Nem a megosztottságért haltak meg elődeink

•  Fotó: Rédai Botond

Fotó: Rédai Botond

Elődeink nem azért haltak meg, hogy kelljen lássák a jelenlegi széthúzást, megosztást, ellenségeskedést, közömbösséget, nemtörődést, gyűlöletet, gőgbüszkeséget, hanem egy nemes célért, a magyar szabadságért – hangzott el hétfőn délelőtt a csíkszentsimoni kultúrotthon előtti emlékműnél megtartott ünnepségen. A községbeliek, a többi csíki településhez hasonlóan, az 1848-as forradalom és szabadságharc 162. évfordulóján rótták le tiszteletüket a márciusi ifjak előtt.

Rédai Botond

2010. március 15., 17:402010. március 15., 17:40

2010. március 15., 18:192010. március 15., 18:19

•  Fotó: Rédai Botond Galéria

Fotó: Rédai Botond

„Ma azért gyűltünk össze székelyek, hogy hálával emlékezzünk a történelem igazságára és azokra, akik az életüket a legdrágább kincsüket áldozták fel a nemzetért\" – fogalmazott ünnepi beszédében Fábián László. Csíkszentsimon polgármestere felhívta a jelenlevők figyelmét, hogy megosztottságunkkal csupán ellenségünk kezére játszunk, aki azt akarja, hogy összefogás helyett a távolodás, bomlás mutatkozzék közöttünk. „Kijelentem, elérte célját az igazi ellenfél. Megosztott és uralkodik rajtunk. Mi meg egymásra mutogatunk” – fogalmazott az elöljáró.

A községvezető szerint míg 1848-ban a magyar politika és közélet meghatározó csoportjai, különböző társadalmi rétegekből származó, különböző politikai nézeteket valló államférfiak felismerték az összefogás erejét, addig manapság nem vagyunk képesek erre. „Hová lett a nemzet megtartó ereje? Közénk az ördög éket vert, ebből így a magyar nemzet nem nyer, csak veszít” – fejtette ki beszéde során Fábián László. Majd hozzátette, mindezek ellenére bíznunk kell a jövőben, ami egyre nehezebb. Ez az a nehézség ami erősebbé , összetartóbbá kell tegye nemzetünket, hogy majd eljön amit őseink megálmodtak érte hősi halált haltak ez: ez nem más, mint az önrendelkezés szabadsága, amiről jelenleg a román állam nem is akar hallani. „Mi csak azt kérjük, amit örököltünk és elvettek tőlünk. Többet nem, mint amit megadtak 1918-ban, amikor Erdélyt Romániához csatolták” – hangsúlyozta a polgármester kijelentve, külön-külön jövő nem létezik, úgy ahogy külön-külön önrendelkezés sem. Az ünnepség további részében egyházi áldás hangzott el, majd rövid kulturális műsort is megtekinthettek a jelenlevők. Végezetül a kegyelet koszorúit is elhelyezték.

Csíkszentgyörgy is ünnepelt

A helyi plébániatemplomban megtartott szentmisével kezdődött Csíkszentgyörgyön a szabadságharc tiszteletére szervezett emlékezés. Ezt követően a közeli emlékműhöz vonult át az ünneplő közösség, ahol a magyar himnusz eléneklése után György József polgármester mondott beszédet. A rendezvényt a csíkszentgyörgyi Gál Sándor Általános Iskola diákjainak rövid előadása illetve a szintén csíkszentgyörgyi fúvószenekar jelenléte tette igazán felemelővé.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei