Szociális juttatások kánaánja

Csatószegi cigánytelep: muszáj dolgozni a szociális segélyért

Nemrég hozta nyilvánosságra a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet azon kutatásának eredményeit, amely Hargita megye demográfiai előrejelzését vizsgálta. Ebben leszögezték, noha a népszámlálás alapján 3800 roma él a megyében, a valós szám ennek a többszöröse, eléri a 18 ezret. A Csíki-medencében a legnagyobb számban Alcsíkon élnek a cigányok, arányuk 8,2% a csíkszeredai, illetve felcsíki 1,2%-hoz képest. Annak próbáltunk utánajárni, az alcsíki szociális segélyben részesülők között hogyan alakul a magyar és roma lakosság aránya, hangsúlyt fektetve azokra a településekre, ahol korábban tettlegességig fajultak az etnikai feszültségek.

„A szociális segélyben részesülők között négy olyan személy van, aki magyar, a többi 47 roma” – magyarázta érdeklődésünkre Székely Ernő. Csíkszentkirály polgármestere szerint a következő időszakban több mint valószínű, hogy nőni fog a segélyezettek száma, ezzel együtt természetesen az erre szánt – kormányalapból származó – pénzkeretnek is nagyobbnak kell lennie. Majd hozzátette, az illetékeseknek arra is gondolniuk kell, hogy a pénz folyósításában adódó esetleges fennakadásoknak komoly következményei is lehetnek. „Ilyenkor ismét kezdődhetnek a lopások, a törvénytelenségek” – hangsúlyozta. Mint megtudtuk, a tavaly nyáron történtekhez képest most nyugalom honol a községben, nincsenek feszültségek a magyarok és cigányok között. Az elmúlt két-három hónapban csupán két nagyobb lopást követtek el romák, nyulat és cukorrépát tulajdonítva el, de a tettesek hamar kézre kerültek. Ezenkívül nyáron előfordult, hogy más területén kaszáltak le füvet, de ezeket az eseteket is sikerült kezelni.

Nekik is alkalmazkodniuk kell

„Ha közösségben akarnak élni, és a társadalom részévé szeretnének válni, akkor a cigányoknak is alkalmazkodniuk kell” – jelentette ki Gergely András, Csíkszentmárton polgármestere. A községvezető elmondta, nagyon szigorúan veszik a segély elnyerésének feltételeit, így a 47 személy közül – ebből mindössze kilenc magyar – mindenki annyi pénzt kap, amennyit dolgozik, függetlenül attól, hogy magyar vagy cigány az illető. „Nem lehet tolerálni azt, hogy valaki pénzt kapjon a tétlenségért” – nyilatkozta az elöljáró. Mint kiderült, a településen sokkal nagyobb fegyelem van, mint a korábbi években, a rendőrség fellépése is hatékonyabb a cigánykérdésben. „Természetesen nincs teljesen megoldva a probléma, ám a jelenlegi helyzetet nem is lehet a 2008-as, puskaporos viszonyokhoz hasonlítani” – említette.

Számukra egyelőre marad az alkalmi munka

Tusnád községben összesen 331 személy részesül szociális segélyben, ebből 11 magyar. A polgármesteri hivatalnál van egy személy, aki a cigánykérdéssel foglalkozik – adta tudtunkra Rafain Endre. A településvezető szerint a munkaképes segélyezettek mintegy kilencven százalékát sikerül közmunkák elvégzésére ösztönözni, így viszonylag feszültségmentesen telnek a mindennapok a községben, hiszen a „szocisok” is pénzhez jutnak.

„Mindig is kényes téma volt a cigánykérdés, de a rendőrséggel karöltve nagyjából sikerül kezelni a helyzetet” – magyarázta Virág György. Csíkkozmás alpolgármestere elmondta, kisebb lopások természetesen előfordulnak náluk is, de ezek nem igazán okoznak komolyabb feszültséget a különböző nemzetiségű lakosok között. Problémát jelent ugyanakkor, ha a cigányok szabadjára engedik a lovaikat. Erre is létezik bevált recept, hiszen vannak határőrök, akik behajtják az állatokat, ezeket 48 órán belül kell kiváltani 300 lejért, ellenkező esetben vágóhídra adják el azokat. Utóbbi azonban még egyszer sem fordult elő. Mint megtudtuk, a településen 166 személy kap szociális segélyt, ebből 163 roma.

Csökkenteni kellene a segélyekből élők számát

Ilyen nincs sehol, hogy egy ország lakosságának a fele valamilyen szociális juttatásból él – jelentette ki Gergely András csíkszentmártoni polgármester. Az elöljáró szerint a kormánynak munkára kellene sarkalnia az embereket. Azt kellene elérnie, hogy minél kevesebben részesüljenek ebből a juttatásból, illetve minél többen tudják fenntartani magukat valamilyen alkalmazotti fizetésből. „Egy adott ponton túl már nem is lesz, amiből fedezni a juttatások költségeit” – vélte a községvezető.

Mennyi az annyi?

A Csíkszentkirályi Polgármesteri Hivataltól kapott adatok szerint a szociális segély maximális összege egy személyre 125 lej. Kéttagú család esetében 225 lej, háromtagú családnál 313 lej. Öttagú család 337 lejben, héttagú család pedig legtöbb 524 lejben részesülhet, ezekből az összegekből leszámítják az állandó jövedelmeket, így például a munkanélküli segélyt vagy gyermekpénzt.