Vásárláskor eltakart száj és orr. Következhet a szem?
Fotó: Jakab Mónika
Alig múlt el a koronavírus-világjárvány, máris újabb – talán még a pandémiánál is súlyosabb – kérdés foglalkoztatja a lakosságot: mire számíthatunk az orosz–ukrán háború hozadékaként? Az egyik sűrűn emlegetett félelem a gazdasági hatásokra vonatozik, Romániában is egyre gyakrabban hallani, hogy újabb áremelkedésekre lehet számítani.
2022. március 01., 22:042022. március 01., 22:04
Már hatodik napja dúlnak a harcok Ukrajnában, és egyre több nemzetközi szakember kongatja meg a vészharangot arra vonatkozóan, hogy a háború egyik hatásaként számítani lehet a termékek és szolgáltatások árának világpiaci emelkedésére.
Romániában fokozottan tart a drágulásoktól a lakosság, hiszen
Az újabb áremelkedések viszont mégis bekövetkezhetnek, ám ennek ténye és mértéke sok szemponttól függ – mutatott rá megkeresésünkre Szabó Árpád közgazdász.
Mint részletezte, az árak növekedésének egyik oka a lakossági pánik lehet. Ennek a jelenségnek az alapja a manipuláció, szándékosan ijesztegetik az embereket, már olyanokat is lehet hallani, hogy Ukrajna után Románia következik, mert van nálunk egy rakétaelhárító rendszer.
„Azt is látni lehet, hogy az eddig oltásellenes híreket terjesztő oldalak ismét nagyon aktívvá váltak, ennek hatására pedig Magyarországon és Romániában is a lakosság elég nagy része oroszpártivá vált, ahogy korábban oltásellenessé.
Máskor, amikor üzemanyagért szoktam sorban állni, általában legtöbb egy autó várakozik előttem, tegnap viszont hárman is álltak, mögöttem pedig hat-hét jármű várakozott. Előfordulhat tehát, hogy az álhírek, és úgy általában a háborús helyzet miatt az emberek pánikolnak, amikor pedig a lakosság megijed, jellemzően megrohamozza a benzinkutakat és a boltokat. Ennek hatására fel fognak menni az árak” – húzta alá a szakember.
Hozzátette, az energiaügyi hatóság egyik képviselője arról beszélt egy friss interjúban, hogy Románia pillanatnyilag a saját gázszükségletének kilencven százalékát el tudja látni, és mindössze tíz százalékát hozza az orosz gázipari vállalattól, a Gazpromtól. Ebben az évben ugyanis enyhe volt a tél, keményebb mínuszok esetén az ország gázszükségletének húsz százaléka érkezik az orosz forrásból. „Ez azt jelenti, hogy
Ettől eltekintve tény, hogy a gáz ára jelentősen, havonta több száz lejjel emelkedett, ahogy a villanyárak is érezhetően megugrottak, ami nehéz helyzetbe hozta a lakosságot. Emellett az üzemanyag ára is már hét lej fölött mozog, mindez pedig ahhoz vezet, hogy aki energiahordozókat használ vagy termékeket szállít, mind drágítani fog. Az üzemanyag magas árának továbbá egy hosszabb távú negatív hatása is lehet.
amikor értékesíteni kezdik az így megtermelt termékeket. Ha az élelmiszer megdrágul, azt általában követi a többi termék is” – vetítette előre Szabó Árpád.
A szakember szerint szintén fontos szempont továbbá, hogy hozzánk is érkeznek Ukrajnából menekültek, akiket el kell látni, szállást, étkezést és egészségügyi ellátást kell biztosítani számukra, aminek az anyagi hátterét elő kell valahonnan teremteni.
„Minden attól függ, hogy meddig tart ez a háború. Minél inkább elhúzódik, annál negatívabbak lehetnek a következményei. Mindent összevetve lehet további drágításokra számítani, és jó lenne a kialakult helyzet kapcsán elgondolkodni az alternatív energiaforrásokon is. Ez a háború rávilágított arra, hogy az Európai Unió nagyon rábízta magát az orosz gázra, és nincsenek alternatív energiaforrások. Ezeknek az elterjedése nem egyik napról a másikra történik meg, de
annak érdekében, hogy akkor is fenn tudjuk tartani lakásainkat energetikailag, ha fennakadások vannak az energiaszolgáltató rendszerben” – zárta a közgazdász.
Több Vodafone-os ügyfél is panaszkodott csütörtökön a délutáni órákban, hogy nem működik sem a telefonos, sem az internetes szolgáltatás – mint kiderült, az ideiglenes fennakadás Románia-szerte jelen van.
Ünnepélyes keretek között adták át a 100. gondosórát a sepsiszentgyörgyi városházán. Az egyetlen gombnyomással segítséget kérő készülék az egyedül élő idősek és sérültek biztonságát, valamint a hozzátartozók nyugalmát szavatolja.
Az Európai Unió országaiban 2023-ban átlagban 12,2 tanuló jutott egy tanítóra/tanárra; Románia is azok közé az országok közé tartozott, ahol a legleterheltebbek voltak a tanárok – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
A Romániát és más európai országokat ért orosz légtérsértésekről is tárgyalni fognak az Európai Parlament jövő heti plenáris ülésén, és egy nyilatkozatot is elfogadnak a témában – közölte szerdán az ezt indítványozó Victor Negrescu EP-képviselő.
Országszerte lehűl az idő a következő napokban, sok helyen nagy mennyiségű eső és erős szél, a hegyekben havazás várható.
A szerdán elfogadott költségvetés-kiigazítás nem tartalmaz a pártok állami támogatását érintő módosításokat, mert még nem született döntés erről a koalícióban – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Egy ember életét követelő közlekedési baleset történt csütörtök délelőtt, a Brassó megyei Barcaföldvárnál, a 13-as országúton.
Bogdan-Gruia Ivan energiaügyi miniszter szerda este bejelentette, mérlegelik egy olyan jogszabálytervezet kidolgozását, amely megakadályozná az áram kikapcsolását azoknál a rászoruló fogyasztóknál, akik nem tudják kifizetni a számláikat.
Elfogadta a kormány szerda esti rendkívüli ülésén a közérdekű építési beruházások rangsorolásáról szóló sürgősségi rendeletet.
Meghalt Jane Goodall, világhírű brit etológus, antropológus és állatvédő, adta hírül a The New York Times. 91 esztendős volt.
szóljon hozzá!