Folyamatosan csökken az egészségbiztosítással rendelkezők száma

Elsőként azokat a személyeket tárgyaljuk, akik hozzájárulás fizetése nélkül, tehát alapból élvezhetik az egészségügyi alapszolgáltatásokat. Ezen belül az első csoport a gyerekek (18 éves korig), akik száma közel háromezerrel csökkent a vizsgált időszakban. A negatív folyamatról már korábban is cikkeztünk, mint írtuk – a tanfelügyelőség statisztikája szerint – tavaly csaknem kilencvennel kevesebb elemi oktatásba beíratott kisdiák volt, mint öt éve. A jelenség mögött a születések számának folyamatos, évenkénti csökkenése áll.

Sorban a következő csoport, az egyetemisták, akik száma az előbbivel szemben nőtt. Következők az intézményesített személyek, vagyis a speciális oktatásban tanuló diákok. A Hargita megyében élő társbiztosítottak száma is mintegy ezer személlyel csökkent három év alatt. A fogyatékkal élő személyek száma enyhén növekedett. A terhes nők száma – akik terhességük által váltak biztosítottá – állandónak számít a három év alatt. Hozzájuk hasonlóan az országos egészségügyi programokban részt vevő személyeké is, akik rákos vagy egyéb súlyos betegségek miatt válhattak biztosított személyekké, annak ellenére, hogy nem valósítanak meg jövedelmet. A következő négy kategóriába bizonyos speciális törvények kedvezményezettjeit sorolták, számuk nem változott jelentősen az elmúlt évek alatt.

Következő kategória azoké a nyugdíjasoké, akik 740 lej alatti nyugdíjban részesülnek. Itt egy igen számottevő növekedést figyelhetünk meg, ugyanis egy év alatt közel hatezerrel nőtt a számuk. Itt azonban tudni kell, hogy ezek a számok a mindenkori nyugdíjpont értéke szerint alakultak, illetve ezek a nyugdíjasok hozzájárulás fizetése nélkül rendelkeznek egészségbiztosítással. „Mivel 2016 elején 870 lejre nőtt a nyugdíjpont értéke, nagyon sokan átkerültek ebbe a kategóriába” – mutatott rá a jelenség mikéntjére Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója.

Második tömbben az egészségbiztosítási hozzájárulást fizető biztosított – Hargita megyében élő – személyeket tárgyaljuk. Elsőként a fizetéssel rendelkező alkalmazottakat említjük, akik száma emelkedett az elmúlt három évben. Második kategóriába a 740 lej fölötti nyugdíjban részesülő személyek kerültek. Itt már tisztán látható, hogy megfordul a fentebb leírt tendencia, azaz a nyugdíjpont 870 lejre való megemelése óta közel hatezerrel csökkent a számuk. A megyében tevékenykedő vállalkozók száma állandónak mondható az évek során. Aztán vannak a szellemi tulajdonjogok birtokosai, akik jogszerzési díjakból élnek, illetve azok, akik bérbeadásból származó jövedelmet valósítanak meg, továbbá az alkalmi munkát végzők és a bejelentett mezőgazdasági jövedelemből élő személyek, valamint a mezőgazdasági javak tulajdonosai.

A gyereknevelési szabadságon lévők azért kerültek a fizetős kategóriába, mivel helyettük az állam finanszírozza az egészségbiztosítási díjat. A munkanélküli segélyben részesülők száma mintegy ezer személlyel csökkent a három év alatt, a társadalmi segélyből élők száma pedig csaknem négyszázzal. A következő két csoportban kevesen vannak: előbbiek bizonyos vallási felekezetek tagjaiként biztosítottak, utóbbiak külföldiek, akik Hargita megyében tartózkodnak, és befizetik a biztosítási díjat. Az utolsó kategóriába pedig azon Hargita megyei lakosok szerepelnek, akiknek nincs bejelentett jövedelmük, viszont befizetik a járulékot a biztosított státuszukért.

Duda Tihamér igencsak negatív folyamatként értékeli, hogy a nem biztosított személyek száma az évek alatt mintegy ötezerrel nőt. Véleménye szerint ha a megye gazdasága fejlődne, ha az emberek mernének vállalkozni, tehát új vállalkozások és munkahelyek jönnének, ez az arány javulna.