Mint a szakember emlékeztetett, az új koronavírust (COVID-19) először 2019 decemberében azonosították a kínai Vuhan városában. Ezt követően rögtön elkezdődtek a kutatások a témában és egyre intenzívebben folyatódtak, miközben a vírus helyi terjedése egy világjárvánnyá fejlődött. A szakértői értékelésnek alávetett, tudományos cikkek gyűjteményét tartalmazó PubMed szerint

és ez még nem is tartalmazza azokat a kutatási eredményeket, amelyeket eddig nem volt alkalom publikálni. A nagyszámú tudományos cikk jól tükrözi, hogy már nagyon sokat tudnak az új koronavírusról.

A legfontosabb eredmények közé tartozik, hogy a vírus közel harminc fehérjét tud gyártani, ami lényegesen kevesebb annál a húszezer fehérjénél, amit az emberi sejt képes előállítani. Ezért a vírusok a sejt bizonyos funkcióit átirányítják, aminek következtében a sejt egy „vírustermelő gyárrá” alakul át. A sejt egy bizonyos idő után elpusztul, és az elszaporodott vírusok újabb sejteket támadnak. Miután az immunrendszer „járőr” sejtjei felfedezik a betolakodókat, elkezdődik a

A vírus szempontjából a szaporodás az egyetlen cél, és a gazdaszervezet megbetegedése csak mellékhatás. Tulajdonképpen a gazdaszervezet megölése nem is egy hatásos stratégia, mert ezzel a további terjedés lehetősége megszűnik. A harcban a túlélésért az immunrendszer egyik leghatásosabb fegyvere, hogy antitesteket termel speciálisan a vírus ellen, amelyek hatékonyan megsemmisíthetik azokat.

A vírusok szerkezete egyébként viszonylag egyszerű, de a kölcsönhatásuk az emberi szervezettel sokkal bonyolultabb. Az új koronavírus esetében a kutatók a kaliforniai San Francisco-i egyetemen (UCSF) meghatároztak több mint háromszáz kölcsönhatást a vírus és az emberi sejt fehérjéi között. Ezek fontos eredmények, mert lehetőséget adhatnak egy gyógyszerészeti beavatkozásra.

Gyógymód, védőoltás

Itt merül fel a kérdés, hogy ha már ennyi tudást sikerült felhalmozniuk a kutatóknak, miért nincs még és mikorra számíthatunk egy gyógyszerre, ami gyógyítja vagy megakadályozza a COVID-19 vírus okozta betegséget. Dezső Zoltán szerint az egyik probléma az, hogy

Ebbe beletartozik a megfelelő hatóanyag felfedezése, a preklinikai vizsgálatok sejtekben, majd állatokban, és végül több fázison keresztül a klinikai vizsgálatok a betegeken, majd mindezt követi a forgalomba hozás. Ebben a folyamatban rengeteg buktató is van, leggyakrabban a gyógyszer hatékonysága és a mellékhatások okozhatnak problémát. Tehát ez nem egy gyors és praktikus megoldás az új vírus esetében.

Egy másik lehetőség a védőoltás előállítása, amelynek célja mesterségesen előidézett immunitás a vírus ellen. A védőoltás hatására az immunrendszer ellenanyagokat kezd termelni a vírus ellen még a fertőzés előtt, és ha a vírus a szervezetbe kerül, azt hatékonyan tudja semlegesíteni, mielőtt elszaporodna a szervezetben.

Ez a nyájimmunitás tulajdonképpen oltás nélkül is ki tud alakulni, viszont ahhoz az emberek nagy részének meg kell fertőződnie és át kell esnie a betegségen. Ez azonban a jelen esetben az enyhe tünetektől a kórházi beutalásig vagy, főleg az idősebbek és bizonyos krónikus betegek esetében, akár elhalálozásig is vezethet. Egy hatékony védőoltás esetében mindez nagymértékben elkerülhető lenne.

A probléma az, hogy a szakértők szerint egy ilyen oltás kifejlesztése a legjobb esetben is egy évig eltarthat. Ez jelen esetben, mikor a fertőzöttek száma még sok országban exponenciálisán növekedik, nagyon hosszú időnek tűnik.

