Az adatok megyénként jelentősen eltérnek, ötszörös a különbség a lista két vége között. A legrosszabb adatokat Szilágy (10,5 ezrelék), Mehedinți (8,8 ezrelék), Brăila (8,3 ezrelék), Hunyad (8,3 ezrelék), Maros (7,8 ezrelék) és Suceava (7,8 ezrelék) megyében mérték, a legalacsonyabb csecsemőhalandósági arányt pedig Bukarestben (2,5 ezrelék), valamint Ilfov (3,3 ezrelék), Fehér (3,6 ezrelék), Ialomița (3,9 ezrelék), Kolozs (4,5 ezrelék) és Tulcea (4,7 ezrelék) megyében. Amint látható,

de az országos átlagnál rosszabbak az adatok Kovászna megyében (7,7 ezrelék) is. Hargita megyében (5,5 ezrelék) valamivel jobbak az adatok, mint az országos átlag.

A születés száma tovább csökkent

A születési rátának az alakulása sem szolgál biztató adatokkal: tovább csökkent a születések száma Romániában 2022-ben az előző évekhez viszonyítva. 2022-ben 178 233 gyermek jött világra országszerte – 2021-ben 193 191, 2020-ban pedig 206 826. A születés száma megyénként még nagyobb eltérést mutat, mint a csecsemőhalandósági adatok, ezek a különbségek azonban nem mérvadók, hiszen a megyék népessége között nagy különbségek vannak.

A legtöbb születést Bukarestben (18 644) jegyezték fel 2022-ben, a legkevesebbet pedig Mehedinți (1470) megyében.

A születések száma egyébként már hosszú évek óta folyamatos csökkenést mutat. A 2022-es adat ugyanakkor nagyjából háromszor kisebb az 1967-es esztendőben feljegyzett számnál, igaz, a második világháború óta abban az évben jegyezték fel a legnagyobb születésszámot (527 704) az országban, ugyanis az azt megelőző évben tiltották be az abortuszt és a fogamzásgátlást Romániában.

Az éves adat helyet inkább a tendenciát kell vizsgálni

Hargita megyében ugyan az országos átlag alatt volt a csecsemőhalandóság aránya 2022-ben, ennek önmagában nincs nagy jelentősége, és annak sem, hogy egy-egy megyében milyen arányt mérnek egy esztendőben – tudtuk meg Tar Gyöngyitől, a Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság vezetőjétől. Erre az a magyarázat, hogy

Megyei vonatkozásban inkább éveket átfogó tendenciákat kell nézni, ugyanis szerencsére olyan kevés az ilyen eset, hogy gyakorlatilag egyenként meg tudják vizsgálni azokat – mondta. „A baj inkább az, hogy Románia rosszul áll az EU-s átlaghoz képest. Ez sajnos az egészségműveltségnek a mércéje is” – tette hozzá.

A csecsemőhalandóság hátterében áll az is, hogy a szülők nem ismerik fel időben a problémákat, vagy nem kerülnek időben ellátásra, a szociálisan hátrányos helyzetben élő, illetve roma nők gyakran egyáltalán nem járnak orvoshoz a terhesség idején sem,

Hiába létezik az ingyenes terhesgondozás, nekik gyakran még háziorvosuk sincs, és a csecsemőelhalálozások is gyakran az ilyen családokban következnek be. Tehát a jelenségnek inkább szociális magyarázatai vannak, nem az egészségügyi rendszerben kell keresni az okokat – véli Tar Gyöngyi. „Nem az egészségügyi ellátással függ össze ez. Ez egy mutató is, ami a társadalmi viszonyokra utal: az egészségneveltségre, az iskolázottságra, a szociális hálónak a minőségére” – fogalmazott.

A sokgyermekes családmodell már a múlté

A születések számát tekintve viszont nem áll jól a megye – mondta érdeklődésünkre.

A másik ok a karrierépítés miatti késői gyermekvállalási elhatározás. Amikor szeretnének, akkor már nem jön össze, és sajnos bizonyos kor után megnő a genetikai elváltozások rizikója is, vagy megjelennek a társbetegségek – egyre korábban a szív-érrendszeri megbetegedések –, és akkor már nem vállalnak gyermeket vagy nem esnek teherbe a nők. Tehát elsősorban ennek is társadalmi, gazdasági okai vannak” – világított rá a tendenciák hátterére a megyei egészségügyi szakhatóság vezetője.

Az első, vagyis a gazdasági okokat állami támogatásokkal meg lehetne szüntetni – válaszolta kérdésünkre, Magyarország példáját hozva fel, ahol intenzíven támogatják a gyermekvállalást. Elmondta ugyanakkor azt is, hogy egy évtizedbe is beletelhet, amire egy ilyen program „beérik”, azaz eredményt hoz. Ugyanakkor az életszínvonalnak is javulnia kellene ahhoz, hogy nőjön a gyermekvállalási kedv – fűzte hozzá.

A korai terhesség veszélyei

Bokor Márton csíkszeredai gyermekorvos, a megyei népegészségügyi igazgatóság korábbi orvosigazgatója, az intézmény anya- és gyermekvédelmi programfelelőse tavaly készített egy tanulmányt, amelynek témája érinti a csecsemőhalandóság problémáját is.

Az EU-ban a 15–18 éves korú anyák negyede Romániában él, és a felnőttkor elérése előtt már egynél több gyermeke van (olyan is van, hogy 19 éves koráig már hat gyermeket szült). 2019-ben 4290 terhességmegszakítás történt a 15–19 éves korosztályba tartozó lányok körében, a legtöbb Maros (827), illetve Brassóban (761) megyében – derül ki a tanulmányból.

A leányanyák sem testileg, sem lelkileg nincsenek felkészülve a terhességre, ami akár az életüket is veszélybe sodorhatja, ugyanakkor a születendő gyermekükét is: nő a születés első hetében előforduló elhalálozás kockázata, a halvaszületés 50 százalékkal gyakoribb ilyen esetekben, a veleszületett rendellenességek előfordulásának a veszélye megnő, továbbá nagyon gyakori a koraszülés is a leányanyák körében, akárcsak az, hogy alacsony súllyal hozzák világra a magzatot, és a csecsemőhalandóság is a korai terhességből született babák esetében a leggyakoribb – derül ki a tanulmányból.