Madéfalva újból felfedezett aranya: a hagyma

•  Fotó: Kristó Róbert

Fotó: Kristó Róbert

Madéfalván nagy múltra tekint vissza a hagymatermesztés. Igaz, az „átkos” rendszerben lehanyatlott az ezen növénnyel való foglalatosság, viszont a település lakói – az önkormányzattal karöltve – néhány esztendeje igyekeznek újra visszahozni a köztudatba az értékes és jóízű madéfalvi hagymát.

Létai Tibor

2012. május 10., 16:402012. május 10., 16:40

2012. május 10., 18:172012. május 10., 18:17


Évről évre nagyobb területet ültetnek be hagymával Madéfalván. Szabó Julianna négy esztendeje kezdett ezen ősrégi fűszernövénnyel foglalkozni, amit a magyar nyelvterületen neveznek még hajmának, zsidószalonnának és mózespecsenyének is.

Édesebb, finomabb, mint máshol

Szabó Julianna először csak egy kisebb parcellát ültetett be hagymával, idén viszont már közel öt áron termeszt. A dughagymákat április negyedikén ültette el. Azóta a növények szépen szárba szökkentek. A dughagymák mellett a későbbiekben hagymapalánták is kerülnek a földbe. A palántákhoz az ősszel betakarított magokat kora tavasszal el kell vetni, majd a palántákat megfelelő távolságba helyezik kiültetéskor, így őszire szép hagymák fejlődnek. A dughagyma és az abból termelt hagyma előállítása hosszabb folyamat. Az ősszel megszedett magokat tavasszal elültetik, majd ősszel betakarítják az apró dughagymákat, amiket a következő tavasszal ültetnek el a megfelelő távolságra, és csak őszre fejlődik ki a szép, ízletes hagyma – magyarázta a termesztés kevésbé ismert részleteit Szabó Julianna.

Elmondta, a hagymamag előállításával sok munka van, ezért több gazda a palántákat vagy a dughagymákat máshonnan, főleg Kibédről vásárolja. A településen van törekvés arra, hogy helyben termeljék meg a magokat is, ezáltal egy helyi jellegzetes fajtát kialakítva. A madéfalvi hagyma kiváló minőségét, jellegzetes ízét a talaj és az éghajlat adja, ezáltal lesz édesebb, finomabb, mint a máshol termesztettek – magyarázta Julianna néni. Hozzáfűzte: megélni ugyan nem lehet belőle, de jövedelem-kiegészítésnek kiváló. Tavaly négy árról 850 kilogramm hagymát takarított be, amit a környező piacokon értékesít.

Ősszel, a betakarításkor összesen nyolcvanöt méter hagymakoszorút fontak. Négy asszony négy napig dolgozott rajta, és akkor mindenütt hagyma volt az udvaron – árulta el érdekességként a gazdasszony. Megsúgta, hogy rendszeresen készít hagymakalendáriumot, ahogy szüleitől tanulta, Szilveszter napján, éjfélkor. A hagymacikkekbe sót szór, majd kis idő elteltével annak állaga alapján állapítja meg a következő év időjárását. Idén májusra enyhén vizes, júniusra száraz, júliusra csapadékos, augusztusra kissé nedves, szeptemberre, októberre vizes, novemberre, decemberre pedig kissé vizes hónapot jósol Julianna néni kalendáriuma.

„Úgy ették, mintha alma lett volna”

A madéfalvi hetvenöt éves László Mária egész életében hagymatermesztéssel foglalkozott. „Már gyermekkorunkban belenőttünk a hagymával való foglalatosságba. Ez örökség volt, amit szüleinktől tanultunk, vettünk át” – magyarázta az idős asszony, aki betegség miatt idén már csak a kiskertbe ültetett egy kevéske hagymát. A régi időkről viszont szívesen mesélt. Megtudtuk: a madéfalviaknak a megélhetést biztosította a hagyma, amit a környék piacain értékesítettek. A kommunista rémuralomig péntekenként helyben is volt vásár. A koszorúba font hagymát sokszor a Homoródmentén is értékesítették, főleg törökbúzára cserélték. Az egészség szempontjából is rendkívül hasznos növény a hagyma. Szirupja kiváló megfázás esetén. A termés héját húsvétkor tojásfestéshez is felhasználták.


„Munkás dolog a hagymatermesztés” – nyomatékosította László Mária, és sajnálja, hogy emiatt a fiatalok már kevésbé szeretnek vele foglalkozni, „pedig az a biztos, amit az ember saját maga termeszt”. Úgy véli, ennek ellenére van jövője a madéfalvi hagymának – vörösnek, fehérnek egyaránt –, ugyanis a finom, puha föld kellemes ízt ad neki. „Sokan úgy ették a madéfalvi hagymát, mintha alma lett volna” – mesélte mosolyogva az idős asszony.

Az önkormányzat hagymatermesztésre buzdít

Madéfalva hagymás településként ismert Felcsíkon – mondta Szentes Csaba polgármester. Az Olt menti tőzeges területeken régen is hagymát termesztettek, mert más zöldségekhez hideg volt az éghajlat. Volt idő, mikor szekerekkel Brassóig is elvitték a madéfalvi hagymát. A termény egy részét pénzzé tették, másik részét kukoricára cseréltek – mesélte a falu elöljárója. Megjegyezte: az utóbbi időben a helyi önkormányzat ösztönzi a hagymatermesztést, ugyanis a helyi termékek vásárlásával a gazdasági helyzetet is javítani lehet. A madéfalvi hagyma ismertté tétele céljából néhány esztendeje szeptember közepén Hagymafesztivált szerveznek, amire idén is sor kerül, immár negyedik alkalommal.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei