
Fotó: Haáz Vince
A szászrégeni környezetvédelmi szervezetek pályázatot nyertek a várost átszelő Malomárok árvízvédelmi munkálataira, amely során kizárólag „zöld megoldásokat” fognak használni. A Malomárok medrét tavaly a vízügyi hatóság elkezdte kibetonozni, kipusztítva a növényzetet, és csak azután állították le a munkálatokat, miután a városszintű közvitán több egyesület és szervezet hangosan tiltakozott.
2020. december 14., 21:122020. december 14., 21:12
A Szászrégen egy jó részét keresztülszelő Malomárok és az ezt vízzel ellátó Rózsa-patak medrének kitisztítására, megerősítésére több mint tíz évvel ezelőtt készített tervet a Maros Vízügyi Hatóság. A Malomárok egy része több tíz éve ki van betonozva, de vannak olyan részei is, ahol zöld növényzet borítja a környékét, kacsáknak, madaraknak biztosítva élőhelyet.
A vízügyi hatóság 2019-ben kapta meg az építkezési engedélyt a munkálatokra, akkor rendeltek pénzt is ehhez. Azonban Szászrégen Polgármesteri Hivatala nem szervezett közvitát a tervekről, így a városban működő környezetvédelmi szervezetek csak a munkálatok elkezdésekor szereztek tudomást a nagylélegzetű beruházásról. Idén februárban a városháza – a környezetvédelmi szervezetek nyomására – megszervezte az elmaradt közvitát, amelyen a felek ismertették álláspontjaikat. Akkor az UnDa Verde környezetvédelmi szervezet részéről elhangzott:
A vízügyiek a már meglevő tervvel és az árvízvédelmi munkálatokkal, valamint a jóváhagyott nagylélegzetű összeggel érveltek. A közvita nyomán a munkálatokat beszüntették, idén előrelépés nem történt.
Fotó: Haáz Vince
Az ügy azért vált ismét aktuálisa, mert az UnDa Verde környezetvédelmi szervezet képviselői a napokban bejelentették, a Norvég Alapból támogatást nyertek a Malomárok átalakítási munkálataira. Klaus Birthler építész, a szervezet képviselője arról számolt be, hogy miután februárban megállították a Malomárok teljes lebetonozását, megoldásokat kerestek arra, hogy milyen pénzalapokból lehet környezetvédelmi szempontokat is figyelembe véve átalakítani az árkot és a Rózsa-patak medrét.
– magyarázta Klaus Birthler.
Fotó: Haáz Vince
Az építész arról is beszélt, hogy a vízügyi hatóságokkal és Szászrégen Polgármesteri Hivatalával együttműködve szeretnék megvalósítani ezt a tervüket. Márk Endre jelenlegi polgármester már alpolgármesterként is hangsúlyozta, hogy fontos számára a Malomárok és környékének átalakítása, kerékpárút kialakítása. A városháza most is támogatni fogja azokat a megoldásokat, amelyek zöldebbé, élhetőbbé teszik a várost.
A Maros Vízügyi Hatóság sajtószóvivője, Călin Fokt a Székelyhonnak elmondta, hogy a szászrégeni Malomárok és Rózsa-patak mederkialakítási munkálataira 2019-ben hagytak jóvá, saját alapból 26,6 millió lejt, és el is kezdték a munkálatokat. A Malomárok egy részén betonelemeket helyeztek el, ez az összmunkálat 6,72 százalékát tette ki. A februári közvita nyomán a munkálatokat abbahagyták, nem tudni, hogy egyáltalán lesz-e annak folytatása. Călin Fokt kérdésünkre elmondta, hogy
A hatóság nyitott az együttműködésre, hiszen fontos számára az árvízvédelem.
Fotó: Haáz Vince
Maros megyében az elmúlt években a vízügyi hatóságot éles bírálat érte a Nyárád folyó medrének kibetonozása, így az élővilág teljes kipusztítása miatt. Ebben az esetben is több környezetvédelmi szervezet felemelte a hangját, de ott a munkálatokat nem állították le.
A Hargita megyei tűzoltók összesen 18 sürgősségi esethez vonultak ki a hét első két napján, miközben 16 Ro-Alert figyelmeztetést is kiadtak a településeken megjelenő medvék miatt.
Két órára felfüggesztik tevékenységüket csütörtökön az ország igazságügyi orvosszakértői és a törvényszéki orvostani szolgálatok munkatársai. A tiltakozó akcióhoz a Hargita Megyei Törvényszéki Orvostani Szolgálat is csatlakozik.
A képviselőház szerdai ülésén döntő házként elfogadta az alapélelmiszerek árréskorlátozását december 31-éig meghosszabbító jogszabálytervezetet.
A TAROM légitársaság adóssága megközelíti a 930 millió lejt és 105 millió lejjel meghaladja a teljes vagyonát, a tavalyi évet pedig 186 millió lejes veszteséggel zárta.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szerdán az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) az ország 14 megyéjében.
Erősödött szerdán a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint 0,42 banival (0,08 százalékkal) 5,2344 lejre csökkent a keddi 5,2386 lejről.
A kiskérődző-pestis miatt nem lehet Maros megyéből az uniós országokba exportálni a bárány- és juhhúst, nem lehet a megyéből kivinni az állatokat, és az áthaladó állatszállítókat is le kell fertőtleníteni. Ez utóbbit a rendőrség ellenőrzi.
Az Európai Unióban 2025-ben 0,1 százalékponttal, 6 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Viharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga) riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán.
Idén áprilisban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában, a halálozások száma az 1,8-szorosa volt az élve születésekének.
szóljon hozzá!