
Vásárláskor eltakart száj és orr. Következhet a szem?
Fotó: Jakab Mónika
Alig múlt el a koronavírus-világjárvány, máris újabb – talán még a pandémiánál is súlyosabb – kérdés foglalkoztatja a lakosságot: mire számíthatunk az orosz–ukrán háború hozadékaként? Az egyik sűrűn emlegetett félelem a gazdasági hatásokra vonatozik, Romániában is egyre gyakrabban hallani, hogy újabb áremelkedésekre lehet számítani.
2022. március 01., 22:042022. március 01., 22:04
Már hatodik napja dúlnak a harcok Ukrajnában, és egyre több nemzetközi szakember kongatja meg a vészharangot arra vonatkozóan, hogy a háború egyik hatásaként számítani lehet a termékek és szolgáltatások árának világpiaci emelkedésére.
Romániában fokozottan tart a drágulásoktól a lakosság, hiszen
Az újabb áremelkedések viszont mégis bekövetkezhetnek, ám ennek ténye és mértéke sok szemponttól függ – mutatott rá megkeresésünkre Szabó Árpád közgazdász.
Mint részletezte, az árak növekedésének egyik oka a lakossági pánik lehet. Ennek a jelenségnek az alapja a manipuláció, szándékosan ijesztegetik az embereket, már olyanokat is lehet hallani, hogy Ukrajna után Románia következik, mert van nálunk egy rakétaelhárító rendszer.
„Azt is látni lehet, hogy az eddig oltásellenes híreket terjesztő oldalak ismét nagyon aktívvá váltak, ennek hatására pedig Magyarországon és Romániában is a lakosság elég nagy része oroszpártivá vált, ahogy korábban oltásellenessé.
Máskor, amikor üzemanyagért szoktam sorban állni, általában legtöbb egy autó várakozik előttem, tegnap viszont hárman is álltak, mögöttem pedig hat-hét jármű várakozott. Előfordulhat tehát, hogy az álhírek, és úgy általában a háborús helyzet miatt az emberek pánikolnak, amikor pedig a lakosság megijed, jellemzően megrohamozza a benzinkutakat és a boltokat. Ennek hatására fel fognak menni az árak” – húzta alá a szakember.
Hozzátette, az energiaügyi hatóság egyik képviselője arról beszélt egy friss interjúban, hogy Románia pillanatnyilag a saját gázszükségletének kilencven százalékát el tudja látni, és mindössze tíz százalékát hozza az orosz gázipari vállalattól, a Gazpromtól. Ebben az évben ugyanis enyhe volt a tél, keményebb mínuszok esetén az ország gázszükségletének húsz százaléka érkezik az orosz forrásból. „Ez azt jelenti, hogy
Ettől eltekintve tény, hogy a gáz ára jelentősen, havonta több száz lejjel emelkedett, ahogy a villanyárak is érezhetően megugrottak, ami nehéz helyzetbe hozta a lakosságot. Emellett az üzemanyag ára is már hét lej fölött mozog, mindez pedig ahhoz vezet, hogy aki energiahordozókat használ vagy termékeket szállít, mind drágítani fog. Az üzemanyag magas árának továbbá egy hosszabb távú negatív hatása is lehet.
amikor értékesíteni kezdik az így megtermelt termékeket. Ha az élelmiszer megdrágul, azt általában követi a többi termék is” – vetítette előre Szabó Árpád.
A szakember szerint szintén fontos szempont továbbá, hogy hozzánk is érkeznek Ukrajnából menekültek, akiket el kell látni, szállást, étkezést és egészségügyi ellátást kell biztosítani számukra, aminek az anyagi hátterét elő kell valahonnan teremteni.
„Minden attól függ, hogy meddig tart ez a háború. Minél inkább elhúzódik, annál negatívabbak lehetnek a következményei. Mindent összevetve lehet további drágításokra számítani, és jó lenne a kialakult helyzet kapcsán elgondolkodni az alternatív energiaforrásokon is. Ez a háború rávilágított arra, hogy az Európai Unió nagyon rábízta magát az orosz gázra, és nincsenek alternatív energiaforrások. Ezeknek az elterjedése nem egyik napról a másikra történik meg, de
annak érdekében, hogy akkor is fenn tudjuk tartani lakásainkat energetikailag, ha fennakadások vannak az energiaszolgáltató rendszerben” – zárta a közgazdász.
A villamos energia (+54,18 százalék), a lakbér (+43,78), a gázolaj (+32,68), a benzin (+22,42) és a kávé (+21,76) drágult meg a leginkább idén áprilisban a tavalyi negyedik hónaphoz képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet.
Hó formájában érkezik a csapadék a hegyvidéken, ez alól nem kivétel a Madarasi Hargita sem, ahol havazásba váltott át az eső május 13-án. Ezt a Szentegyházi Meteo Állomás Facebook-oldala jelezte a délben közzétett bejegyzésében.
Hogyan hat a jelenlegi gazdasági helyzet a könyvkiadásra, és miként tudnak működni a kiadók? Mekkora példányszámban jelennek meg a könyvek, és hogyan alakul a vásárlóerő? Két székelyföldi könyvvásár között erdélyi könyvkiadók vezetőivel beszélgettünk.
Nicușor Dan szerint a jelenleg zajló hibrid hadviselés sem annak a jele, hogy Oroszország békét és stabilitást akarna Európában.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) nem fog együtt kormányozni a Szociáldemokrata Párttal (PSD) akkor sem, ha technokrata miniszterelnököt neveznek ki – jelentette ki kedden Mircea Abrudean szenátusi elnök.
Kedd éjfélkor hivatalba lépett a Tisza-kormány; szerdán 15 órától Ópusztaszeren tartják az első kormányülést – közölte Magyar Péter miniszterelnök kedd este a Facebook-oldalán.
Ingyenesen állítják ki az első elektronikus személyi igazolványt a 14. életévüket betöltött polgárok számára június 30-ig.
Egyfajta oktatóvideót készített a Vâlcea megyei csendőrség abból az amatőr felvételből, amit azok az emberek készítettek, akik nem voltak hajlandók megvárni a beavatkozó egységet, és maguk próbálták meg elhajtani a medvét egy lapáttal.
Túl alacsony az általános sztrájk kirobbantásának a támogatottsága a tanügyben, így – bár a felmérés kiértékelése még nem zárult le – szinte biztosan elmarad a tiltakozás. A szakszervezet képviselője szerint az időzítés már nem is lenne szerencsés.
Nagy az érdeklődés a gazdasági szereplők részéről az ország legfiatalabb repülőterének bővítése iránt. A vezetőség szerint a fejlesztés kulcsfontosságú lépés abban, hogy Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér országos és európai csomóponttá váljon.
szóljon hozzá!