra is mindennapi nehézséget okoz.