Fiatalon eldobott életek

Néhány héten belül kétszer kísérelt meg öngyilkosságot egy fiatal, akinek családja szétesett, a szülők pedig nem csak hogy a gyermeket okolták a történtekért, hanem erőszakosan is bántak vele – mesélt egy nemrég lezajlott esetről a névtelenség szabályának betartása mellett Veress Albert csíkszeredai elmegyógyász főorvos, hogy érzékeljük, milyen jellegű problémákkal kell megküzdeniük néha a fiataloknak. A székely települések öngyilkossági jelenségét régóta kutató szakember szerint a fiatalkori öngyilkosságok száma 1998-tól kezdett nőni. Egy, az elmúlt években lezárult, húsz évre visszatekintő kutatás szerint százezer lakosra 1,5 olyan öngyilkossági eset jutott, amit húsz év alatti fiatal követett el. Összességében 30–35 öngyilkossági eset jut százezer lakosra a székelyföldi településeken az elmúlt húsz évre vonatkozó adatok szerint. Bár a teljes esetszám tekintetében a fiatalkori öngyilkosságok száma nem kimagasló, a jelenség fokozódó – mondta Veress Albert.

Kedves Enikő, a Hargita Megyei Pszichopedagógiai Tanácsadó Központ koordinátora, pszichológus, akit az iskolákban előforduló öngyilkos cselekedetekről kérdeztünk, azt mondta, egy tanévben általában hét-nyolc komolyabb öngyilkossági kísérletről tudnak az iskolai tanácsadók. Visszatekintve az elmúlt évekre úgy látja, néhány éve volt egy növekedés, aztán többnyire stabilan állt az öngyilkossági kísérletek száma, az ezután bekövetkezett többéves csökkenés után pedig most ismét fokozódni látszik a jelenség.

Az okok sokrétűek

Veress Albert elmegyógyász főorvos elmondta, a fiatalkori öngyilkosságokban feltárt okok nem nagyon különböznek a felnőtt elkövetőkétől, tehát főként érzelmi, családi, társadalmi problémák állnak a háttérben.

„A gyerekeknél inkább a családi és iskolai gondok vannak előtérben. Ők gyakran teljesítménykényszer alatt vannak, és félnek a büntetéstől. Félnek az iskolai megrovástól vagy megalázástól, attól, hogy a tanár vagy a kollégák elítélik, otthon pedig a szülő megveri vagy valamilyen nagyobb büntetést alkalmaz. A huszonéves korban elkövetett öngyilkosságok esetében már a társadalmi problémák is belépnek, a szerelmi csalódásoktól elkezdve családalapítási, megélhetési, munkahelykeresési gondok is fennállhatnak” – mutatott rá a szakember. Úgy véli, a különböző problémák, tényezők összeadódnak, és sokszor egy, a környezet számára értelmetlennek tűnő ok is lehet az, ami az utolsó cseppet jelenti a pohárban, és ami miatt látszólag bekövetkezik az öngyilkos cselekedet.

Az iskolai teher

Kedves Enikő rámutatott, az iskoláskorúak körében elkövetett öngyilkosság esetében a családi okok mellett serdülőkori sajátosságok is közrejátszanak.

„A serdülőkori változások egy plusz veszélyességi tényezőt jelentenek. Ilyenkor nagyon megváltozik a gyerek világképe, alakul a személyiségszerkezete, megborulhat addigi kiegyensúlyozott volta” – mondta a pszichológus. Hozzátette, megterhelők az iskolai elvárások is, középiskolában például az utóbbi évek egyre rosszabb eredményei miatt az érettségi egyre korábban, már az első középiskolai években fenyegetően lebeg a diákok szeme előtt. A pszichológus szerint túl sok a tananyag, a bajok pedig gyakran nem a középiskolában kezdődnek, hanem már az általános iskola felső tagozatában kezd lemaradni egy-egy gyerek, ezt később nem tudja bepótolni, a probléma és a nyomás pedig csak nő.

„Mindig van megoldás”

Veress Albert kiemelte, bár az öngyilkosságot elkövetők vagy az ezt megkísérlők azt hiszik, nincs megoldás a gondjaikra, megoldás mindig van. „Mindig van egy lehetőség, akkor is, ha az illető személy ezt nem látja” – mondta. Az elmegyógyász főorvos kiemelte, segítséget kell kérni, ha nem lát kiutat valaki a problémáiból, hisz egy kívülálló jobban meglátja a kivezető utat. A segítő lehet akár az S.O.S. lelkisegély-szolgálat, lehet szakember, de családtag, barát is.

