Az újabb áremelkedések viszont mégis bekövetkezhetnek, ám ennek ténye és mértéke sok szemponttól függ – mutatott rá megkeresésünkre Szabó Árpád közgazdász.

Ami a lakosságon múlik

Mint részletezte, az árak növekedésének egyik oka a lakossági pánik lehet. Ennek a jelenségnek az alapja a manipuláció, szándékosan ijesztegetik az embereket, már olyanokat is lehet hallani, hogy Ukrajna után Románia következik, mert van nálunk egy rakétaelhárító rendszer.

„Azt is látni lehet, hogy az eddig oltásellenes híreket terjesztő oldalak ismét nagyon aktívvá váltak, ennek hatására pedig Magyarországon és Romániában is a lakosság elég nagy része oroszpártivá vált, ahogy korábban oltásellenessé.

Máskor, amikor üzemanyagért szoktam sorban állni, általában legtöbb egy autó várakozik előttem, tegnap viszont hárman is álltak, mögöttem pedig hat-hét jármű várakozott. Előfordulhat tehát, hogy az álhírek, és úgy általában a háborús helyzet miatt az emberek pánikolnak, amikor pedig a lakosság megijed, jellemzően megrohamozza a benzinkutakat és a boltokat. Ennek hatására fel fognak menni az árak” – húzta alá a szakember.

Magas üzemanyagárak

Hozzátette, az energiaügyi hatóság egyik képviselője arról beszélt egy friss interjúban, hogy Románia pillanatnyilag a saját gázszükségletének kilencven százalékát el tudja látni, és mindössze tíz százalékát hozza az orosz gázipari vállalattól, a Gazpromtól. Ebben az évben ugyanis enyhe volt a tél, keményebb mínuszok esetén az ország gázszükségletének húsz százaléka érkezik az orosz forrásból. „Ez azt jelenti, hogy

Ettől eltekintve tény, hogy a gáz ára jelentősen, havonta több száz lejjel emelkedett, ahogy a villanyárak is érezhetően megugrottak, ami nehéz helyzetbe hozta a lakosságot. Emellett az üzemanyag ára is már hét lej fölött mozog, mindez pedig ahhoz vezet, hogy aki energiahordozókat használ vagy termékeket szállít, mind drágítani fog. Az üzemanyag magas árának továbbá egy hosszabb távú negatív hatása is lehet.

amikor értékesíteni kezdik az így megtermelt termékeket. Ha az élelmiszer megdrágul, azt általában követi a többi termék is” – vetítette előre Szabó Árpád.

Alternatív megoldások kellenek

A szakember szerint szintén fontos szempont továbbá, hogy hozzánk is érkeznek Ukrajnából menekültek, akiket el kell látni, szállást, étkezést és egészségügyi ellátást kell biztosítani számukra, aminek az anyagi hátterét elő kell valahonnan teremteni.

„Minden attól függ, hogy meddig tart ez a háború. Minél inkább elhúzódik, annál negatívabbak lehetnek a következményei. Mindent összevetve lehet további drágításokra számítani, és jó lenne a kialakult helyzet kapcsán elgondolkodni az alternatív energiaforrásokon is. Ez a háború rávilágított arra, hogy az Európai Unió nagyon rábízta magát az orosz gázra, és nincsenek alternatív energiaforrások. Ezeknek az elterjedése nem egyik napról a másikra történik meg, de

annak érdekében, hogy akkor is fenn tudjuk tartani lakásainkat energetikailag, ha fennakadások vannak az energiaszolgáltató rendszerben” – zárta a közgazdász.