
Az újonnan alakult tusnádi énekkar az idei alcsíki kórustalálkozón • Fotó: Jánó Elemér
Januárban alakult a tusnádi Szent Ferenc Egyházi Kórus, amelynek 26 tagja – a kezdeti nehézségek ellenére – már ráérzett a kóruséneklés ízére. Folytatjuk csíkszéki egyházi kórusokat bemutató sorozatunkat.
2018. április 21., 09:032018. április 21., 09:03
Csíkszék egyik legújabb egyházi kórusának, a tusnádi énekkarnak a vezetőjét kerestük fel minap, hogy meséljen arról, hogyan is alakultak meg, miként zajlik az énekkari munka. Mihály Tamás kántor elmondta, nem új keletű a kóruséneklés az egyházközségükben, hiszen a 2000-es évek elejéig működött a faluban egyházi kórus még Sándor Jolán idejében. Azt követően Balló Izabella volt a kántor, aki egy pár fős énekkart működtetett, amely a helyi nagyobb ünnepek liturgiájába kapcsolódott be. Két éve, mikor a frissen végzett kántort Tusnádra helyezték, azzal a csapattal kezdett el dolgozni.
Miután alig pár hónapja meghirdették a templomban a kóruséneklési lehetőséget, illetve egyeseket személyesen is megkerestek, hogy bevonják őket, január közepére sikerült kellő számú kóristát toborozni. Azt követően rendszeresítették a próbákat, s mivel készülniük kellett a február eleji Alcsíki Egyházi Kórusok Találkozójára, így hetente kétszer gyűltek össze – avatott be a kántor. Arról is beszámolt, hogy három hetük volt a találkozóra való felkészülésre, és amíg az énekesek nem szoktak össze, addig bizony feszültek voltak a próbák alatt, az összeéneklésnél viszont már felszabadultak,
Azt is kiemelte, hogy a húsvétra való készülés már sokkal gördülékenyebben ment, a próbákon jó hangulatban dolgoztak.
Nem titkolta azt sem, hogy mivel ő is kezdő karvezető, így a próbák során kellett rájönnie arra, hogy milyen módszereket használjon, melyek a leghatékonyabbak. S mint mondta, a kórustagok legtöbbje nem tud kottát olvasni, emiatt pedig nagyon részletesen át kell venni a kórusműveket szólamonként, de
Plusz segítség számára, hogy a 2000-es évek elejéig működő kórusból többen is csatlakoztak a jelenlegihez, akiken már érződik, hogy gyakorlottabb kóruséneklők.
Egyelőre a település nevét viseli az énekkar, de a kóristák között már felmerült, hogy a helyi plébániatemplom védőszentje után felveszik a Szent Ferenc Egyházi Kórus elnevezést – ismertette Mihály Tamás. Hozzátette, a jelenleg 26 tagú kar kóristái közül a legfiatalabb negyedik osztályos, míg a legidősebb hatvan év körüli, de a fiatalok és a középkorosztály is képviselteti magát. Fontos számára, hogy a gyermekeket is bevonja a kórusba, így az általa tanított jó hangú diákokkal megpróbálja megszerettetni a kóruséneklést.
Kérdésünkre, hogy napjainkban mi vonzhatja, mi motiválhatja az embereket az egyházi kóruséneklésre, a kántor rámutatott, hogy Tusnádon szinte nincsen kulturális élet, de igény lenne rá. Emiatt is lehet, hogy minden korosztályból csatlakoztak a kórushoz, azaz csatlakoztak egy közösséghez. A kóristák éppen emiatt nagyon akarják, hogy megmaradjon a kórus, hogy továbbra is részesei lehessenek ennek a közösségnek, hiszen valamit tenni akarnak a közért.
Az elképzelés szerint, a kórustalálkozó mellett a nagyobb egyházi ünnepeken énekel majd az énekkar: húsvétkor, pünkösdkor, egy nagyobb szünet után pedig a verebesi Szent Őrzőangyalok és a tusnádi Szent Ferenc-búcsún, illetve karácsonykor – sorolta a kórusvezető. Megjegyezte ugyanakkor, a következő években egyelőre ezekre az ünnepekre készülnek, de miután már több tapasztalatot szereztek, akár további ünnepekkor is bekapcsolódnak a liturgiába. Fontosnak tartja ugyanis, hogy egyből ne dobja mély vízbe a kórust, inkább a fokozatos előrehaladást választja.
