
Fotó: Barabás Ákos
Közelebb kell kerülnünk a természethez, hiszen részesei vagyunk, és újra kell tanulni a merengést, a lelassulást – véli Vasile Costin, aki immár két évtizede él a taoista szerzetesek szellemisége és az általuk összeállított gyakorlatsorok szerint. A tapasztalt tajcsicsuan- és csikungoktató, hagyományos fengsujszakértő és engedélyezett sportoktató az energiák kiegyensúlyozásáról szóló harcművészeti, egészségmegőrző és filozófiai rendszerről, illetve ezek hatásáról beszélt lapunknak. A mester múlt hét végén a székelyudvarhelyi Fit Forma aerobikteremben tartott képzést.
2017. március 17., 14:022017. március 17., 14:02
2017. március 17., 14:372017. március 17., 14:37
– Hogyan kezdődött az útja a keleti harcművészetek és filozófia világában?
– Húsz évvel ezelőtt, 1997-ben kezdtem el, amikor épp egy nagyobb változáson mentem keresztül. Ezek a keleti mozgásművészetek segítettek abban, hogy meghatározzam önmagam mint emberi lény, hogy megtaláljam a harmóniát, az életutamat, kiegyensúlyozottá és jobb emberré tettek.
– Mit jelent a tajcsi és a csikung, illetve a fengsuj?
– Ezek valójában nemcsak mozgásművészetek, hanem életformák. Alapjuk a csi, a világegyetemet mozgató és átható életenergia, ezt használják fel. A tajcsi és a csikunk arra biztat, hogy kerüljünk minél közelebb a természethez, a természeti körforgásokhoz. A gyakorlatokkal javíthatjuk kapcsolatunkat a természettel, segítenek abban, hogy az élő környezettel harmonikusan éljünk, hiszen annak szerves részei vagyunk.
A fengsújjal az energiákat harmonizáljuk egy térben, amelyet négy fal határoz meg, míg a tajcsival és a csikunggal az ember belső energiáit harmonizáljuk. A fengsuj egy lakásberendezési stílus is, ám nem a kereskedelmi értelemben, azaz nem a különböző tárgyak és szobrok elhelyezése által, hanem a térben lévő energiák harmonizálásával. Az ötezer évvel előtti alapismereteket alkalmazzuk.
Vasile Costin szerint az emberek legfontosabb célja az egészség kell legyen
Fotó: Barabás Ákos
– Romániában mikor jelentek meg a keleti energiagyakorlatok? Ön szerint miért kezdtek el vonzódni az emberek a keleti szellemiséghez?
– Már a rendszerváltás előtt is ismerték ezeket, de inkább a kilencvenes években terjedtek el. Előbb a harcművészeti vonatkozásban, majd a szellemiség és önfejlesztés miatt kezdtek egyre vonzóbbakká válni. Valószínűleg sokan találkoztak ezekkel a fogalmakkal útkeresésük során. Szerintem a természettől való eltávolodás miatt egy űr keletkezik az emberekben, és ezt egy adott pillanatban mindenki elkezdi érezni, ekkor ébred rá, hogy helyre kell állítania a kapcsolatot. A gyakorlatokkal az ember visszanyeri az irányítást élete fölött:
hiszen érzelmileg és szellemileg is kiegyensúlyozottabbá válik.
Fotó: Barabás Ákos
– Hogyan alkalmazhatja valaki ezeket a gyakorlatokat az életében?
– Az érdeklődőknek elsősorban azt kell eldönteniük, hogy ezek a filozófiák illenek-e hozzájuk, majd egy tanfolyamon a mestertől vagy oktatótól megtanulhatják az alapokat, a gyakorlatokat. Szerintem mindenki érzi, ha ezek illenek hozzá és belső békét hoznak neki, és akkor folytatja. Ezek a gyakorlatok bárkinek alkalmasak, de nem mindenki rezonál rájuk. Nem számít a felkészültség, a kor, a nem, a vallás, a nemzetiség.
