Ruff Rudolf: a böjtnek a szervezetre gyakorolt hatásai is vannak
Fotó: Gecse Noémi
Mi történik böjtöléskor a szervezetünkben? Ezt a kérdést járta körül Ruff Rudolf diabetológus, endokrinológus szakorvos, aki a csíkszeredai Szent Ágoston plébánia Jó irány családos közössége meghívására tartott előadást a hétvégén a plébániatemplom hittantermében Böjt az orvos szemével címmel.
2017. március 29., 14:532017. március 29., 14:53
A böjt bizonyos ételektől vagy mindenféle tápláléktól való időleges tartózkodás. Ezt gyakran a nemi élvezetektől való tartózkodás is kiegészíti. A hangsúlyt az időlegesre kell tennünk, ugyanis a bizonyos táplálékoktól való állandó tartózkodás nem sorolható a böjt kategóriába. A böjt két formája a személyre szabott és az egész közösség számára kötelező böjt. Ezek a böjttípusok általában valamilyen vallási ünnepre való felkészülési periódusra vonatkoznak – fogalmazott előadása bevezetőjében Ruff Rudolf. Ezt követően kitért arra, hogy hogyan jelenik meg az Ószövetségben és az Újszövetségben a böjt, majd a kialakulásának néhány mozzanatát vázolta fel.
Elmondta, a második században a húsvét előtti böjt egy vagy két napig tartott. Ez a gyakorlat az évek során fokozatosan szigorúbbá vált, a negyedik században általánossá vált a negyvennapos böjt, amely a nagyböjt első vasárnapján kezdődött és húsvétig tartott. Ez abból állt, hogy
Később különböző szertartások is társultak a böjthöz, mint például a bűnösök vezeklése. Mára a szigorú szabályok igencsak enyhültek, a 18–60 év közöttiek a szigorú böjti napokon háromszor ehetnek húsmentes ételt és csak egyszer lakhatnak jól. De sokan mentesülnek még ezen előírások alól is.
„Fontos, hogy a böjt tulajdonképpen a nagypénteki és húsvétra való előkészületi idő eszköze, és amennyiben tartalommal nem telik meg, akkor csak egy étkezési szokássá degradálódik. Az egyház nem azzal a céllal hirdet böjtöt, hogy valamiféle diétát tartsunk, vagy testi megtisztulást eszközöljünk, hanem sokkal inkább lelki, spirituális céllal tesszük ezt. A böjtnek természetesen a szervezetre gyakorolt hatásai is vannak” – magyarázta az előadó.
Fotó: Gecse Noémi
A szakember rámutatott, mind a böjtnek, mind a diétáknak az a szerepe, hogy rávilágítsanak az egészséges táplálkozási szabályokra. A diéták nagy része is az egészséges táplálkozás szabályait fekteti le, csak az emberek döntő többsége attól kezdve kezd el ilyesmivel foglalkozni, amikor már kialakult valamilyen szervi betegsége. Mint mondta,
Ha ismerjük az egészséges táplálkozás alapelveit, akkor látható, hogy a böjt maga nem jelent különösebb, rendkívüli eltérést ezektől a szabályoktól. „A táplálkozás során tulajdonképpen energiaegyensúly fenntartására törekedik a szervezet. Az emberi szervezet az energiáját kizárólag a táplálékból veszi fel, nem képes sem fénnyel, sem napenergiával, levegővel vagy bármi egyébbel táplálkozni. A táplálékfelvétel időszakos, ugyanis senki nem táplálkozik állandóan a nap 24 órájában. Ezzel szemben az energiafelhasználás állandó folyamat, mivel az embernek állandó jelleggel – akkor is, amikor nyugalmi állapotban van – az életműködése fenntartásához energiát igényel. Ezt úgy nevezzük, hogy alapanyagcsere. Meg kell legyen az egyensúly az energiafelvétel és az általunk leadott energialeadás között, amely úgy valósul meg, hogy táplálékfelvételi ciklusok vannak, és vannak a táplálkozások közötti periódusok. Ilyenkor, hogy mégis legyen energiája a szervezetnek, a saját energiatartalékait fogja felhasználni. A szervezet energiaforrásait különböző tápanyagokból nyeri, az alapvetők a fehérjék, zsírok, szénhidrátok.”
A fehérjékről az orvos elmondta, testünk legfontosabb építőelemei az aminosavak. Húsz aminosav ismert, amelyből kilenc úgynevezett esszenciális. Ez azt jelenti, hogy ezeket a szervezet nem képes önmaga előállítani, kizárólag a táplálékból tudja felvenni. Vannak olyan táplálékaink, amelyeket az aminosavak szempontjából elsődleges fehérjéknek nevezünk, mert minden létező esszenciális aminosav megtalálható bennük – ezek kizárólag az állati eredetű fehérjékre vonatkozik. Ide tartozik a tej, a hús, a hal és a tojás. A növényi eredetű táplálékokban is vannak fehérjék – szója, paszuly, lencse, zöldborsó, krumpli – de egyik sem tartalmazza az összes esszenciális aminosavat. Ezért,
A szénhidrátok – az egyszerűbb és összetettebb cukrok – a szervezet legkedveltebb energiaforrásai. A kiegyensúlyozott táplálkozásban az energiák ötven százalékát általában a szénhidrátok szolgáltatják.
