Hirdetés
Hirdetés

A csecsemőhalandóság nő, a születések száma csökken – milyen okok állhatnak a háttérben?

Székelyföldet mindig is a sokgyermekes családmodell jellemezte, de ebben ma már nem hagyományőrző a közösség. Képünk illusztráció •  Fotó: Pixabay.com

Székelyföldet mindig is a sokgyermekes családmodell jellemezte, de ebben ma már nem hagyományőrző a közösség. Képünk illusztráció

Fotó: Pixabay.com

Romlottak a csecsemőhalandóságra és a születések számára vonatkozó mutatók Romániában az Országos Statisztikai Intézet által frissen közzétett, megyékre lebontott statisztikája szerint. A székelyföldi megyék közül kettőben az országos átlagnál magasabb, egyben pedig alacsonyabb a csecsemőhalandóság aránya. A jelenség hátterében rejlő okok azonban nem az egészségügyi rendszerben keresendők, sokkal inkább szociológiai jellegű magyarázata van a tendenciának.

Széchely István

2024. február 16., 07:142024. február 16., 07:14

Közzétette az Országos Statisztikai Intézet a csecsemőhalálozásra, illetve a születések számára vonatkozó országos és megyei adatokat a 2022-es évre vonatkozóan, amelyekből a Mentsétek meg a gyermekeket (Salvaţi copii) nevű civil szervezet készített egy kivonatot a napokban. Az adatok szerint az egy évvel korábban mért 5,2 ezrelékes arányhoz képest 5,7 ezrelékre nőtt Romániában a csecsemőhalandóság, azaz

ezer élveszületésre 5,7 csecsemőkori elhalálozás jut.

Az adatok megyénként jelentősen eltérnek, ötszörös a különbség a lista két vége között. A legrosszabb adatokat Szilágy (10,5 ezrelék), Mehedinți (8,8 ezrelék), Brăila (8,3 ezrelék), Hunyad (8,3 ezrelék), Maros (7,8 ezrelék) és Suceava (7,8 ezrelék) megyében mérték, a legalacsonyabb csecsemőhalandósági arányt pedig Bukarestben (2,5 ezrelék), valamint Ilfov (3,3 ezrelék), Fehér (3,6 ezrelék), Ialomița (3,9 ezrelék), Kolozs (4,5 ezrelék) és Tulcea (4,7 ezrelék) megyében. Amint látható,

a három székelyföldi megye közül Maros a legrosszabb csecsemőhalandósági adatokkal rendelkező megyék közé került,

de az országos átlagnál rosszabbak az adatok Kovászna megyében (7,7 ezrelék) is. Hargita megyében (5,5 ezrelék) valamivel jobbak az adatok, mint az országos átlag.

A születés száma tovább csökkent

A születési rátának az alakulása sem szolgál biztató adatokkal: tovább csökkent a születések száma Romániában 2022-ben az előző évekhez viszonyítva. 2022-ben 178 233 gyermek jött világra országszerte – 2021-ben 193 191, 2020-ban pedig 206 826. A születés száma megyénként még nagyobb eltérést mutat, mint a csecsemőhalandósági adatok, ezek a különbségek azonban nem mérvadók, hiszen a megyék népessége között nagy különbségek vannak.

A három székelyföldi megye közül a legnagyobb lakosságszámú Maros megyében 5277 születést jegyeztek fel 2022-ben, Hargita megyében 2897-et, Kovászna pedig országszerte a negyedik legkisebb születésszámmal rendelkező megyéjeként került fel a listára, lévén, hogy a legkisebb népességgel rendelkező megyék közé tartozik.

A legtöbb születést Bukarestben (18 644) jegyezték fel 2022-ben, a legkevesebbet pedig Mehedinți (1470) megyében.

A születések száma egyébként már hosszú évek óta folyamatos csökkenést mutat. A 2022-es adat ugyanakkor nagyjából háromszor kisebb az 1967-es esztendőben feljegyzett számnál, igaz, a második világháború óta abban az évben jegyezték fel a legnagyobb születésszámot (527 704) az országban, ugyanis az azt megelőző évben tiltották be az abortuszt és a fogamzásgátlást Romániában.

Az éves adat helyet inkább a tendenciát kell vizsgálni

Hargita megyében ugyan az országos átlag alatt volt a csecsemőhalandóság aránya 2022-ben, ennek önmagában nincs nagy jelentősége, és annak sem, hogy egy-egy megyében milyen arányt mérnek egy esztendőben – tudtuk meg Tar Gyöngyitől, a Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság vezetőjétől. Erre az a magyarázat, hogy

a csecsemőelhalálozások száma olyan alacsony, hogy egy-két esettel több vagy kevesebb is jelentős ugrást vagy csökkenést eredményez a megye ezrelékes arányszámában.

