Az egészségügyi minisztériumot is érdekli, hogy mi történik a hálószobákban

– mondta.

– fűzte hozzá. Arra is kitért ugyanakkor, hogy noha általában női problémát sejtenek a sikertelen gyermekvállalás hátterében, gyakran kiderül, hogy a férfia az oka ennek – „világszerte vannak már kutatások, amiknek az eredménye azt mutatja, hogy a nemzőképességi feltételeknek megfelelő spermiumok száma csökken a férfiakban”.

Korai terhességek, mesterséges megtermékenyítés

A reprodukciós egészség tárgykörébe tartozik a fiatalkori terhességek által jelentett probléma is, a kampánynak is az egyik fajsúlyos témája ez. Hargita megyében, de a tágabb térségben, a székelységben is jelen van a probléma, főként a roma lakosság körében fordul elő – mondta Tar Gyöngyi.

korábban írtuk

Összefüggő gond a leányanyaság és a terhesgondozás hiánya

Országszerte jelentősen megnőtt azon várandós nők aránya, akik nem járnak terhesgondozásra, lényegében már csak a szüléskor találkoznak orvossal. Hargita megyében ez leginkább a hátrányos szociális helyzetű közösségek tagjaira jellemző.

korábban írtuk

A csecsemőhalandóság nő, a születések száma csökken – milyen okok állhatnak a háttérben?

Romlottak a csecsemőhalandóságra és a születések számára vonatkozó mutatók Romániában. A székelyföldi megyék közül kettőben az országos átlagnál magasabb, egyben pedig alacsonyabb a csecsemőhalandóság aránya.

A témakörébe tartozik a mesterséges megtermékenyítést támogató országos program is. Ennek korábban szigorúbb feltételei voltak, amelyek csak a női terméketlenséget vették figyelembe, de Tar Gyöngyi emlékeztetett, hogy azóta kiterjesztették a programot, több beültetési próbálkozást is támogat az állam, mint korábban, és az ilyen beavatkozást végző intézmények számát is növelték.

Nem tűnt még el a szifilisz, tripper, kankó

A nemi úton terjedő betegségek is a tájékoztató kampány témái közé tartoznak. Létező probléma ez is, de a megyei egészségügyi szakhatóság vezetőjének a véleménye szerint nem olyan mértékű, hogy hatással legyen a termékenységi tendenciák alakulására.

„Ha megnézzük, az elmúlt évszázadokban sokkal jobban terjedtek a nemi betegségek, mert nem nagyon voltak azokról se orvosi ismeretek, nem volt óvszer, meg egyáltalán megelőzési módszerek sem, mégis tíz gyerek született egy családban.

Létezik most a probléma, vannak szifiliszes esetek is, gonorrhea (tripper, kankó), de nemi úton terjedő betegségként ide tartozik az AIDS is. Vannak gombás megbetegedések és egyéb fertőzések, amik terjednek, de ezeknek esetleg egy késői következménye érintheti a termékenységet, tehát azok a nőgyógyászati elváltozások, amiket a szövődmények okoznak, akkor, ha a betegséget nem kezelik idejében” – magyarázta Tar Gyöngyi.

Egy időszerűbb kérdés

Az viszont már napjainkban is érdekes kérdés lehet – folytatta –, hogy a hormonok milyen mértékben kerülnek be az ivóvizekbe és azok hatással lehetnek-e a termékenységre.

„Világszerte vannak felvetések arra, hogy az, hogy egyre többen szednek fogamzásgátlót egyre hosszabb ideig, milyen kihatással van a környezeten keresztül az ivóvízre, tehát hogy visszakerülnek-e ezek az ivóvízbe, vagy az a víz, amit megiszunk, garantáltan nem tartalmaz ilyet. Kérdés, hogy a jelenlegi víztisztító eljárások, amelyek bizonyos kemikáliák és fertőző ágensek, tehát kórokozók kiszűrésére vannak kifejlesztve, mennyire tudnak kiszűrni ilyen molekulákat. Mert ezeket mi nem vizsgáljuk. Mi vizsgálunk néhány paramétert olyan veszélyforrásokról, amelyek a múlt században az egészségproblémákat okozták, és amik közvetlen életveszélyt jelenthetnek” – fogalmazott. Az is lehet, persze, hogy az említett molekuláknak, ha egyáltalán jelen vannak, olyan alacsony a koncentrációjuk az ivóvízben, hogy az nem okoz semmilyen problémát, mindenesetre ő még nem látott erre irányuló vizsgálati eredményt – fűzte hozzá.