Ha hetente két-három alkalommal együtt, majd egyedül is gyakorol, berögződik. Türelemre és kitartásra van szükség, hiszen mindenki másként fejlődik. A természethez hasonlóan, ha valamit elvetünk, az kinő, de a legfontosabb előbb elvetni a magot. Éveken keresztül kell dolgozni egy-egy célért, ha valaki nagy eredményt akar, sokat kell dolgoznia azon, a szerényebb eredmények rövidebb idő alatt jelennek meg. A legfontosabb cél egy ember életében az egészség kéne legyen, és azon minél előbb dolgozni.
Fotó: Barabás Ákos
– Manapság a stressz, a kimerültség és kiégés világszerte népbetegséggé vált. Ön szerint ezt mi okozza?
– A természeti ritmusok felborulása miatt van ez, az emberek jin és jang ritmusának a természet ritmusaival lüktető egységben kellene lennie. A jang a dinamikát, a mozgást, az akciót jelenti, manapság az életünkben túlzottan sok jang van, és túl kevés jin. Kilencven százalékban rohanás az életünk, ám a kibékéltséghez fele-fele arányban kellene lenniük, ezért szükségesek olyan tevékenységek, amelyek csökkentik a túlzott jangot, a stresszt. Ez érezhető a világban, hogy elfelejtették az emberek a relaxációs technikákat, a merengést, a csend élvezetét, a természetben való feltöltődést. A legjobb az lenne, ha mindenki elkezdene dolgozni belső békéje kialakításán, amihez nem kötelező a keleti kultúra filozófiáját átvenni, lehet bármilyen más tevékenység, amitől érezzük, hogy jobbak, kiegyensúlyozottabbak vagyunk. Én arra szeretném buzdítani az embereket, hogy
Minél több kiegyensúlyozott ember lesz a világban, annál békésebb világunk lesz.
– Mi volt a legfontosabb lecke, amit az utóbbi húsz évnyi gyakorlat alatt tanult a tajcsi és csikung által?
– Több is volt, de talán a legfontosabb az, hogy ha valamit akarsz, azt meg is tudod valósítani. Olykor több időbe telt elérni a célomat, de előbb mindig el kellett döntenem, hogy akarom, majd dolgoznom kellett érte.
Jóváhagyta a kormány pénteki ülésén a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó új törvénytervezetet, amelyért kedden felelősséget vállal a parlamentben.
Aláírta pénteken Nicușor Dan államfő a Ionuț Moșteanu védelmi miniszteri tisztségből való lemondásának tudomásul vételéről szóló dekrétumot – közölte az elnöki hivatal.
Jóváhagyta a kormány pénteki ülésén az idei második költségvetés-kiigazítást, amely 0,6 százalékos gazdasági növekedéssel, 1902 milliárd lejes bruttó hazai termékkel (GDP), 7,1 százalékos éves inflációval és havi 8700 lejes bruttó átlagbérrel számol.
Az uniós országokból érkező valamennyi sertéshússzállítmány ellenőrzését kéri a mezőgazdasági miniszter az országos állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági hatóságtól (ANSVSA) az afrikai sertéspestis veszélye miatt.
Idén Parajd és egész Sóvidék élete gyökeresen megváltozott. A bányakatasztrófa nemcsak a turizmust, hanem a helyiek mindennapjait is felforgatta. Megkérdeztük az érintetteket, hogy hogyan élték meg az elmúlt időszakot.
Pályázni szeretne Hargita Megye Tanácsa a Csíkdánfalvát Balánbányával összekötő, 125-ös jelzésű megyei út felújítására, ehhez fogadták el a pénteki tanácsülésen a beruházás műszaki terveit.
A Magyarságkutató Intézet újabb történelmi témájú programra várja az érdeklődőket Budapesten. A december elsején, 17 órától kezdődő alkalom középpontjában a Székely Hadosztály 1918–1919-es szerepvállalása áll.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken tudomásul vette Ionuț Moșteanu lemondását a védelmi miniszteri, valamint a kormányfőhelyettesi tisztségből.
Három személy sérült meg csütörtök este egy Gyergyószárhegy közelében történt balesetben, mint kiderült, a sofőr nem volt józan.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Doctor Honoris Causa címmel tüntette ki Bakacsi Gyula professzort, elismerve a vezetéstudományban végzett úttörő munkáját és a csíkszeredai gazdasági képzés felépítésében betöltött kulcsszerepét.
szóljon hozzá!