Falun vagy városon tanuljon a vidéki gyerek?

Vegyes képet mutat a vidéki iskolák esetében a diáklétszám helyzete. Van, ahol elszigetelt jelenség a diákok városra történő vándorlása, máshol egyenesen ijesztő méreteket ölt. A Csíkpálfalva községhez tartozó Csomortánban például az alacsony létszám miatt az elemi iskola bezárására készülnek.

A fejkvótás rendszer igazi versenyhelyzetbe hozta idén a tanintézményeket. Vidéki iskolák konkurálnak városi oktatási intézményekkel a diáklétszámért, előbbiek sok esetben igencsak nehezen tudják felvenni a versenyt. Sok, falun élő szülő úgy gondolja, városra ingáztatva kisiskolás gyerekét, jobb minőségű oktatásban tudja részesíteni a nebulót, nagyobb fejlődési lehetőséget biztosít neki. Ez viszont legtöbbször távol áll a valóságtól.

„Az iratkozások előtti szülőértekezleteken ecseteltem a szülőknek, milyen veszélyeket rejteget, ha kiszakítják a gyerekeket természetes környezetükből” – fogalmazott érdeklődésünkre Izsák-Székely Lóránt. A csíkszépvízi Nyirő József Általános Iskola igazgatója szerint a városi iskoláztatás nem garancia arra, hogy a falusi gyereknek jobb lesz a tanulási eredménye, emellett számos veszélynek is ki van téve az illető diák. Például sok időt elveszít az ingázással, ugyanakkor nehezen tud beilleszkedni, nagyobb az esélye annak, hogy nem talál igazi barátokat, elmagányosodhat. Az ingázás azon kívül, hogy balesetveszélyes, számos veszéllyel is járhat: a gyerek lopás, fosztogatás áldozata lehet, illetve hamarabb rászokik a káros szenvedélyekre, hiszen kisebb a szülői és tanári felügyelet. Az állandó utazás, fáradtság, a nem megfelelő étkezés ugyanakkor az egészségére is kihat. Ezzel együtt lecsökken a szabadideje, nem mindig tud bekapcsolódni a városi iskolában szervezett programokba, és otthon sem.

A szülők számára jelentősen lerövidül a gyerekekkel töltött idő, az ingázás pedig elég nagy anyagi áldozattal is jár. „Felmerül a felügyelet kérdése is: a szülők nem tudják, mi történik a gyerekükkel, megtörténhet, hogy lógnak az órákról, csavarognak a városban. Ugyanakkor túl korán önállósul a gyermek, nem mindenik érzi a szülők hiányát, nem becsüli őket annyira, más példaképeket választhat” – részletezte az iskolaigazgató. Az intézményvezető azt is elmondta, a városban érvényesülni nem tudó gyereket a legtöbb szülő büszkeségből nem viszi vissza eredeti iskolájához, ezzel még nagyobb kárt okozva. Izsák-Székely Lóránt úgy tartja, a vidéki iskolák igenis, fel tudják venni a harcot a városiakkal, hiszen sok esetben ugyanolyan, vagy talán még jobb feltételeket tudnak kínálni, ezt viszont a szülőkkel is tudatni kell.

Csomortánban bezárhatják az iskolát

„Csomortánban egy-négyes oktatást nem tudunk indítani ősztől, mivel csak hét diákunk van” – adta tudtunkra a szomorú hírt Pál Katalin, a pálfalvi Márton Ferenc Általános Iskola igazgatója. Az illetékes kifejtette, a szülők inkább városra viszik gyerekeiket, ennek köszönhető a jelenlegi áldatlan helyzet. Mint kiderült, községszinten legkevesebb ötven gyereket vittek be az elmúlt években városi tanintézményekbe, Csomortánban ez a szám eléri a 18-at. Sokan már napközibe, óvodába Csíkszeredába viszik a kicsiket. „Mind szakképzett, fiatal oktatóink vannak. Rengeteg infrastrukturális befektetést eszközöltünk, jobb körülmények vannak, mint egy-egy városi iskolában. Nem értem, miért kell menekülni” – méltatlankodott az igazgató. Elmondta, a csomortáni tanintézmény sorsáról jövő szerdán határoznak, a döntés viszont az egész községi oktatás jövőjére ki fog hatni. Pál Katalin hozzátette, lennének megoldási javaslatok a kialakult helyzetre, ám a községet alkotó három falu közötti ellentét miatt ezeket nagyon nehéz gyakorlatba ültetni.

Szentmiklóson korántsem ilyen drámai a helyzet. Kuna Csaba Tibor igazgató szerint az iskola még tudja biztosítani a minimális létszámot, ám a gyerekek városra történő vándorlása itt is elég elharapódzó jelenség. „Amit tudunk, megteszünk, szülőértekezleten próbáljuk meggyőzni az embereket, nincs értelme városra vinni a gyerekeket. Sajnos, ezt sokan nem értik meg” – hangsúlyozta az intézményvezető.

Nincs minden elveszve

„A városhoz közeli falunak nem csak hátránya van, hanem előnye is. Egy globalizálódó világban, egy bizonyos szempontból átértékelődő társadalomban, amikor is a városi iskolák vagy túlzsúfoltak, vagy mind nagy iskolák lesznek, akkor bizony felértékelődik a vidéki, a városhoz közeli iskola szerepe. Pálfalván azt mondtam, három-négy év leforgása alatt, megfelelő stratégiával, az iskola értékrendjére alapuló népszerűsítő hadjárattal el lehet érni azt is, hogy városból vigyék majd ki a gyereket vidékre” – fogalmazott érdeklődésünkre Ferencz S. Alpár megyei főtanfelügyelő. Az illetékes szerint a pálfalvi iskolát úgy kell erősíteni, hogy az összevont oktatás helyett homogén osztályokat kell biztosítani. „Ha ez azt jelenti, hogy a csomortáni iskolát be kell zárni egy évre, azaz az épületet más célokra fogják használni, akkor ezt is meg lehet tenni. De ezt döntse el a helyi közösség, ne a tanfelügyelőség” – hangsúlyozta a főtanfelügyelő. Ferencz S. Alpár kifejtette, az országban több helyen is előfordul, hogy a nagyvárosi zsúfolt, poros iskolákból kihordják a szülők a gyerekeket a közeli kisebb tanintézményekbe, ahol egészségesebb, erőszakmentesebb környezetben tudnak tanulni. Ám hogy ez vidékünkön megvalósulhasson, mentalitásváltást igényel, amit nem lehet egyik napról a másikra megtenni.

„Az iskola értékeit kell felerősíteni, azt kell kivetíteni a külvilágra. Megfelelő stratégiával vissza lehet népesíteni még a csomortáni iskolaépületet is” – nyomatékosította az elöljáró. Ehhez viszont egy kikristályosodott tanügyi reform is szükséges.