Nemrég írtunk Székely Kinga Katalin, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) csíkszeredai oktatójának doktori disszertációjáról, amelyben több szempontot figyelembe véve rangsorolta a csíki településeket. Ötéves kutatása alapján a legjobbnak számító, fejlődőben lévő és tenni akaró települések típusába mindössze hárman kerültek: Csíkszentkirály, Madéfalva és Csíkszentdomokos. Ennek – a dolgozatban sikerorientáltként megnevezett típusnak – a kutatás szerint magas a lakosságmegtartó ereje, olyan jellegzetes, sajátos értékekkel rendelkeznek, amelyek többségének már múltja, hagyománya van, így több program és kezdeményezés is ezekre épülve indult el. A jelentősebb infrastrukturális beruházásokon túl már számos projekt megvalósult, illetve jelenleg is kivitelezés alatt van, továbbá egy erős, helyi közösség alakult ki, ahol nemcsak a közösségi identitás megerősítése a cél, hanem a fenntartható, gazdaságilag fejlődő település kialakítása. Arra voltunk kíváncsiak, hogy az említett települések vezetői milyen mértékben tartják valósnak az ábrázolt képet, milyen fejlesztéseket valósítottak meg az elmúlt öt évben, illetve jövőbeli terveikről is érdeklődtünk. Mint kiderült, mindhárom polgármester tudott a helyezésről

Szentkirály: minden van, ami fontos

Székely Ernő, Csíkszentkirály polgármestere érdeklődésünkre elmondta, ha az első kategóriába kerülésre nem is, de mindenképp jó helyezésre számítottak. „Szerintem annak köszönhető, hogy ebbe a típusba soroltak, hogy ki lehet jelenteni: szinte semmi sem hiányzik a településről. Persze mindig akad tennivaló, de fontos kiemelni, hogy a közművesítés meg van oldva, aszfaltozzuk az utcákat, sokat számít a Hargita Gyöngye Rt. jelenléte, vannak iskoláink, orvosi rendelőink, fogászatunk: minden megvan, ami fontosabb. Azt tudom mondani, hogy valós az a kép, amit az oktató festett rólunk. A közösségi élet is virágzik, több egyesület is működik, például a Tiva Egyesület, a Csíkszentkirályi Ifjúsági Egyesület, a Szentkirályért Egyesület, nyugdíjasklub, népi zenekar, tánccsoport, ők mind a település hírnevét viszik. Idén a Szent Király Szövetség megalakulásának 20. évfordulóját ünnepeltük, ez volt a legrangosabb rendezvényünk, de másokat is szoktunk szervezni. A jövőben folytatni szeretnénk az aszfaltozást, mert van egy olyan falurész, ahol ez még nincs kész. Az Oltnál a lengő hidat le szeretnénk cserélni egy rendes hídra, emellett a járdaépítéseket is folytatni kell″ – tette hozzá Székely.

Élhető közösséget teremtenek Madéfalván

Madéfalva polgármestere, Szentes Csaba elmondta, egyáltalán nem versenyként fogta fel a rangsorolást, de nagyon érdekesnek találta a tanulmányt, és az eredmény biztatást adott a további munkához. „Nálunk a községvezetés fogalma nem arra épült, hogy bárkivel is versenyezzünk. Vannak fejlesztési koncepcióink, amelyeket a lakossági fórumokon, falugyűléseken, a tanácstestület különböző szervezeteivel közösen megbeszélünk, és a lehetőségekhez mérten dolgozunk. Tervezem, hogy felveszem a kapcsolatot a szerzővel, hiszen meglehet, hogy sok olyan információ van a birtokában, amit fel tudnánk használni, és tudnánk belőle építkezni. Nagyon sok pályázatunk volt, éltünk a lehetőségekkel, és ebből egy jól működő infrastruktúrát tudtunk kiépíteni. Most egy kicsivel rosszabb a helyzet, mert már a 2014–2020-as pénzekből is alig maradt lehetőségünk. A madéfalvi egy nagyon jó közösség, a képviselő-testület rugalmas, így könnyen születnek döntések, illetve a hivatalban is hasonló a helyzet. Az önkormányzati tanácsosok, alkalmazottak közül többen civil mozgalmakat is működtetnek, így a kezdeményezések adminisztratív módon fel vannak karolva. Például ha a kórus vagy az idősek klubja valamilyen ötlettel hozzánk fordul, akkor rögtön keressük a megoldást, hogy honnan tudnánk finanszírozást teremteni. Van egy nagyon jó egyházközösség is, és egy jó közbirtokosság, ilyen szinten a feladatok leoszlanak. A célunk egy élhető közösség megteremtése, abba fektetünk, amire közösségi igény van. Az egyik legnagyobb probléma az, hogy az aktív munkaerő a rendszer és a fizetések miatt elmegy az országból. Úgy érzem, hogy mi mint helyi vezetők jelen pillanatban ez ellen nem sokat tudunk tenni. Viszont tudunk tenni azért, hogy az a generáció, aki most még iskolás, még gyerek, majd ne kelljen elmenjen: letehetjük az alapjait annak, hogy a következő generáció itthon is tudjon boldogulni″ – hangsúlyozta Szentes.

Szinte minden héten vannak rendezvények Domokoson

Karda Róbert, Csíkszentdomokos polgármestere meglepődött az eredményen, elmondása szerint ő is tervezi, hogy megkeresi az oktatót, hiszen bővebben is szeretne beszélgetni a témáról. „Az infrastruktúra évről évre fejlődött, ezenkívül nagyon sok olyan kisebb vállalkozó van, akik például vegyesüzleteket működtetnek, és ezek nagyon jól mennek. Ha él egy közösség, és mozgás van, akkor nagy az esély arra, hogy még hosszú ideig ilyen jó irányba haladjanak a dolgok. A másik dolog, ami miatt ebbe a kategóriába kerülhettünk az, hogy annak ellenére, hogy nagyon kicsi földekkel rendelkeznek a gazdák, mindenki ragaszkodik a területéhez: 800 körüli APIA-s dossziét szoktunk elkészíteni évente, ami azt jelenti, hogy megművelik a területeiket. Sok civil kezdeményezés is van, kezdjük például az önkéntes tűzoltókkal, továbbá van ifjúsági szervezet és nyugdíjas csoport, illetve van olyan csoportosulás is, aminek nincs jogi személye, de nagyon aktív: ők a cselgáncsozó gyerekek szülei, akik önkéntesen több száz résztvevős versenyeket szerveznek. Vannak néptánccsoportok, fúvószenekarok, hagyományőrző csoportok, illetve a Márton Áron Múzeum körüli csoportosulások is fontos munkát végeznek. Rendezvények szempontjából is jól állunk, szinte minden héten történik valami. A jövőben gazdasági értelemben kellene még egy kis erőt befecskendezni, emellett több pályázatot is készítünk például a mezei utakra, illetve egy konyhával ellátott napközit is szeretnénk létesíteni. Azt tudom mondani, hogy valós a kép, a helyiek is nagyon örültek, hogy ebbe a kategóriába kerültünk″ – emelte ki Karda.