Példaként a Bukaresti Egyetemi Sürgősségi Kórház Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján feljegyzett adatokat említik, amelyek szerint az elmúlt öt évben ott szülő nőknek a 11 százaléka nem járt terhesgondozáson. Ez az arány az elmúlt években jelentősen megemelkedett, a 2018-as 6,3 százalékhoz képest a pandémia első évében, 2020-ban 12 százalékra, majd az azt követő két évben 14 százalékra.

Összefüggő gondok

Hargita megyében főként a hátrányos szociális helyzetben élő, alacsony iskolázottságú,

– közölte megkeresésünkre Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság vezetője. „Főleg azért, mert vándorolnak, későn tudják meg, hogy terhesek, és nem ott élnek, ahol majd szülni fognak” – sorolta az okokat.

Azt is elmondta ugyanakkor, hogy a terhességi konzultációra nem járó nőkről nincs is nyilvántartásuk, hiszen

Feljegyzések csak azokról készülnek, akik eljárnak a konzultációkra.

korábban írtuk

Több mint 800 leányanya szült az elmúlt öt évben Hargita megyében

Hargita megyében az elmúlt öt évben több mint 800 kiskorú anya szült, közülük csaknem 30-an 13 évesnél fiatalabbak voltak – derült ki a csíkszeredai prefektúrán hétfőn ismertetett összegzésből.

Az igazgatóság a közelmúltban készített egy jelentést, amely szerint 2018 és 2022 között 803 kiskorú anya szült gyereket Hargita megyében, és amint arra Tar Gyöngyi felhívta a figyelmet, a két probléma összefügg.

„Egyrészt a kiskorú terhes lányok azért nem járnak terhesgondozásra, mert többnyire tudják, hogy létezik egy törvény, amely tiltja a kiskorúval történő szexuális kapcsolatot. Tehát ha terhes az a lány, akkor egyértelmű, hogy valakit ez ügyben elő kellene állítani. Persze nem nagyon foglalkozik ezzel senki, ezt írtuk le a jelentésben is, hogy egyfajta hallgatólagos félrenézés a jellemző ebben a témában.

– magyarázta Tar Gyöngyi, hangsúlyozva azt is, hogy ez az egész helyzet egy olyan gondra világít rá, ami nem egészségügyi, hanem szociális jellegű megoldást igényel.

Gondként említette ugyanakkor az iskolai családtámogató egészségnevelés hiányát is. Azt is elmondta, hogy az igazgatóság a roma mediátorokon keresztül próbál tájékoztatást és tanácsadást biztosítani ezekben a közösségekben, de az sem könnyű, mert

Kényes téma

A témával kapcsolatban megkerestük a megyei prefektusi hivatal romakérdésekkel foglalkozó munkacsoportja egyik tagját, a hivatal romaügyi irodájának szakreferensét is. Ioni Csilla elmondta, nem tud a felvetéssel kapcsolatban véleményt megfogalmazni, mert ez kényes téma a roma nők körében – zárkózottak, nem beszélnek erről bárkivel. A probléma ezen részével nem is ők foglalkoznak, hanem a megyei népegészségügyi igazgatóság egészségügyi közvetítői, a mediátorok és a közösségi asszisztensek, ők tudnak beszélni a közösség tagjaival a terhesgondozásról, illetve más egészségügyi témákról – mondta a szakreferens.