Fotó: Gecse Noémi
A zsírok, lipidek lehetnek állati és növényi eredetűek. A szervezetben a zsírsavaknak, a triglicerideknek fontos szerepük van. „Nagyon fontos az, hogy milyenek. A telített zsírsavak főleg az állati eredetű zsiradékokban fordulnak elő, és a szív-, érrendszeri kockázatot növelik a fokozott fogyasztásuk. A telítetlen zsírsavak, az Omega zsírsavak, amelyek bizonyos halolajokban és növényi eredetű olajokban fordulnak elő, kimondottan jótékony hatásúak, ami az érelmeszesedési folyamatot illeti. Ugyanakkor a zsírok szintén nagyon jó energiaforrásai a szervezetnek, és a fő energiaraktárakat is a zsírok képezik”.
Zöldségből, gyümölcsből naponta 3–4 adagot, gabonafélékből, tejtermékekből naponta fogyasszunk, húsfélék és tojás fogyasztása hetente két alkalommal ajánlott, édességet pedig lehetően ritkán együnk. Tehát a böjt idején
mondhatni az egészséges táplálkozás szabályainak megfelel.
A táplálkozás során energiát viszünk be a szervezetbe, és amikor böjtölünk, ezeket a raktárakat fogjuk felhasználni. A szervezet energiaraktárát a zsírok képezik, a legkevésbé a szénhidrátok.
„Meghatározható, hogy mi történik akkor, ha az ember egyáltalán nem vesz fel energiát, akkor meddig tud túlélni. Addig, amíg feléli a saját raktárait, és ez átlagosan 30–40 napot jelent, abban az esetben, ha táplálékot nem, de folyadékot visz be. Amennyiben egyáltalán nem veszünk fel táplálékot, az első 18–24 órában a táplálékok felszívódnak, és körülbelül ez idő alatt feléli a szervezet a szénhidrátraktárakat, és elkezdi égetni a saját zsírszövetét is.
Egy 18–24 órás koplalás alatt a szervezet főleg a glikogén raktárait éli fel, a fehérje raktáraihoz hozzá sem nyúl. A jelenleg gyakorlatban levő böjt, azaz, hogy háromszor eszünk és egyszer lakunk jól, messzemenően nem jár koplalással, még az sem történik meg, hogy esetleg a saját szénhidrátraktárait elégeti a szervezet. Az még inkább nem történik meg, hogy méregtelenítődik a szervezet” – hangsúlyozta Ruff Rudolf. Mint mondta, ha a táplálékbevitel tovább szünetel, 24–48 óra múlva a szervezetben alkalmazkodó mechanizmusok indulnak be. Vannak bizonyos szerveink, amelyek saját energiaraktárakkal rendelkeznek. De például az idegrendszerünk nem rendelkezik saját energiaraktárral, és főleg az éhezés első felében kizárólag glukózt tud felhasználni, amit csak a vérből vesz fel. Az éhezés későbbi fázisaiban egy hétnél további koplalásnál az idegrendszer is alkalmazkodik, és nem csak glukózt, hanem ketontesteket is képes felhasználni.
Ellenőrzéseket végez húsvét apropóján a fogyasztóvédelem. A boltok mellett turisztikai egységekre is kiterjednek az ellenőrzések. Hargita megyében nagyjából rend van szakhatósági szempontból – tudtuk meg a fogyasztóvédelem megyei vezetőjétől.
A Román Posta pénteken közölte, hogy befejezte az áprilisi nyugdíjak, a gyermeknevelési pótlék (gyermekpénz), a gyermekgondozási díj és más szociális juttatások idő előtti kézbesítését.
Egy ember meghalt, ketten súlyosan megsérültek egy péntekre virradóan történt közúti balesetben a Krassó-Szörény megyei Toplec település térségében.
Légköri instabilitásra figyelmeztető előrejelzést adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Erdélyre, a Bánságra, Körösvidékre, Máramarosra, Olténiára, Munténia nyugati részére és a hegyvidéki területekre.
Nemcsak a múlt héthez képest, hanem úgy általában véve különösen meleg volt tegnap. Az országban több helyen 30 fok feletti értéket mértek, és hajszál híján Székelyföldön is elértük a 30-at.
Több lakásbetörés és lopás gyanúsítottjait azonosította a rendőrség Maros megyében: a hatóságok szerint az elkövetők nemcsak belföldön, hanem külföldön is követhettek el bűncselekményeket. A gyanúsítottakat őrizetbe vették.
Az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) képviselői ajánlásokat fogalmaztak meg csütörtökön a húsvéti ünnepre készülő lakosságnak.
Elutasította csütörtökön a bukaresti ítélőtábla a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) keresetét, amelyet a Nicușor Dan független elnökjelölt melletti kampányolást megtiltó BEC-döntés ellen nyújtott be az alakulat.
Sokan hallottuk már a mondást: „nagycsütörtökön a harangok Rómába mennek.” De vajon mit is jelent ez pontosan? Miért hallgatnak el ilyenkor a templomi harangok? És miért van némaság a katolikus templomokban?
Cáfolta csütörtökön a jászvásári Sf. Spiridon-kórház vezetősége, hogy az intézmény három alkalmazottjának – két rezidens és egy beteghordozó – halálát munkahelyi túlterheltség okozta volna.
szóljon hozzá!