
A Szent Péter és Pál Plébániatemplom Csíksomlyón
Fotó: Veres Nándor
„Péter és Pál (tudjuk) nyárban/Összeférnek a naptárban” – olvasható Arany János közismert versében, amiből egyesek arra következtetnek, hogy édesapjuk szegény ember lehetett, ha kettőjüknek csak egy névnapot tudott kieszközölni. Pedig szegénységről itt szó sem lehet, hiszen „Péter-Pálra búza érik, eljutottunk új kenyérig”, azaz ez a nap jelentette az aratási időszak kezdetét. Az apostolok mostanra felszaggatták a búza tövét, az tovább már nem nő, csak érik.
2023. június 29., 07:552023. június 29., 07:55
2023. június 29., 14:432023. június 29., 14:43
A két szent apostol névünnepe azért esik egy napra, mert a keresztény egyház szerint egyszerre végezték ki őket 64-ben vagy talán 67-ben, miután semmiféle üldöztetés, sanyargatás nem tántorította el őket hitüktől; de az aratás kezdetének megünneplése sokkal régebbi. Ekkor – főleg az Alföldön – illett beleállni a búzába, és ha az időjárás nem kedvezett hozzá, akkor azt mondták, „Péter-Pál lova mérgesen nyerít végig a mezőkön”. Ezért aztán a jó időnek is külön rigmust szenteltek: „Szent Pál ha derűs, meleg, adj hálát az Istennek.” A magasabban fekvő vagy ridegebb vidékeken, például Vadasdon azonban túl korainak tartották ekkor elkezdeni az aratást, míg más helyeken, így Háromszéken is Sarlós Boldogasszony napjára időzítették.
Régen munkatilalmi ünnepként élték meg ezt a napot misével, ebédkor húsétellel, süteménnyel. Néhol kirakóvásárt is tartottak, tartanak, mint például Csíkmadarason, ahol a tiszteletük 1742-ig nyúlik vissza: a helyi egyházközösség ekkor vált külön a karcfalvitól. A székelyvarságiak Pál-Pétörnek nevezték, és már akkor megülték, amikor se önálló egyházuk, se papjuk, se templomuk nem volt.
„...helyben hagyó tudomásul veszem azt, hogy a varsági hívek helységük és alakuló egyházuk égi védőivé Szent Péter és Pál apostolokat jelölték ki, s a védő apostolok ünnepének nagyobb külső fénnyel való megünneplését készséggel engedélyezem.”
Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspök, 1901. január 26-án
A sütés-főzés mellett az asszonyok is igyekeztek eljutni a templomba, az oroszhegyi vendégekkel egyetemben, akik többnyire már előző este megérkeztek vagy aznap hajnalban indultak útnak. Ilyenkor a család távolra elszakad tagjai is hazatértek, búcsúfiában kalácsot kaptak.
– írja a falu népének vallási hagyományait feldolgozó Bárth János.
Mivel nem maradt idő az összes tanyai rokont felkeresni, a varsági búcsú június 30-án is folytatódott – ezt kicsi Pál-Pétörnek nevezték. Akinek a meglátogatása erre a napra sem fért bele, az általában a következő évre maradt, „mert délután már hazafelé kellett venni az irányt, hogy Küküllőbe leereszkedve úttalan utakon estig hazaszekerezhessen Oroszhegyre.”
Néhol azt tartották, a fokhagymát legjobb ezen a napon felszedni, míg a Sóvidéken ekkor kezdődik a szénacsinálás. És amit még ajánlani tudunk, azok a Szent Péterrel kapcsolatos történetek, a belőlük levonható tanulságok ugyanis megannyi kényszerű, szorult helyzetből segíthetnek kibúvót nyerni.
Homoródszentpál is a népek apostola után kapta a nevét
Fotó: Kocsis Károly
Gyimesbükkben a templombúcsút már június 25-én, vasárnap megtartották. A csíksomlyói plébániatemplomban június 29-én 12.30-kor kezdődik a szentmise (szónok: Vass Nimród plébános), Székelyvarságon és Gyergyócsomafalván 12 órakor, Pálpatakán 13 órakor. Július 1-jén, szombaton 12 órától a Maros megyei Ehedben (szónok: Timár József szovátai segédlelkész) és Homoródszentpálon (szónok: Major Sándor kápolnásfalusi plébános) lesz a búcsús szentmise. Brassóban a Szent Péter és Pál-templom búcsúját június 29-én tartják: a román nyelvű szentmise 17, a magyar nyelvű 19 órakor kezdődik.
Az említetteken kívül Székelyföldön a következő helységekben szenteltek templomot vagy kápolnát Szent Péter és Szent Pál apostolok tiszteletére: Csíksomlyó, Csíkmadaras, Gyimesközéplok (Jávárdi-hegy), Gyergyószentmiklós (Gyergyódomokos), Ikafalva, Kurtapatak, Magyarpéterlaka, Maroshévíz, Orotva, Kápolnásfalu, Székelyudvarhely (ferences templom).
Rendkívüli ülést tartott pénteken Gyergyószentmiklós önkormányzati képviselő-testülete, hogy véglegesítse a város idei beruházási listáját. Új projektek, vízgyűjtőbővítés és több helyi intézmény támogatása is szerepelt a napirenden.
A kormány által belengetett megszorító intézkedések, majd ezek visszavonása megbolygatták a 35. Háromszéki Népzene- és Néptánctalálkozó szervezőinek terveit, de az eseményt – szűkebb keretek között – most is megtartják.
Több mint hatvan súlyos közúti baleset történt idén eddig Hargita megyében, amelyekben öt ember életét vesztette, és több mint hatvanan súlyosan megsérültek.
A Salvamont figyelmeztetést adott ki pénteken azok számára, akik a hét végén a hegyekbe készülnek, hangsúlyozva, hogy az elmúlt napokban öt halálos áldozatot követelő és több nagyon súlyos következményekkel járó baleset történt a hegyekben.
Ilie Bolojan miniszterelnök csütörtök este kijelentette, hogy „nem áll szándékában távozni” tisztségéből, megjegyezve, kötelességének tartja az ország érdekében cselekedni, és hogy egy négypárti koalíciót nem könnyű irányítani.
Továbbra sincs elegendő pénze a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóságnak a bérek és elmaradások kifizetésére. Egy kisebb költségvetés-kiegészítés és egy közelgő, nagyobb kiegészítésről szóló nem hivatalos értesülés jelenti a reményt.
Felvonulást szerveztek Bukarestben a Colectiv-tűzben 10 évvel ezelőtt elhunyt áldozatok emlékére, csütörtök este.
Két, illegálisan felhúzott épületet bontatott le a sepsiszentgyörgyi helyi rendőrség a napokban.
Mivel nem sikerült újabb légitársaságokat vonzani, csökkent a marosvásárhelyi repülőtér idei utasforgalma és bevétele. A Maros megyei tanácsosok engedélyezték egy 5 millió lejes hitel felvételét egy fontos napelempark-beruházás önrészének fedezésére.
Jogerőssé vált csütörtökön Călin Georgescu hatósági felügyeletének meghosszabbítása.
szóljon hozzá!