Az 1848-ból fennmaradt nemzetőrzászlójuk alatt ünnepeltek a városfalviak

A nevében is váras történelmi múltját őrző Városfalva, Tisztelet a bátraknak hívó gondolattal tartott megemlékezése felvonulással és a szeretetotthonban tartott áhítattal kezdődött. Amíg a templomfelújítás zajlik, ott kapott főhelyet az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc Székelyföldön páratlan relikviája.

Nem csak az idősek, de a felnövekvők is nagy becsben tartják a hosszú évtizedekig a templomkert kőkapujának födéme alatt, majd a templom padlásán rejtegetett zászlót.

A piros-fehér-zöld nemzetőrzászló erősen szakadozott állapotban került elő 1990-ben. Nagy mérete (hossza 1,60 m, szélessége 1,26 m, sávjai 42 cm szélesek) látványával is ünneplésre hangol. Különösen március 15-én, hiszen a nemzeti színű zászlórúdra erősített lobogó fehér sávjára, középen, piros fonallal az 1848-as évszámot hímezték.

Egyházi megemlékezés

A Kossuth, Petőfi, Bem József, Gábor Áron valamint a márciusi ifjak emléke előtt fejet hajtó gyülekezetben Lőrinczi Botond László unitárius lelkész a Jelenések könyvből vett igével emlékeztetett a 171 éve a Tizenkét pontban megfogalmazottakra, amelyek mindenike a magyar nemzet megmaradását kívánata szolgálni az akkori körülmények között. Ma hasonlót üzen:

Noha mindig nehéz volt magyarként élni, megedzették a megpróbáló idők népünket, hogy ne satnyuljon és ne tunyuljon el” – hívta fel a figyelmet.

Megtartani és megmaradni

Az a magyar, akinek a gyermeke is magyar és magyarként nő fel – nyomatékosította a lelkész. Mint részletezte,

a Tizenkét pont mának szóló, legfontosabb üzenete a megtartás és a megmaradás.

Az imádságos főhajtás után a helybéli fiatalok Lőrinczi Krisztina vezetésével dramatizálva mutatták be 1848. március idusának eseményeit.

A szeretetotthonból együtt vonultak az ünneplők a szabadságharcban elesett hősök emlékművéhez. Köszöntőjében Jakab Lázár a szabad szó és az anyaföld ajándékaira hívta fel a figyelmet, kiemelve azt is, hogy a magyar nép szabadságharca más népek előtt is megvilágította a szabadság reményét. Végül Jakab Lázár hálát mondott, hogy

voltak és vannak igazi magyar emberek, akik hisznek az összetartozásban. Erre kérte Isten áldását.

A Homoród menti Hagyományőrző Hannover Huszárok, akik a negyvennyolcas zászló előtt is díszőrséget álltak, ünnepélyesen magasba emelték, és a magyar himnusz hangjaitól kísérve vonták fel a nemzeti lobogót, majd megkoszorúzták az emlékművet. A diákok alkalmi szavalata után az ünneplők a Kovács István Művelődési Házba vonultak, ahol a gyermekeknek táncházat, néptáncoktatást tartottak és minden korosztály énekelte a Kossuth-nótákat. A este meghívottak között szerepelt a Serittő és a Csillagvirág néptánccsoport valamint a Kedves zenekar.