Bemutatkozik a tusnádi Szent Ferenc Egyházi Kórus

Azt is kiemelte, hogy a húsvétra való készülés már sokkal gördülékenyebben ment, a próbákon jó hangulatban dolgoztak.

Nem titkolta azt sem, hogy mivel ő is kezdő karvezető, így a próbák során kellett rájönnie arra, hogy milyen módszereket használjon, melyek a leghatékonyabbak. S mint mondta, a kórustagok legtöbbje nem tud kottát olvasni, emiatt pedig nagyon részletesen át kell venni a kórusműveket szólamonként, de

Plusz segítség számára, hogy a 2000-es évek elejéig működő kórusból többen is csatlakoztak a jelenlegihez, akiken már érződik, hogy gyakorlottabb kóruséneklők.

Tenni a közösségért

Egyelőre a település nevét viseli az énekkar, de a kóristák között már felmerült, hogy a helyi plébániatemplom védőszentje után felveszik a Szent Ferenc Egyházi Kórus elnevezést – ismertette Mihály Tamás. Hozzátette, a jelenleg 26 tagú kar kóristái közül a legfiatalabb negyedik osztályos, míg a legidősebb hatvan év körüli, de a fiatalok és a középkorosztály is képviselteti magát. Fontos számára, hogy a gyermekeket is bevonja a kórusba, így az általa tanított jó hangú diákokkal megpróbálja megszerettetni a kóruséneklést.

Kérdésünkre, hogy napjainkban mi vonzhatja, mi motiválhatja az embereket az egyházi kóruséneklésre, a kántor rámutatott, hogy Tusnádon szinte nincsen kulturális élet, de igény lenne rá. Emiatt is lehet, hogy minden korosztályból csatlakoztak a kórushoz, azaz csatlakoztak egy közösséghez. A kóristák éppen emiatt nagyon akarják, hogy megmaradjon a kórus, hogy továbbra is részesei lehessenek ennek a közösségnek, hiszen valamit tenni akarnak a közért.

Nagyobb ünnepeken énekelnek

Az elképzelés szerint, a kórustalálkozó mellett a nagyobb egyházi ünnepeken énekel majd az énekkar: húsvétkor, pünkösdkor, egy nagyobb szünet után pedig a verebesi Szent Őrzőangyalok és a tusnádi Szent Ferenc-búcsún, illetve karácsonykor – sorolta a kórusvezető. Megjegyezte ugyanakkor, a következő években egyelőre ezekre az ünnepekre készülnek, de miután már több tapasztalatot szereztek, akár további ünnepekkor is bekapcsolódnak a liturgiába. Fontosnak tartja ugyanis, hogy egyből ne dobja mély vízbe a kórust, inkább a fokozatos előrehaladást választja.

Munkájukat elsősorban a plébános támogatja lelkileg és anyagilag is, mellette pedig a kórustagok is rendszerint felajánlják segítségüket például a kották fénymásolására, vagy – mint idén történt – a kórustalálkozóra való elutazáshoz. A tevékenységükhöz a szükséges eszközök rendelkezésükre állnak, és már arról is döntöttek, hogy fellépőruhaként a székely ruhát viselik.

Élmény a találkozó

A kórus rövid történetének egyik meghatározó élménye a kórustalálkozón való részvétel, az ott megtapasztalt hangulat volt. A kántor meglátása szerint, a szentmisén elhangzott prédikáció is nagyon szép üzenet volt, főleg az újonnan indult kórusok számára. Megjegyezte, emellett a próbákon is jó a hangulat, szoktak viccelődni – de csak annyira, amit a próbateremként használt helyszín, a kápolna megenged – tette hozzá mosolyogva a kórusvezető.