„Beszélni kell. A szakemberek nem tudnak mindenkihez eljutni, de mindenki mellett vannak emberek. És itt jön a mi felelősségünk, hozzátartozóké, barátoké, észre kell vennünk, ha valaki mellettünk lelki kátyúba jutott, valakinek lelki krízise van, és ilyenkor nyújtsuk ki feléje a kezünket, kérdezzük meg, hogy mi történik. Próbáljunk bizalmat ébreszteni benne irántunk, hogy el tudja mondani, ami bántja, és akkor közösen lehetne megoldást találni a problémára. Az odafigyelés nem kerül semmibe, és a kezünk ügyében van. Ugyanígy a feladatok meggondoltabb leosztása is. Ne adjunk senkinek a hátára olyan hátizsákot, olyan terhet, amit nem tud elviselni! Mert igaz, hogy Napóleon szerint minden katona a hátizsákjában hordja a marsallbotot, de nem minden ember hordja a hátizsákjában, a lelkében a problémamegoldási készséget” – fejtette ki a főorvos.

Iskolai tanácsadók: nyitva a kabinetek   

A Hargita Megyei Pszichopedagógiai Tanácsadó Központ irányításával szinte minden tanintézményben van iskolai tanácsadó. Az állást betöltő személy pszichológiai, pedagógiai, gyógypedagógiai vagy szociológiai végzettséggel rendelkezik, így lehetett ezeket az állásokat megpályázni. Kedves Enikő, a tanácsadó központ irányítója rámutatott, ez azért lényeges, mert például egy öngyilkossági veszélyeztetettség esetén pszichológusi tudás kellene a szakszerű segítséghez.

Emellett probléma az is, hogy nyolcszáz gyerek után lehet egy tanácsadói állást létrehozni, ami azt jelenti, hogy gyakran három iskola is tartozik egy tanácsadóhoz, aki így csak felváltva tud jelen lenni a tanintézményekben. Az iskolai tanácsadó programja igény szerint szerveződik, attól függően, mit kérnek tőle az adott iskolában. Az utóbbi években megnőtt az igény az egyéni tanácsadásra, ha a gyerekek ezt szeretnék, akkor felkereshetik a tanácsadó irodáját – fel van tüntetve mindenhol a fogadóórája –, és időpontot kérhetnek tőle. A tanácsadók a diákok mellett dolgoznak a szülőkkel, pedagógusokkal is.

Segítség a szülőknek, pedagógusoknak

A szakemberek hangsúlyozzák a család szerepének fontosságát, azonban a család talán a legkevésbé elérhető a szakemberek által. A hagyományos zárkózottság miatt sokszor nem is nagyon nyitnak a problémát firtató kezdeményezésekre – mondta Kedves Enikő. Rámutatott, a tanácsadók a szülői értekezletekre is elmennek tanév elején, a szülőknek is felajánlják a segítséget. Ezt igénybe veszik a szülők, de nagyobb mértékben is kihasználhatnák – véli Kedves Enikő, hozzátéve, hogy például bizonyos, a szülőknek tervezett csoportos tevékenységeket résztvevők híján nem tartottak meg.  

A pedagógusokhoz könnyebben elérnek a tanácsadók. Amint Kedves Enikő közölte, vannak is különféle képzések, amelyek érzékennyé teszik őket a viselkedésproblémák, életkori sajátosságok iránt. „Azonban tény, sokszor nagyon nehéz kívülről meglátni, hogy gond van. Sajátossága az öngyilkos gondolatokat forgató fiatalnak, hogy nagyon zárkózott. Bár ők is veszélyeztetettek, általában nem azok a gyerekek követik el az öngyilkosságot, akikkel úgymond a legtöbb baj van” – közölte a pszichológus.

Telefonos segítség
Fiatalok is hívhatják az S.O.S. lelkisegély-szolgálatot, amelynek munkatársai lelki problémákkal küzdőknek, öngyilkossági krízisben lévőknek nyújtanak segítséget a 0754–800808-as, illetve a 0723–800808-as telefonszámokon. A hívásokra Hargita megyei szakemberek válaszolnak, az elhangzottakat bizalmasan kezelik. A telefonszámokat hétköznap és hétvégén este héttől éjfélig lehet hívni.