Az apostolok mostanra felszaggatták a búza tövét
A Szent Péter és Pál Plébániatemplom Csíksomlyón
Fotó: Veres Nándor
„Péter és Pál (tudjuk) nyárban/Összeférnek a naptárban” – olvasható Arany János közismert versében, amiből egyesek arra következtetnek, hogy édesapjuk szegény ember lehetett, ha kettőjüknek csak egy névnapot tudott kieszközölni. Pedig szegénységről itt szó sem lehet, hiszen „Péter-Pálra búza érik, eljutottunk új kenyérig”, azaz ez a nap jelentette az aratási időszak kezdetét. Az apostolok mostanra felszaggatták a búza tövét, az tovább már nem nő, csak érik.
Kocsis Károly
2023. június 29., 07:552023. június 29., 07:55
2023. június 29., 14:432023. június 29., 14:43
A két szent apostol névünnepe azért esik egy napra, mert a keresztény egyház szerint egyszerre végezték ki őket 64-ben vagy talán 67-ben, miután semmiféle üldöztetés, sanyargatás nem tántorította el őket hitüktől; de az aratás kezdetének megünneplése sokkal régebbi. Ekkor – főleg az Alföldön – illett beleállni a búzába, és ha az időjárás nem kedvezett hozzá, akkor azt mondták, „Péter-Pál lova mérgesen nyerít végig a mezőkön”. Ezért aztán a jó időnek is külön rigmust szenteltek: „Szent Pál ha derűs, meleg, adj hálát az Istennek.” A magasabban fekvő vagy ridegebb vidékeken, például Vadasdon azonban túl korainak tartották ekkor elkezdeni az aratást, míg más helyeken, így Háromszéken is Sarlós Boldogasszony napjára időzítették.
Régen munkatilalmi ünnepként élték meg ezt a napot misével, ebédkor húsétellel, süteménnyel. Néhol kirakóvásárt is tartottak, tartanak, mint például Csíkmadarason, ahol a tiszteletük 1742-ig nyúlik vissza: a helyi egyházközösség ekkor vált külön a karcfalvitól. A székelyvarságiak Pál-Pétörnek nevezték, és már akkor megülték, amikor se önálló egyházuk, se papjuk, se templomuk nem volt.
„...helyben hagyó tudomásul veszem azt, hogy a varsági hívek helységük és alakuló egyházuk égi védőivé Szent Péter és Pál apostolokat jelölték ki, s a védő apostolok ünnepének nagyobb külső fénnyel való megünneplését készséggel engedélyezem.”
Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspök, 1901. január 26-án
A sütés-főzés mellett az asszonyok is igyekeztek eljutni a templomba, az oroszhegyi vendégekkel egyetemben, akik többnyire már előző este megérkeztek vagy aznap hajnalban indultak útnak. Ilyenkor a család távolra elszakad tagjai is hazatértek, búcsúfiában kalácsot kaptak.
– írja a falu népének vallási hagyományait feldolgozó Bárth János.
Mivel nem maradt idő az összes tanyai rokont felkeresni, a varsági búcsú június 30-án is folytatódott – ezt kicsi Pál-Pétörnek nevezték. Akinek a meglátogatása erre a napra sem fért bele, az általában a következő évre maradt, „mert délután már hazafelé kellett venni az irányt, hogy Küküllőbe leereszkedve úttalan utakon estig hazaszekerezhessen Oroszhegyre.”
Néhol azt tartották, a fokhagymát legjobb ezen a napon felszedni, míg a Sóvidéken ekkor kezdődik a szénacsinálás. És amit még ajánlani tudunk, azok a Szent Péterrel kapcsolatos történetek, a belőlük levonható tanulságok ugyanis megannyi kényszerű, szorult helyzetből segíthetnek kibúvót nyerni.
Homoródszentpál is a népek apostola után kapta a nevét
Fotó: Kocsis Károly
Gyimesbükkben a templombúcsút már június 25-én, vasárnap megtartották. A csíksomlyói plébániatemplomban június 29-én 12.30-kor kezdődik a szentmise (szónok: Vass Nimród plébános), Székelyvarságon és Gyergyócsomafalván 12 órakor, Pálpatakán 13 órakor. Július 1-jén, szombaton 12 órától a Maros megyei Ehedben (szónok: Timár József szovátai segédlelkész) és Homoródszentpálon (szónok: Major Sándor kápolnásfalusi plébános) lesz a búcsús szentmise. Brassóban a Szent Péter és Pál-templom búcsúját június 29-én tartják: a román nyelvű szentmise 17, a magyar nyelvű 19 órakor kezdődik.
