Fotó: Daczó Katalin
Sajátos módon ünnepelte a Magyar Kultúra Napját Csíkszentdomokos község: január 22-én ünnepi tanácsülés keretében adományozta a díszpolgári címet Balázs Lajos néprajzkutatónak a községben kifejtett munkájának elismeréseként.
2010. január 23., 09:522010. január 23., 09:52
2010. január 23., 14:012010. január 23., 14:01
Fotó: Daczó Katalin
Hat kötet, kétezer ötszáz oldal, negyven esztendő – így lehetne számokban összefoglalni Balázs Lajos néprajzkutató csíkszentdomokosi munkáját. Három kötetben az emberi sorsfordulókat, a születés, házasság, halál témakörét járta körül, a legutóbbi munkájában a paraszti, nemi kultúráról, nemi erkölcsről értekezett. A néprajzkutató munkásságát Gál Jenő csíkszentdomokosi iskolaigazgató méltatta. A díszpolgári címet, oklevelet és emlékplakettet Ferencz Alajos polgármester nyújtotta át az ünnepeltnek. Balázs Lajos előadásában a székely másságot értelmezte, a családszervezés kultúrájának, és ezen belül a csíkszentdomokosi családszervezésnek a különbözőségét. „Bizonyítani tudom, hogy a csíkszentdomokosikanak a szentistváni kor előtti beavató rítusai vannak” – jelentette ki Balázs Lajos, aki különösen értékesnek tartja a csíkszentdomokoisak részéről érkező elismerést. „Egy példa arra, hogy a szellemi munkát is értékelik és megbecsülik egy ilyen kultúrát hordozó faluban – mondta. – Nagyon sokat, nagy lelki elégtételt jelent.”
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.
Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.
Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.
Teljesen átalakul Csíkszereda legnagyobb általános iskolájának udvara, a munkálatok egy részét iskolakezdésig szeretnék elvégezni. Több sportpálya, futópálya készül, de szabadtéri tanórák megtartására alkalmas tereket is kialakítanak.
Családokat, népviseletbe öltözötteket és „civileket” is várnak szombaton, az Ezer Székely Leány Napján Csíkszeredába és Csíksomlyóra. Az egész napot felölelő program alatt a néptánc, a népviselet, a népi hagyományok lesznek főszerepben.
szóljon hozzá!