Megyei vonatkozásban inkább éveket átfogó tendenciákat kell nézni, ugyanis szerencsére olyan kevés az ilyen eset, hogy gyakorlatilag egyenként meg tudják vizsgálni azokat – mondta. „A baj inkább az, hogy Románia rosszul áll az EU-s átlaghoz képest. Ez sajnos az egészségműveltségnek a mércéje is” – tette hozzá.

Hirdetés

A csecsemőhalandóság hátterében áll az is, hogy a szülők nem ismerik fel időben a problémákat, vagy nem kerülnek időben ellátásra, a szociálisan hátrányos helyzetben élő, illetve roma nők gyakran egyáltalán nem járnak orvoshoz a terhesség idején sem,

Idézet
gyakorlatilag az utcáról esnek be szülni, úgy, hogy orvos nem is látta még őket.

Hiába létezik az ingyenes terhesgondozás, nekik gyakran még háziorvosuk sincs, és a csecsemőelhalálozások is gyakran az ilyen családokban következnek be. Tehát a jelenségnek inkább szociális magyarázatai vannak, nem az egészségügyi rendszerben kell keresni az okokat – véli Tar Gyöngyi. „Nem az egészségügyi ellátással függ össze ez. Ez egy mutató is, ami a társadalmi viszonyokra utal: az egészségneveltségre, az iskolázottságra, a szociális hálónak a minőségére” – fogalmazott.

A sokgyermekes családmodell már a múlté

A születések számát tekintve viszont nem áll jól a megye – mondta érdeklődésünkre.

Képünk illusztráció •  Fotó: Gecse Noémi Galéria

Képünk illusztráció

Fotó: Gecse Noémi

„Rosszul állunk. Ennek is a gazdasági körülmények a legfőbb okai. Székelyföldet mindig is a sokgyermekes családmodell jellemezte, de ebben sajnos nem vagyunk hagyományőrzők, ebben modernizálódott a közösség.

Idézet
Mivel nagyjából minden gyermek esetében számítani lehet rá, hogy megéri a felnőttkort, a családok gazdasági perspektívái pedig olyanok, hogy nem biztos, hogy több gyermeket úgymond révbe tudnak juttatni, ezért óvatosabban kezelik a gyermekvállalás kérdését.

A másik ok a karrierépítés miatti késői gyermekvállalási elhatározás. Amikor szeretnének, akkor már nem jön össze, és sajnos bizonyos kor után megnő a genetikai elváltozások rizikója is, vagy megjelennek a társbetegségek – egyre korábban a szív-érrendszeri megbetegedések –, és akkor már nem vállalnak gyermeket vagy nem esnek teherbe a nők. Tehát elsősorban ennek is társadalmi, gazdasági okai vannak” – világított rá a tendenciák hátterére a megyei egészségügyi szakhatóság vezetője.

Az első, vagyis a gazdasági okokat állami támogatásokkal meg lehetne szüntetni – válaszolta kérdésünkre, Magyarország példáját hozva fel, ahol intenzíven támogatják a gyermekvállalást. Elmondta ugyanakkor azt is, hogy egy évtizedbe is beletelhet, amire egy ilyen program „beérik”, azaz eredményt hoz. Ugyanakkor az életszínvonalnak is javulnia kellene ahhoz, hogy nőjön a gyermekvállalási kedv – fűzte hozzá.

A korai terhesség veszélyei

Bokor Márton csíkszeredai gyermekorvos, a megyei népegészségügyi igazgatóság korábbi orvosigazgatója, az intézmény anya- és gyermekvédelmi programfelelőse tavaly készített egy tanulmányt, amelynek témája érinti a csecsemőhalandóság problémáját is.

Képünk illusztráció •  Fotó: Gábos Albin Galéria

Képünk illusztráció

Fotó: Gábos Albin

A főként a roma közösségek körében előforduló korai házasságok és korai terhességekkel kapcsolatban rámutat, hogy utóbbi szövődményekkel járhat az anya és a gyermek esetében egyaránt.

Figyelemre méltó tény, hogy az Európai Unióban a 10–14 éves korosztályba tartozó anyáktól született babák 37 százaléka Romániában születik.

Az EU-ban a 15–18 éves korú anyák negyede Romániában él, és a felnőttkor elérése előtt már egynél több gyermeke van (olyan is van, hogy 19 éves koráig már hat gyermeket szült). 2019-ben 4290 terhességmegszakítás történt a 15–19 éves korosztályba tartozó lányok körében, a legtöbb Maros (827), illetve Brassóban (761) megyében – derül ki a tanulmányból.

