
Fotó: Rel-kampány
Cilip Árpád, a Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének igazgatójával és a Székely Termék védjegy koordinátorával beszélgettünk a rövid ellátási láncok létjogosultságáról, a Székelyföld-szerte egyre megerősödő tudatos vásárlói rétegről és a háztáji gazdaságok felkarolásának nehézségeiről.
2024. február 09., 10:002024. február 09., 10:00
2024. február 09., 12:292024. február 09., 12:29
– Miként kapcsolódik a REL, azaz a rövid ellátási láncok fogalmához?
– Már egészen fiatalon mezőgazdasággal és állattenyésztéssel kezdtem el foglalkozni, így testközelből ismerem a kistermelők, a gazdák mindennapi problémáit. Összetett kérdés a rövid ellátási láncok mibenléte, hiszen ez egy kétoldalú dolog: szükség van a termelőkre, de ugyanakkora szükség van a tudatos vásárlói rétegre is. A rendszer csak akkor működhet, ha mindkét oldal kiegyenlítve megtalálható egy adott térségben.
– Milyen nehézségeket tapasztalnak a helyi, háztáji termelők?
– A környezeti adottságaink miatt térségünkben leginkább kisebb gazdaságok tudnak kialakulni. Egy kisgazdaság azonban önállóan nem tud sem mennyiségben, sem minőségben a multiknak megfelelő standard számokat biztosítani. Mindemellett természetesen óriási bürokratikus rendszeren kell átverekedniük magukat. Mi minden nap azért küzdünk, hogy ezekben az útvesztőkben tanácsot, kézzelfogható segítséget nyújtsunk a hozzánk fordulóknak. A fiatalok külföldre való kivándorlása is egy összetett probléma-halmazt jelent, amivel foglalkoznunk kell.
Fotó: Rel-kampány
– A Hargita Megye Fejlesztési Ügynökség milyen célok mentél igyekszik felkarolni a kistermelőket, akik a rövid ellátási lánc egyik kulcsfontosságú szereplői?
– A háztáji kisgazdaságokat működtető személyek, családok megélhetésének biztosítása, a mindennapjaikat megkeserítő körülmények megkönnyítésének célja vezetett el többek között a Székely Termék védjegy megalkotásához is. Úgy vélem, hogy a Fejlesztési Ügynökség jó úton jár, hiszen ma már egy 12-13 éves múltra tekinthetünk vissza a védjegy létrehozása óta.
Azt tapasztaljuk, hogy egyre több székelyföldi termelő igyekszik csatlakozni hozzánk, ami azt mutatja, hogy a közösség is felismerte munkánk eredményességét. Minden ténykedésünk célja az, hogy munkahelyeket teremtsünk, és a termelésből adódó profit lecsapódása a székelyföldi gazdák megélhetését biztosítsa. Főként az élelmiszereket előállító gazdák azok, akiknek segítséget tudunk nyújtani. Ezt a támogatást különböző forrásoknak, pályázati lehetőségeknek köszönhetjük.
A különböző forrásokat igyekszünk olyan tevékenységekre fordítani, mint a kisgazdák számára információátadási célzattal találkozók, különböző szakmai utak szervezése, vagy éppen az online értékesítés megalapozása és fejlesztése.
Munkánkat számos más szervezet is támogatja, mint például az Állategészségügyi Igazgatóság, Hargita Megye Tanácsa, a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesülete, Civitas Alapítvány a Polgári Társadalomért, a Helyénvaló helyi bolt, amely intézmények vezetőivel és munkatársaival számos szakmai kérdést meg tudunk vitatni. A csapatmunka az egyik mozgatórugója annak, hogy fejlődni tudunk.
– Mennyire számít divatosnak manapság, hogy a fiatalok mezőgazdasággal vagy állattenyésztéssel foglalkozzanak?