Munkájukat elsősorban a plébános támogatja lelkileg és anyagilag is, mellette pedig a kórustagok is rendszerint felajánlják segítségüket például a kották fénymásolására, vagy – mint idén történt – a kórustalálkozóra való elutazáshoz. A tevékenységükhöz a szükséges eszközök rendelkezésükre állnak, és már arról is döntöttek, hogy fellépőruhaként a székely ruhát viselik.
A kórus rövid történetének egyik meghatározó élménye a kórustalálkozón való részvétel, az ott megtapasztalt hangulat volt. A kántor meglátása szerint, a szentmisén elhangzott prédikáció is nagyon szép üzenet volt, főleg az újonnan indult kórusok számára. Megjegyezte, emellett a próbákon is jó a hangulat, szoktak viccelődni – de csak annyira, amit a próbateremként használt helyszín, a kápolna megenged – tette hozzá mosolyogva a kórusvezető.
Az énekkar tagjai
Keresztes Károly, Kocsis Antónia, Kocsis Szilveszter, Kocsis Dalma, Bakos József, Barta Zsolt, Csiszer Norbert, Dobos Katalin, Dobos Zsanett, Éltes Kinga, Ferencz Károly, Ferencz Zsófia, Imets Csongor, Imets Dávid, Kovács Imola, Kristó Ferenc, Darvas Rozália, Kristó Réka, Pál Csongor, Rafain Renáta, Sánta Izabella, Sánta Lajos, Sánta Rózsika, Sánta Zsolt, Kovács Zalán, Kosztándi László.
Románia államadóssága 2026-ban a GDP 61,6 százalékára, 2027-ben 63,4 százalékára emelkedhet, 2036-ra pedig megközelítheti a GDP 90 százalékát – derül ki az Európai Bizottság szerdán közzétett 2026-os konvergencia-jelentéséből.
A pártok vállalták, hogy csütörtökön egyeztetnek egy kisebbségi kormány támogatásának feltételeiről, és pénteken ismertetik a következtetéseiket – jelentette ki szerda este egy kolozsvári sajtóeseményen Nicușor Dan.
Legalább 32 ember meghalt, mintegy 700-an pedig megsérültek azt követően, hogy szerdán két rendkívül erős földrengés rázta meg Venezuelát. A rengések jelentős pusztítást okoztak, a hatóságok szerint az áldozatok száma drasztikusan emelkedni fog.
Operettekkel, óratorony koncerttel kezdődnek csütörtökön a 29. Marosvásárhelyi Napok, amely vasárnapig számos érdekes programot kínál az érdeklődőknek. Forgalomkorlátozásra is számítani kell a rendezvény miatt.
Összesen 148 alkalommal adtak ki Ro-Alert riasztás Hargita megyében az idei év eddigi részében, mert medvék jelentek meg lakott területeken, veszélyeztetve az emberek biztonságát. A legtöbb riasztást Zetelakán regisztrálták.
Több utcában is zajlanak a felújítási munkálatok Székelyudvarhelyen a nagy mobilitási projekt részeként, ami igencsak megnehezíti az autós közlekedést, ezért rákérdeztünk a városházán, hogy milyen munkálatok zajlanak és mire kell még számítani.
Meglőtt, felakasztott, agyonvert és éheztetett kutyák tucatjai kerültek be az elmúlt évek alatt a csíktaplocai kutyamenhelyre. Ez a székelyföldi kutyatartás árnyoldala, az esetenkénti, meglehetősen kegyetlen bánásmód az állatokkal.
Kihirdette szerdán Nicușor Dan államfő az alapélelmiszerek árréskorlátozását 2026. december 31-éig meghosszabbító jogszabályt.
Ro-Alert üzenetet küldtek a Székelyföldtől nem messze lévő, a Neamț megyei Borca községben élőknek, miután egy helyi lakos arról számolt be, hogy farkasokat látott az egyik faluban.
szóljon hozzá!