
Lehet, hogy mégsem az Európai Unió legnagyobb medvéje volt Arthur?
Fotó: Agent Green
Még a vadászok sincsenek azonos állásponton a Kovászna megyében, egy osztrák herceg által kilőtt medve ügyével kapcsolatban, a lapunk által megszólaltatott egyik szakember szerint teljesen megosztotta a vadásztársadalmat az eset, amitől napok óta hangos a hazai sajtó. Abban viszont teljes az egyetértés a Székelyhonnak nyilatkozó vadászok között, hogy az Artúrként emlegetett hím medve közel sem volt Európa, de még Románia legnagyobb medvéje sem.
2021. május 10., 12:002021. május 10., 12:00
2021. május 10., 13:492021. május 10., 13:49
Nagy visszhangot keltett a közbeszédben az ozsdolai medvekilövésként elhíresült eset, amelyben a lichtensteini uralkodói családhoz tartozó Josef-Emanuel, Ausztriában élő herceg vendégvadászként kilőtt egy kapitális hím medvét.
Az állatvédő szervezetek állítják, ez nem az a példány volt, amely károkat okozott a környék gazdaságaiban és amelyre kilövési engedélyt adott a környezetvédelmi minisztérium az illetékes vadásztársaságnak, ugyanis

A romániai Agent Green és az osztrák VGT egyesületek azzal vádolnak egy liechtensteini herceget, hogy megölte Románia legnagyobb medvéjét Háromszéken, miközben eredetileg a házakba, udvarokba betörő anyamedvétől kellett volna megszabadítania a Kovászna megyei Ozsdola lakóit.
Az Agent Green környezetvédelmi, illetve az osztrák VGT állatvédő szervezet szerint talán egész Európában, de Romániában mindenképp a legnagyobb barnamedve volt az Artúrként emlegetett 17 éves hím medve, amelyet a herceg – akit egyébként orvvadászattal vádol a két szervezet – leterített. Az ügyben több kivizsgálás is indult a napokban.
Nem lát bűnügyet az esetben Benke József, a Zetelaka és Társai Vadásztársaság vezetője, aki több érvet is felhozott véleménye alátámasztására. Egyrészt
Egy kilövésre kapott engedélyt az illetékes vadásztársaság, noha hármat kértek, ugyanis három medve okozott károkat a környéken, és köztük lehetett az Artúrként emlegetett medve is. Az ugyanis mese, hogy a kapitális méretű, domináns hím medvék nem jönnek le a hegyvidéki erdők mélyéről a lakott települések közelébe az élelem reményében – cáfolta felvetésünket.
– fogalmazott, rámutatva, évszaktól és az élelemforrás helyétől függ a medvék mozgása.
Volt környezetvédelmi engedély a medve kilövésére, a vadász pedig egyéni vadászengedéllyel rendelkezett, illetve EU-s állampolgárként a romániai törvényeknek megfelelő ideiglenes engedéllyel is, ugyanakkor, tudomása szerint a kilövés után előírásszerűen jelentést is készítettek az akcióról – folytatta az érvek sorolását Benke József. Kitért ugyanakkor arra, hogy
„Ez olyan, mintha azt mondanánk, hogy az ember maximális testsúlya 150 kiló lehet” – magyarázta. Példaként elmondta, a Nicolae Ceaușescu által Hargita megyében kilőtt rekordméretű medve bőrét annak idején 680 pontosra nyújtották, a Nemzetközi Vadvédelmi Tanács (CIC) már nem is fogadja el trófeaként a bőrt, csak a koponyát, tehát azt is csak koponyaméret alapján lehet megállapítani, hogy egy kilőtt medve Európa- vagy Románia-szerte a legnagyobb vagy sem. Ő viszont határozottan állítja, hogy
„Csak az általuk kezelt vadászterületeken legalább húsz annál nagyobb példány van” – mondta a vadgazdálkodási szakember.
Nagy port kavart a közbeszédben a Kovászna megyei medvekilövés, de a vadásztársadalmat is teljesen megosztotta. Képünk illusztráció
Fotó: Erdély Bálint Előd
A zöld szervezetek azt szeretnék elérni, hogy a vadgazdák, tehát a vadásztársaságok ne értékesíthessék a kilövési engedélyeket, maguk kelljen ártalmatlanítsák a károkozó medvéket, a bőrüket pedig égessék el – mondta Benke József. Ha ez megvalósul, a vadászok egy medvét se fognak kilőni – jelentette ki határozottan. „Ahogy egy kovásznai kolléga megfogalmazta annak idején:

Két kivizsgálás is folyamatban van a Kovászna megyében kilőtt medve ügyében, az egyiket a környezetőrség, a másikat az erdészeti őrség indította – írja az Agerpres hírügynökség Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter szerda esti nyilatkozatára hivatkozva.
A medve egy természetes, regenerálható erőforrás, amely jó állapotban van ebben az országban, és az akcióterv szerint ki lehet emelni egyedeket akár preventív módon is” – fogalmazott. Kérdésünkre elmondta, a kilövési engedély megszerzése érdekében pontosan dokumentálni kell a káreseteket, leírást kell adni a károkozó medvéről, amit a helyszín közelében kell kilőni, vagy attól nem messze, ha vannak jól azonosítható nyomok.
– hangsúlyozta Benke József a kilövési idő 30 napról 15-re történő lerövidítési terveivel kapcsolatban.
Nem tudja, hogy összetévesztették-e a medvéket, vagy miként történt a kilövés, de abban egészen biztos, hogy nem a kilőtt nagy hím barnamedve okozta a károkat Ozsdolán – ez a véleménye Mărmureanu-Bíró Leonardnak, a Nagy-Küküllő Vadásztársaság igazgatójának. „Az ilyenek nem mennek be a faluba, hiszen territoriálisak.
– magyarázta a szakember, akinek éppen ez miatt még a kilövés helyével kapcsolatban is kétségei vannak. Azt viszont kiemelte ő is, hogy
Ennek az az oka, hogy amikor a medve egyedül van, nem mindig lehet biztosan megállapítani a nemét, főként szürkületben vagy sötétben. „De egy nagy hím medve és egy anyamedve között azért még sötétben is van különbség” – jegyezte meg Mărmureanu-Bíró Leonard. Véleménye szerint,