– Azt tapasztaljuk, hogy egyre többen látnak fantáziát az itthonmaradásban, és abban, hogy kialakítsanak kisebb szövetkezeteket, ezáltal is megerősítve megélhetésüket. Megteszünk mindent annak érdekében, hogy egyre több fiatalhoz eljuthassanak eme szakmai előnyei. Úgy látom, hogy
A kistermelők életbenmaradása közös érdek kell legyen, hiszen minden ember számára, legyen az fiatal vagy idős, egyaránt fontos, hogy milyen forrásból érkező táplálékot fogyaszt. Az, hogy egy termék egészséges, lekövethető és megbízható önmagában egy olyan érték, amelyet óvni kell. Annak köszönhetően, hogy egyre több fogyasztó látja be, hogy mennyire szükségünk van a háztáji gazdaságokból beszerezhető termékekre, egyre több biogazdaság jelenik meg Székelyföld palettáján. A mi célunk, hogy ezeket a gazdaságokat feltérképezzük és piacra juttassuk.
Ha Ön is fontosnak tartja támogatni a helyi termelőket, számít, hogy milyen élelmiszer kerül a családi asztalra, akkor támogassa a Civitas Alapítvány rövid ellátási láncok népszerűsítését megcélzó kampányt azzal, hogy megosztja ismerőseivel a cikket, hogy minél több emberhez eljuthasson. Maradjon velünk a továbbiakban is, hiszen az elkövetkező cikkekben, interjúkban tovább boncolgatjuk a REL, azaz a rövid ellátási láncok mibenlétét, előnyeit. Helyi gazdák, rövid élelmiszer-ellátási láncszakértől és lelkes vásárlók mesélnek majd tapasztalataikról. Ha szeretne helyi, zamatos, megbízható forrásból származó élelmiszereket vásárolni, akkor térjen be a székelyudvarhelyi Helyénvaló boltba (Székelyudvarhely, Solymossy utca 31. szám). Interjúinkat meghallgathatja a Rádió GaGa műsorában is, ahol további érdekességeket tudhat meg a REL-ről. További infók: helyenvalo.ro/REL.
Fotó: Rel-kampány
(X – fizetett hirdetés)
A közlekedésrendészet munkatársai kedden 11 és 15 óra között 67 helyen végeztek ellenőrzést az 1-es országút különböző, balesetveszélyes szakaszain Ilfov, Prahova, Brasó, Szeben, Fehér, Kolozs és Bihar megyében.
Romániában vannak olyan megyék, ahol minden harmadik aktív munkaszerződés minimálbérre szól – jelentette ki szerdán az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) elnöke.
Két tonna törvénytelenül árusított pirotechnikai eszközt kobozott el a Maros megyei rendőrség tavaly, idén is fokozott ellenőrzéseket tart. Fontos változás, hogy 16 év felett már legálisan használhatók az alacsony kockázatú pirotechnikai eszközök.
Elhunyt Balázs Péter Kossuth-díjas színművész, a szolnoki Szigligeti Színház korábbi igazgatója – közölte az intézmény közösségi oldalán szerdán.
Idén októberben is negatív volt a természetes szaporulat Romániában (-7081 fő), a halálozások száma az 1,5-szöröse volt az élve születésekének – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közzétett adataiból.
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán az AUR beadványát és alkotmányosnak ítélte a második deficitcsökkentő csomag részét képező adóügyi intézkedésekre vonatkozó törvénytervezetet, amely egyebek mellett a helyi adók emelését is előírja.
Az ukrajnai konfliktus kezdete óta 4534 ukrán állampolgár kért menedékjogot a román államtól.
Majdnem tízmillió lej összértékben igényeltek fűtéstámogatást a fával fűtő, alacsony jövedelemből élők Hargita megyében. A fűtéspótlékot igénylők száma csökken a múlt évhez képest, de ennek az oka még nem teljesen ismert.
Nicușor Dan államelnök kedden kijelentette, hogy Románia jelentős összegeket fog beruházni a védelembe, de nem egyszerű felvásárlóként.