
Fotó: Haáz Vince
A szászrégeni környezetvédelmi szervezetek pályázatot nyertek a várost átszelő Malomárok árvízvédelmi munkálataira, amely során kizárólag „zöld megoldásokat” fognak használni. A Malomárok medrét tavaly a vízügyi hatóság elkezdte kibetonozni, kipusztítva a növényzetet, és csak azután állították le a munkálatokat, miután a városszintű közvitán több egyesület és szervezet hangosan tiltakozott.
2020. december 14., 21:122020. december 14., 21:12
A Szászrégen egy jó részét keresztülszelő Malomárok és az ezt vízzel ellátó Rózsa-patak medrének kitisztítására, megerősítésére több mint tíz évvel ezelőtt készített tervet a Maros Vízügyi Hatóság. A Malomárok egy része több tíz éve ki van betonozva, de vannak olyan részei is, ahol zöld növényzet borítja a környékét, kacsáknak, madaraknak biztosítva élőhelyet.
A vízügyi hatóság 2019-ben kapta meg az építkezési engedélyt a munkálatokra, akkor rendeltek pénzt is ehhez. Azonban Szászrégen Polgármesteri Hivatala nem szervezett közvitát a tervekről, így a városban működő környezetvédelmi szervezetek csak a munkálatok elkezdésekor szereztek tudomást a nagylélegzetű beruházásról. Idén februárban a városháza – a környezetvédelmi szervezetek nyomására – megszervezte az elmaradt közvitát, amelyen a felek ismertették álláspontjaikat. Akkor az UnDa Verde környezetvédelmi szervezet részéről elhangzott:
A vízügyiek a már meglevő tervvel és az árvízvédelmi munkálatokkal, valamint a jóváhagyott nagylélegzetű összeggel érveltek. A közvita nyomán a munkálatokat beszüntették, idén előrelépés nem történt.
Fotó: Haáz Vince
Az ügy azért vált ismét aktuálisa, mert az UnDa Verde környezetvédelmi szervezet képviselői a napokban bejelentették, a Norvég Alapból támogatást nyertek a Malomárok átalakítási munkálataira. Klaus Birthler építész, a szervezet képviselője arról számolt be, hogy miután februárban megállították a Malomárok teljes lebetonozását, megoldásokat kerestek arra, hogy milyen pénzalapokból lehet környezetvédelmi szempontokat is figyelembe véve átalakítani az árkot és a Rózsa-patak medrét.
– magyarázta Klaus Birthler.
Fotó: Haáz Vince
Az építész arról is beszélt, hogy a vízügyi hatóságokkal és Szászrégen Polgármesteri Hivatalával együttműködve szeretnék megvalósítani ezt a tervüket. Márk Endre jelenlegi polgármester már alpolgármesterként is hangsúlyozta, hogy fontos számára a Malomárok és környékének átalakítása, kerékpárút kialakítása. A városháza most is támogatni fogja azokat a megoldásokat, amelyek zöldebbé, élhetőbbé teszik a várost.
A Maros Vízügyi Hatóság sajtószóvivője, Călin Fokt a Székelyhonnak elmondta, hogy a szászrégeni Malomárok és Rózsa-patak mederkialakítási munkálataira 2019-ben hagytak jóvá, saját alapból 26,6 millió lejt, és el is kezdték a munkálatokat. A Malomárok egy részén betonelemeket helyeztek el, ez az összmunkálat 6,72 százalékát tette ki. A februári közvita nyomán a munkálatokat abbahagyták, nem tudni, hogy egyáltalán lesz-e annak folytatása. Călin Fokt kérdésünkre elmondta, hogy
A hatóság nyitott az együttműködésre, hiszen fontos számára az árvízvédelem.
Fotó: Haáz Vince
Maros megyében az elmúlt években a vízügyi hatóságot éles bírálat érte a Nyárád folyó medrének kibetonozása, így az élővilág teljes kipusztítása miatt. Ebben az esetben is több környezetvédelmi szervezet felemelte a hangját, de ott a munkálatokat nem állították le.
Üdvözölte Ilie Bolojan miniszterelnök az alkotmánybíróságnak a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos döntését, amely szerinte megerősíti a kormány kezdeményezésének helyességét.
A Képviselőház elfogadta 250 támogatói szavazattal azt a a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, a püspök születésének 130. évfordulója alkalmából.
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán a legfelsőbb bíróság beadványát, és alkotmányosnak ítélte a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet – nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek alkotmánybírósági források.
Nem csupán az utakon vált nehézkessé a közlekedés a kedd esti havazást követően: a vasúti közlekedésben is fennakadásokat okoztak a hóviharok, szerda reggel mintegy harminc vonatjáratot töröltek az országban.
Szerdán kezdődik a negyvennapos böjt, amellyel a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás segítségével.
Több mint 220 hóekével dolgoznak az országutak takarításán Hargita, Kovászna és Brassó megyében – közli a Brassói Regionális Út- és Hídügyi Igazgatóság (DRDP).
Havazásra és erős szélre figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) 25 megyére és Bukarestre. Az ország többi részén is hideg idő és havazás várható csütörtök reggelig.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, hogy a koalícióban nem volt szó a Szociáldemokrata Párt (PSD) szolidaritási csomagjáról, és egyetlen olyan javaslatot sem fognak támogatni, amelynek nincs biztosítva a finanszírozása.
A katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU) szerda reggeli összegzése szerint 21 megye 102 településén és Bukarestben okozott károkat a rossz idő az elmúlt 24 órában, és 205 településen több mint 166 ezer fogyasztó maradt áramszolgáltatás nélkül.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos beadvány is szerepel az alkotmánybíróság szerdai ülésének napirendjén.
szóljon hozzá!