Abszurd döntés akadályozza Sepsiszentgyörgy legfontosabb műemlékének felújítását

A polgármester az előzményeket ismertetve kifejtette, a tulajdonos református egyház pályázott a Vártemplom felújítására, a gyulafehérvári Központi Fejlesztési Ügynökség pedig magas pontszámmal fogadta el a projektet. Bukarestben azonban felülbírálták a gyulafehérvári döntést, arra hivatkozva, hogy a harangozói lakást nem lehet uniós pénzből felújítani. Mivel a lakás az épületegyüttes része, azt nem lehet kihagyni a felújításból, ám ennek a költségeit az egyház önrészként átvállalta volna. Ennek ellenére a pályázatot visszautasították, az egyház pedig a bírósághoz fordult, és alapfokon nyert.

A kormány fellebbezett, és ennek a tárgyalását 2021 március 12-re ütemezték be.

„Ez abszurd, hiszen az EU-s pályázatokat 2020-ig el kell bírálni. Ezzel azt üzenik, hogy akkor adunk igazat, amikor már semmit sem kezdhettek az igazatokkal” – szögezte le Antal Árpád. Hozzátette, azzal próbálkoznak, hogy hozzák előre a tárgyalás időpontját, de ha ez nem sikerül, magyar állami támogatással és önkormányzati pénzekkel végzik el a műemlék felújítását.

A polgármester arra is kitért, hogy

nem észszerű a pénzelosztás a régiók között, mivel olyan térségek, ahol kevesebb a műemlék, több pénzt kapnak a felújításra.

Szerinte az erre célra szánt pénzt aszerint kellene elosztani, hogy egy régióban hány műemlék van, és milyen állapotban. Az RMDSZ már korábban javasolta, hogy csoportosítsák át az uniós összegeket, hiszen az önkormányzatok már az előző ciklusban mind elköltötték a rendelkezésükre álló pénzt, míg a minisztériumok által menedzselt programokra nem tudták lehívni a támogatásokat. Hegedüs Csilla hozzáfűzte, kétmilliárd eurót csoportosíthatnának át az önkormányzatoknak, ha ezt egyformán elosztják a megyék között, 50 millió euró jutna mindegyiknek, amiből rengeteg műemléket, utat lehetne felújítani, csatornarendszert kiépíteni. Rámutatott, eddig 168 millió euró uniós pénzt fordítottak erdélyi magyar műemlékek felújítására, a román állam soha nem költött ennyit erre a célra.

A műemlékek nagy része Erdélyben van, a Kárpátokon kívüli területeken nem használták el ezeket a pénzeket, közben hatalmas a bürokrácia, a félremagyarázás – részletezte a politikus. Hegedüs Csilla elmondta, a református egyház még alapító okiratot kell mellékeljen a pályázataihoz, holott sokkal jobb gazdája az épített örökségnek, mint az állam, a többségi önkormányzatok, hiszen számukra ez „nem rom és fal, hanem ezer éves ittlétünk kézzel fogható eredménye”. Hegedüs Csilla szerint az a feladat, hogy leültessék a román kormány tagjait az Európai Bizottság képviselőivel, egyezzenek meg, hogy Románia a pályázatok során ne tegyen még több tucat újabb kritériumot az EB kritériumai mellé, megnehezítve a folyamatot.