Az említetteken kívül Székelyföldön a következő helységekben szenteltek templomot vagy kápolnát Szent Péter és Szent Pál apostolok tiszteletére: Csíksomlyó, Csíkmadaras, Gyimesközéplok (Jávárdi-hegy), Gyergyószentmiklós (Gyergyódomokos), Ikafalva, Kurtapatak, Magyarpéterlaka, Maroshévíz, Orotva, Kápolnásfalu, Székelyudvarhely (ferences templom).
CsíkszékEzek is érdekelhetik
Székelyhon
Tűz egy csíkszeredai bútorgyárnál
Székelyhon
Tűz egy csíkszeredai bútorgyárnál
A rovat további cikkei
Józan ésszel az erdélyi magyar közösség létkérdéseiről, kihívásairól és lehetőségeiről
Közigazgatási reform, nyelv- és szimbólumhasználat, helyi autonómia: e témák kerültek terítékre Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, Tamás Sándor tanácselnök és Kelemen Hunor, az RMDSZ államelnökjelöltje csütörtök esti pódiumbeszélgetésén.
Józan ésszel az erdélyi magyar közösség létkérdéseiről, kihívásairól és lehetőségeiről
Adóamnesztia: meghosszabbították a törlesztési időszakot
A pénzügyminisztérium meghosszabbítja december 20-ig azt az időszakot, ameddig az adóamnesztiát igénybe vevők rendezhetik az adótartozásaikat – közölte csütörtökön Marcel Boloş tárcavezető.
Adóamnesztia: meghosszabbították a törlesztési időszakot
Megnyitotta kapuit a harmincadik Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár
Harmincadik alkalommal nyitotta meg kapuit a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár csütörtökön délelőtt. Itt nem csak a legújabb köteteket lehet fellapozni, hiszen gazdag programkínálattal várnak minden korosztályt a Nemzeti Színházba.
Megnyitotta kapuit a harmincadik Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár
Nekiment a prefektusnak Soós Zoltán
Küllők közötti botnak minősítette Soós Zoltán marosvásárhelyi polgármester Ovidiu Butuc prefektus munkáját. A főispán megtámadta a városháza szerkezeti felépítését, így a kincstár újra elzárja a pénzcsapokat, visszatartja a Marosvásárhelynek járó pénzt.
Nekiment a prefektusnak Soós Zoltán
Fejlesztik a kórházat és megyei útszakasz korszerűsítésére is pályáznak Háromszéken
A megyei kórház három épületének energetikai felújításáról, valamint a Felső-Háromszéken áthaladó, 114-es megyei út teljes körű korszerűsítéséről szóló határozattervezeteket is elfogadott csütörtöki ülésén Kovászna Megye Tanácsa.
Fejlesztik a kórházat és megyei útszakasz korszerűsítésére is pályáznak Háromszéken
Egyedülálló élményt nyújthat bármely erdélyi magyar diáknak a szovátai erdei iskola
Egy újabb székelyföldi oktatási intézmény megújulását ünnepelték Szovátán csütörtök délután: a Magyarország Kormánya támogatásával megvalósuló Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program keretében újult meg az erdei iskola.
Egyedülálló élményt nyújthat bármely erdélyi magyar diáknak a szovátai erdei iskola
Feljelentés nélkül nem avatkozhat be a rendőrség
Minden tanácsülésen a „különfélék” tartogatják a legérdekesebb meglátásokat, hozzászólásokat. Így volt ez a csütörtöki kézdivásárhelyi önkormányzati ülésen is, ahol volt aki jelzőlámpát kért, más pedig a garázdálkodók ellen emelt szót.
Feljelentés nélkül nem avatkozhat be a rendőrség
Tudta? Minimálbér legtöbb két évig, aztán emelni kell a fizetést
A minimálbér kiszámításának uniós irányelvekhez igazított új mechanizmusáról szóló törvény kihirdetését követően a kormány megteheti „az utolsó lépést” a minimálbér 4050 lejre emelése felé – jelentette ki csütörtökön a miniszterelnök.
Tudta? Minimálbér legtöbb két évig, aztán emelni kell a fizetést
A nagy küzdelmeket vívó apró harcosokra emlékeznek vasárnap
Lila színbe öltözik Hargita Megye Tanácsának épülete vasárnap, a koraszülöttek világnapján, ezt megelőzően találkozót és kerekasztal-beszélgetést szerveznek a koraszülött gyermekeket nevelő családok számára.
A nagy küzdelmeket vívó apró harcosokra emlékeznek vasárnap
Ezek a cégek végzik a téli útkarbantartást a megyei besorolású utakon Hargita megyében
Megkötötte a hóeltakarításra és téli útkarbantartásra szóló szerződéseket Hargita Megye Tanácsa több szakcéggel is Hargita megye mindhárom térségében – tájékoztat közleményben a megyei önkormányzat.
Ezek a cégek végzik a téli útkarbantartást a megyei besorolású utakon Hargita megyében
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!