A leányanyák sem testileg, sem lelkileg nincsenek felkészülve a terhességre, ami akár az életüket is veszélybe sodorhatja, ugyanakkor a születendő gyermekükét is: nő a születés első hetében előforduló elhalálozás kockázata, a halvaszületés 50 százalékkal gyakoribb ilyen esetekben, a veleszületett rendellenességek előfordulásának a veszélye megnő, továbbá nagyon gyakori a koraszülés is a leányanyák körében, akárcsak az, hogy alacsony súllyal hozzák világra a magzatot, és a csecsemőhalandóság is a korai terhességből született babák esetében a leggyakoribb – derül ki a tanulmányból.

Hirdetés
2 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 25., szerda

A pénzügyminisztérium adataira kell alapozni az üzemanyagár-mérsékelését a PSD elnöke szerint

Sorin Grindeanu, a képviselőház elnöke szerdán kijelentette, hogy a kormánynak mielőbb mérsékelnie kell az üzemanyagár-emelkedés hatásait.

A pénzügyminisztérium adataira kell alapozni az üzemanyagár-mérsékelését a PSD elnöke szerint
Hirdetés
2026. március 25., szerda

Közvitára bocsátják a kórházi alkalmazottak munkaidejéről rendelkező módosító rendeletet

Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter szerdán bejelentette, hogy jövő héten közvitára bocsátják a kórházi alkalmazottak munkaidejének megszervezését szabályozó miniszteri rendelet módosítását.

Közvitára bocsátják a kórházi alkalmazottak munkaidejéről rendelkező módosító rendeletet
2026. március 25., szerda

Üzemanyagárak: ha már történelem, nézzük csak, hogyan jutottunk ide

Tíz lej fölé emelkedett szinte minden kútnál a gázolaj literenként ára szerdán, ennek apropóján lapoztuk fel a fotóarchívumunkat, hogy milyen árak kerülnek elő a múltból.

Üzemanyagárak: ha már történelem, nézzük csak, hogyan jutottunk ide
2026. március 25., szerda

A szakszervezetek szerint már minden eldőlt, nem nagyon lehet beleszólni az üzemanyagárat szabályozó tervezetbe

A szakszervezetek szerint a kormány csak „mímeli” a társadalmi partnerekkel való konzultációt az energiaválság ügyében, ezért nem vesznek részt a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács szerdára meghirdetett ülésén.

A szakszervezetek szerint már minden eldőlt, nem nagyon lehet beleszólni az üzemanyagárat szabályozó tervezetbe
Hirdetés
2026. március 25., szerda

Szinte egyhangúlag fogadta el a képviselőház a nőgyilkosság elleni törvényt

A képviselőház szerdán döntő házként megszavazta a nőgyilkosságok megelőzését és visszaszorítását célzó törvénytervezetet.

Szinte egyhangúlag fogadta el a képviselőház a nőgyilkosság elleni törvényt
2026. március 25., szerda

Széllel és esővel jön a lehűlés, a hegyekben havazás is várható

Megerősödő szélre és mérsékelt mennyiségű csapadékra vonatkozó figyelmeztetést adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat. A hétfő reggelig érvényes előrejelzés szerint a hegyekben havazásra és friss hóréteg kialakulására is számítani lehet.

Széllel és esővel jön a lehűlés, a hegyekben havazás is várható
2026. március 25., szerda

Új határidő a kormánytól az üzemanyagárak beavatkozására

Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este bejelentette, hogy a kormány várhatóan szerdán délután vagy csütörtökön fogadja el az üzemanyagpiaci válsághelyzet kihirdetéséről szóló sürgősségi rendeletet.

Új határidő a kormánytól az üzemanyagárak beavatkozására
Hirdetés
2026. március 25., szerda

Ha nem lesz leépítés, nem lesz fizetés – figyelmeztetnek Bukarestben

Ilie Bolojan kormányfő kijelentette, hogy a következő hónapokban „több tízezer” álláshelyet szüntetnek meg a központi és helyi közigazgatásban, hozzátéve, az állami vállalatok reformja prioritás, de „nem túl könnyű feladat”.

Ha nem lesz leépítés, nem lesz fizetés – figyelmeztetnek Bukarestben
2026. március 25., szerda

A választható tantárggyal folytatódik a próbaérettségi

A választott tantárgy írásbeli vizsgájával folytatódik szerdán a próbaérettségi.

A választható tantárggyal folytatódik a próbaérettségi
2026. március 25., szerda

Csoma-napok: csütörtökön kezdődik a tudományos ülésszak

Kovásznán hétfőn óta zajlik, és szombatig tart az 1990 óta minden évben megrendezett Csoma-napok 36. kiadása, amely lényegében a csütörtökön kezdődő tudományos ülésszakra épül rá. A szervező egyesület elnökével, Ferencz Évával beszélgettünk.

Csoma-napok: csütörtökön kezdődik a tudományos ülésszak
Hirdetés