Az eső sem tántorította el az imádkozástól a szentegyházi határkerülőket
A félúton megeredő eső és az időnként felerősödő szél sem szegte kedvét a mintegy félszáz szentegyházinak, akik idén is végigjárták a húsvétvasárnapi határkerülés útvonalát. A hajnali napsütésben a templom kapujából induló zarándoklaton a résztvevők az úgynevezett határkereszteknél imádkoztak, jó termést, egészséget kérve a Teremtőtől.
Szentegyházán a határkerülés hagyománya a rendszerváltást követően éledt újjá: amíg tiltott volt, a templomkerten belül tartották. A határkerülésen a szentegyházasfalvi templomtól a település északi végéig gyalogoltak idén is a résztvevők a kijelölt útvonalon, útközben pedig minden határkeresztnél megálltak és imádkoztak, innen pedig a „határba” vették az irányt, majd ismét a település utcáit járva a templomhoz értek vissza, ahol részt vettek az ünnepi szentmisén.
„Adjunk hálát a mindenható felséges teremtő Istenünknek, hogy megadta érnünk a mai dicsőséges szent napot, a mi megváltó Jézusunk feltámadása napját, hogy irgalmas szemeit rajtunk tartván megőrzött, oltalmazott, sokrendbéli szomorú változásokban. (...) Minthogy sokrendbéli szükség alá vagyunk vetve, könyörögjünk azért, először is hogy mezeinkbe lévő és leendő veteményeinket, melyek látogatására a mai szent napon szép isteni dicséretekkel kijöttünk, Isten ő szent felsége jégesőtől, ragyától, szélvésztől, záportól, mindennemű égiháborútól megőrizze és megtartsa, bő terméssel megáldván kezünkbe adja, Isten dicsőségére, romlandó testünk táplálására, szűkölködő testvéreink felsegítésére.” (A szentegyházasfalvi temető anyakeresztjénél végzett imádság szövege.)
