
Fotó: Haáz Vince
A szászrégeni környezetvédelmi szervezetek pályázatot nyertek a várost átszelő Malomárok árvízvédelmi munkálataira, amely során kizárólag „zöld megoldásokat” fognak használni. A Malomárok medrét tavaly a vízügyi hatóság elkezdte kibetonozni, kipusztítva a növényzetet, és csak azután állították le a munkálatokat, miután a városszintű közvitán több egyesület és szervezet hangosan tiltakozott.
2020. december 14., 21:122020. december 14., 21:12
A Szászrégen egy jó részét keresztülszelő Malomárok és az ezt vízzel ellátó Rózsa-patak medrének kitisztítására, megerősítésére több mint tíz évvel ezelőtt készített tervet a Maros Vízügyi Hatóság. A Malomárok egy része több tíz éve ki van betonozva, de vannak olyan részei is, ahol zöld növényzet borítja a környékét, kacsáknak, madaraknak biztosítva élőhelyet.
A vízügyi hatóság 2019-ben kapta meg az építkezési engedélyt a munkálatokra, akkor rendeltek pénzt is ehhez. Azonban Szászrégen Polgármesteri Hivatala nem szervezett közvitát a tervekről, így a városban működő környezetvédelmi szervezetek csak a munkálatok elkezdésekor szereztek tudomást a nagylélegzetű beruházásról. Idén februárban a városháza – a környezetvédelmi szervezetek nyomására – megszervezte az elmaradt közvitát, amelyen a felek ismertették álláspontjaikat. Akkor az UnDa Verde környezetvédelmi szervezet részéről elhangzott:
A vízügyiek a már meglevő tervvel és az árvízvédelmi munkálatokkal, valamint a jóváhagyott nagylélegzetű összeggel érveltek. A közvita nyomán a munkálatokat beszüntették, idén előrelépés nem történt.
Fotó: Haáz Vince
Az ügy azért vált ismét aktuálisa, mert az UnDa Verde környezetvédelmi szervezet képviselői a napokban bejelentették, a Norvég Alapból támogatást nyertek a Malomárok átalakítási munkálataira. Klaus Birthler építész, a szervezet képviselője arról számolt be, hogy miután februárban megállították a Malomárok teljes lebetonozását, megoldásokat kerestek arra, hogy milyen pénzalapokból lehet környezetvédelmi szempontokat is figyelembe véve átalakítani az árkot és a Rózsa-patak medrét.
– magyarázta Klaus Birthler.
Fotó: Haáz Vince
Az építész arról is beszélt, hogy a vízügyi hatóságokkal és Szászrégen Polgármesteri Hivatalával együttműködve szeretnék megvalósítani ezt a tervüket. Márk Endre jelenlegi polgármester már alpolgármesterként is hangsúlyozta, hogy fontos számára a Malomárok és környékének átalakítása, kerékpárút kialakítása. A városháza most is támogatni fogja azokat a megoldásokat, amelyek zöldebbé, élhetőbbé teszik a várost.
A Maros Vízügyi Hatóság sajtószóvivője, Călin Fokt a Székelyhonnak elmondta, hogy a szászrégeni Malomárok és Rózsa-patak mederkialakítási munkálataira 2019-ben hagytak jóvá, saját alapból 26,6 millió lejt, és el is kezdték a munkálatokat. A Malomárok egy részén betonelemeket helyeztek el, ez az összmunkálat 6,72 százalékát tette ki. A februári közvita nyomán a munkálatokat abbahagyták, nem tudni, hogy egyáltalán lesz-e annak folytatása. Călin Fokt kérdésünkre elmondta, hogy
A hatóság nyitott az együttműködésre, hiszen fontos számára az árvízvédelem.
Fotó: Haáz Vince
Maros megyében az elmúlt években a vízügyi hatóságot éles bírálat érte a Nyárád folyó medrének kibetonozása, így az élővilág teljes kipusztítása miatt. Ebben az esetben is több környezetvédelmi szervezet felemelte a hangját, de ott a munkálatokat nem állították le.
Románia népessége várhatóan körülbelül negyedével (24,3 százalékkal) 14,40 millióra fog csökkeni 2100. január elsejére a 2025. január elsején regisztrált 19,04 millióról – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett legfrissebb demográfiai előrejelzéséből.
Egy elszakított vezeték miatt Kézdivásárhely teljes területén szünetel az ivóvízszolgáltatás csütörtök délután. A szakemberek dolgoznak a hiba javításán, de egyelőre nem tudni, meddig tartanak a munkálatok.
A magánszemélyek 1200 lej, a jogi személyek pedig 5000 lej fölötti adótartozással kerülhetnek fel az úgynevezett „szégyenlistára” – közölte csütörtökön Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
Csütörtökön elfogadott határozata szerint mintegy 114 ezer gyógykezelési jegyet biztosít a kormány a nyugdíjasoknak 2026-ban az Országos Nyugdíjpénztáron keresztül.
Nyolc nap után hazaengedték a kórházból a húsvéthétfőn megtámadott, közel nyolcvanéves férfit. A felsőrákosi bántalmazás nemcsak testi sérüléseket okozott: a faluban azóta sokan kiszolgáltatottságot, bizalmatlanságot és dühöt éreznek.
Vécébe dobott fehérnemű miatt dugult el a szennyvízlefolyó és okozott szennyezést Marosvásárhelyen, a Maroson a napokban.
Idén várhatóan nem vonnak be új csomagolóanyagokat a betétdíjas rendszerbe (SGR) – nyilatkozta csütörtökön az ezt működtető RetuRo vállalat kommunikációs igazgatója.
Az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 9 százalék.
A kerékpárosok szabályszegései jelentik továbbra is a legsúlyosabb közúti balesetek fő okát Hargita megyében. Ez a jelenség már öt éve tart, azóta a gyorshajtás a második helyre szorult a baleseti okok között.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
szóljon hozzá!