Hosszú folyamat

Jelenleg több gyógyszergyártó vállalat is dolgozik a védőoltáson. Egy említésre méltó cég az élvonalban az amerikai Moderna Inc., amely az amerikai egészségügyi intézettel együttműködve márciusban kezdett el egy első fázisú klinikai vizsgálatot egy kísérleti védőoltással. Ebben a fázisban egészséges önkéntes jelentkezőkön tesztelik az oltást hat héten keresztül. A cél, hogy megállapítsák az oltás biztonságosságát, és hogy tud-e egy immunrendszer-reakciót kiváltani a szervezetben. Ha az oltás biztonságosnak bizonyul, a következő fázisban feltételezhetően egy nagyobb csoportban fogják ezt vizsgálni, amit majd egy vírus elleni klinikai vizsgálat követhet. A nagyszámú kutatások a kísérleti védőoltások terén reményt adnak arra vonatkozóan, hogy jövőre lehetséges lehet egy hatékony védőoltás kifejlesztése a koronavírus ellen.

Ebben ez esetben csak egy klinikai vizsgálatra van szükség, amely meghatározza a gyógyszer hatékonyságát a vírus ellen. A gyógyszer biztonsága és mellékhatásai általában már jól ismertek, és ez a folyamatot nagyon felgyorsíthatja. Tulajdonképpen ez a leggyorsabb megoldás a védőoltás kifejlesztése előtti gyógyszerészeti beavatkozásra. Itt elsősorban azokra a gyógyszerekre fordítanak figyelmet, amelyeknek a hatásmechanizmusa alapján elvárható, hogy az új vírus ellen is hatékonynak minősülhetnek, mint például az antivirális gyógyszerek” – magyarázta a kutató.

Kétélű fegyver

A szakember hozzátette, a gyógyszerek és a klinikai vizsgálatok listája hosszú, de említésre méltó például a Remdesivir, amit először az Ebola ellen fejlesztettek, de hatékonynak bizonyult a preklinikai vizsgálatokban a rokonvírusok (MERS es SARS) ellen is. A HIV elleni antivirális gyógyszereket is vizsgálják a koronavírus megfékezésére. Gyakran említett a malária ellenes gyógyszerként ismert klórokin is, amely a lupusz es rheumatoid atritisz autoimmun betegekre is hatásos.

Több vizsgálat folyik továbbá az immunrendszert moduláló gyógyszerek körében is. Ennek egyik oka, hogy érdekes módon az immunrendszer túlreagálása is okozhat problémát egyes betegeknél. Ez az úgynevezett citokin vihar, amely esetén az immunrendszer a fehér vérsejtek nagy tömegét bocsátja a vírus ellen a különböző szövetekben, ami a koronavírus esetében károsíthatja az egészséges sejteket a tüdőben. Ez tovább súlyosbíthatja a vírus által okozott károsodásokat. Említésre méltó, hogy egyes elméletek szerint a citokin vihar lehetett az egyik oka annak, hogy sok fiatal és egészséges ember meghalt a spanyolnátha világjárvány alatt. Ezért

Érthető módon ez egy kétélű fegyver, és pontosan meg kell érteni, hogy ezek a gyógyszerek melyik betegen tudnak segíteni.

Lassítani a vírus terjedését

Végül létezik egy olyan megközelítés is, hogy a gyógyszerek helyett azokra a fehérjékre összpontosítsák a figyelmet, amelyekről ismert, hogy a vírussal kölcsönhatnak. Ebben az esetben a létező gyógyszerekből ki kell szűrni azokat, amelyek a sejtnek a vírus terjedéséhez fontos fehérjéit modulálják.

„Reméljük, hogy ezzel nagymértékben be tudunk avatkozni és lassítani tudjuk a vírus terjedését a gazdaszervezetben. Viszont mi lesz akkor, ha egyetlen forgalomban lévő gyógyszer sem hatékony a vírus ellen? Ezt nem tudjuk pontosan, de a korai eredmények optimizmusra adnak okot. Az is tény, hogy több ezer gyógyszer van forgalomban, és ezeknek a megfelelő kombinációja még ennél is több lehetőséget kínálhat” – emelte ki a szakember.

Zárásként arra is kitért: ha nem is lesz hamarosan egy hatékony „csodaszer”, egy, a betegség lefolyását és a tüneteket enyhítő gyógyszer is óriási segítséget nyújtana a rászorulóknak. De bármennyire is kísértő lehet, rövidítés itt nincs, a tudományos igényességgel folyó klinikai vizsgálatok eredményeit ki kell várni a gyógyszer forgalomba hozása előtt.