Mennyit érdemes ravatalozóra költeni?

Nincs könnyű helyzetben a csíkszentmihályi polgármesteri hivatal. A ravatalozó-építési hullámból ugyanis ez a község sem maradhat ki, ám a rendelkezésre álló anyagi források nem igazán teszik lehetővé a beruházások támogatását. Így az egyházközségek, illetve a hívek terhe a finanszírozás. Van olyan falu, ahol ezt meg tudták oldani, máshol viszont nehézségekbe ütközik a megvalósítás.

Négy települést foglal magába Csíkszentmihály község, ez ugyanannyi ravatalozó építését jelenti. „Ha a Vacsárcsiban felavatott ravatalozó létrehozását nem tudtuk támogatni a tavaly, amit egyébként nem is igényeltek, akkor értelemszerűen a többire sem tudunk pénzt adni” – magyarázta a hálátlan helyzetet Kósa Péter. A község polgármestere elmondta, az említett faluban tavaly ősszel felavatott ravatalozó létesítését kiválóan oldotta meg a közösség. A munkálatok kiindulópontját ugyanis a vacsárcsi hívek perselypénze jelentette, ez mintegy negyvenezer lejes tétel volt. A 93 ezer lejes összegig adandó különbözetet (ennyi volt ugyanis a beruházás értéke) a helyi közbirtokosság fedezte pénzben, illetve faanyagot biztosított. A munkát egy helybéli mester és két segédje vezette, ezenkívül minden egyes lakos két napig kellett tevékenykedjen az építőtelepen. Aki ezen kötelességének nem tudott eleget tenni, napjára 40 lejt volt köteles fizessen. „Az egészet az egyháztanács szervezte, id. Szőcs Imre gondnok vezetésével” – magyarázta az illetékes, aki szerint így épült fel bő fél év alatt a létesítmény.

Vannak problémák is

A község többi ravatalozójának építése viszont nem ilyen zökkenőmentes. Szentmihályon és Ajnádon tavaly kezdődött el a beruházás, a létesítmények pirosban állnak, a munkálatok viszont pénzhiány miatt lelassultak. Mint azt a polgármester kifejtette, nem érti, hogyan lehetett több százezer lejt elkölteni a két beruházásra úgy, hogy még mindig nem sikerült befejezni azokat. „A szentmihályi egyházközség plébánosa idén is kért támogatást tőlünk az építkezésre, tételesen 40 ezer lejt” – említette Kósa Péter. Hozzátette, a kérésnek nem tudtak eleget tenni, ám felajánlották, hogy segítenek a megyei tanács által erre a célra meghirdetendő pályázat összeállításában.

A közbirtokosság sok pénzt adott

Több százezer lejre tehető az a pénzbeli támogatás, amit a közbirtokosság adott a két ravatalozó építésére – tudtuk meg Tatár Adolftól. A szentmihályi közbirtokosság vezetője elmondta, tavaly készpénzben 300 ezer lejt adományoztak az egyházközségnek, ezenkívül 80 ezer lejt kellett kifizetniük faanyagra, noha utóbbit önerőből is meg tudták volna oldani. Idén további százezer lejes támogatást szavazott meg a közgyűlés, az egyházközség viszont 300 ezer lejt igényelt. Az eddigi támogatás így 480 ezer lejre rúg, ami ravatalozóként 240 ezer lejes tételt jelent.

„Mi új székházat építettünk a tavaly, az emeletes, központi fűtéssel ellátott ingatlan kétszázezer lejbe került” – tette hozzá a közbirtokossági elnöke. Információink szerint a két ravatalozót egyébként egy szépvízi és egy ajnádi vállalkozás építi, a beruházásra a hívek is adományoztak.

Véleménykülönbség plébános és polgármester között

Valóban egyenként jóval több mint százezer lejbe került eddig az építkezés, a befejezéshez még legalább ennyire szükség lesz – jelentette ki Tankó Szilveszter-László. A szentmihályi egyházközség plébánosa elmondta, mind a két épület arányaiban jóval felülmúlja a vacsárcsi ravatalozót, így természetesen a költségek is nagyobbak. Az atya hangsúlyozta, többször is kért támogatást a polgármesteri hivataltól, ám – különböző okokra hivatkozva – mindig nemleges választ kapott. „Így a közbirtokosság és a hívek segítségére vagyunk utalva” – jelentette ki a plébános, kifejtve, nem leányálom két ilyen beruházás levezetése. „Amint lesz pénzünk, gőzerővel folytatjuk a munkálatokat” – tudtuk meg az atyától, aki szerint legkorábban jövőre készülhetnek el az ingatlanok.