A Kovászna megyei rendőrség bűnvádi eljárást indított azt követően, hogy szerdán olyan hírek láttak napvilágot, amelyek szerint vélhetően Románia legnagyobb medvéjét lőtte ki Háromszéken Emanuel von und zu Liechtenstein Ausztriában élő herceg.
Ami a károkozó medvék beazonosítását illeti, elmondta, a gyakorlatban ez úgy történik, hogy a vadászok ott állnak lesben, ahová a medve bejár, ahol a legtöbbet pusztított. A medve visszatér, így tudják azonosítani.
– mondta. Ők az utóbbi időben kapott kilövési engedélyeket nem is értékesítették, a vadásztársaság szakszemélyzete terítette le a károkozó medvéket, az igazgató nem is tartja okos döntésnek egy csűr mögötti medvekilövés kiárusítását. Ezek veszélyesek is, azért ők maguk hajtják végre – mondta. Ő egyetért Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter javaslatával is, amely szerint
Fotó: Barabás Ákos
Mărmureanu-Bíró Leonard nevetségesnek tartja az állítást, mely szerint az Ozsdolán kilőtt medve Európa legnagyobb példánya volt. Az általuk kezelt vadászterületeken számtalan nagyobb példány él, mondta, és a vadásztársaság Facebook-oldalán közzé is tettek jónéhány fotót az ezeken a területeke lencsevégre kapott hatalmas példányokról. Ezzel kapcsolatban példaként elmondta,

A Vadászegyesületek Szövetsége kéri az illetékes állami intézményektől a Kovászna megyei Ozsdola környéki medve kilövése körülményeinek mielőbbi kivizsgálását, valamint a hazai medvepopuláció tudományos felmérését az éves kilövési kvóta tudományos szabályozása érdekében.
Számára egyébként nagyon fura egybeesés, hogy miközben a kovásznai medvekilövés még márciusban történt, most robbantotta ki az ügyet a környezetvédelmi szervezet, amikor a környezetvédelmi minisztérium jóvá kellene hagyja a beavatkozási és prevenciós célú medvekilövési kvótákat. Azt is ellentmondásosnak tartja, hogy
Abban viszont ő is egyetért kollégájával, hogy ha elrendelik a kilőtt medvék bőrének az elégetést, akkor a vadászok nem fognak többé medvére lőni. Mărmureanu-Bíró Leonard szerint egyébként a Kovászna megyei ügy nagyon sokat árt a vadásztársadalomnak, és teljesen meg is osztotta azt.
Fejlemények
A medvekilövés ügyét egyébként vizsgálja az környezetvédelmi minisztérium, ugyanakkor párhuzamosan a rendőrség, az ügyészség és a DNA is kivizsgálást indított. Az osztrák herceg a botrányra közleményben reagálva állítja, bizonyítékai vannak arról, hogy nem az Artúrként emlegetett medvét lőtte ki, hanem egy nőstény egyedet, illetve hogy betartotta a törvényeket és hogy együttműködik a román hatóságokkal az ügy kivizsgálása során. Romániában túlszaporodott a medveállomány, miután 2016-ban a Ciolos-kormány a populációt szabályozó medvevadászatot is betiltotta. Korábban a környezetvédelmi minisztérium évente 400-450 medve kilövésére adott engedélyt.

Az Arthur nevű medve kilövésével, orvvadászattal megvádolt liechtensteini herceg tagadja, hogy Románia és talán az Európai Unió legnagyobb példányát lőtte volna ki ozsdolai vadászatán. Közben a környezetvédelmi minisztérium megváltoztatta a medvék elleni beavatkozás előírásait.
Antal István-Lóránt szenátornak nem volt pártmegbízása arra, hogy felszálljon a Bukarest-Míkonosz útvonalon közlekedő magánrepülőre, és nem lett volna szabad azon a gépen lennie – jelentette ki kedden Kelemen Hunor.
Sürgős beavatkozást sürget az oktatásban Nicușor Dan a 2025-ös PISA-eredmények nyomán. Az államfő szerint elfogadhatatlan, hogy egy romániai gyermek iskolai teljesítménye ennyire függjön attól, milyen családba született és melyik iskolába jár.
Kelemen Hunor szerint Sorin Grindeanu nem támogatja a PSD és az AUR közös kormányzását. Az RMDSZ elnöke a képviselőház elnökével folytatott keddi találkozó után nyilatkozta ezt.
Helyére emelték a csíkdelnei Keresztelő Szent János-templom toronygömbjét és keresztjét kedd délben, ezzel lezárult a 15. századi műemléképület 2023 tavaszán kezdődött külső felújítása. A toronygömbbe időkapszulát helyeztek, üzenve az utókornak.
Emberkereskedelem és kényszermunka miatt emeltek vádat egy férfi és élettársa ellen, akik kiszolgáltatott helyzetben lévő embereket költöztettek magukhoz, ingyen dolgoztatták őket és elvették a nyugdíjukat a magyarországi Veszprém vármegyében.
Drónészlelés miatt függesztették fel kedden a iași-i repülőtér járatait, miután Ro-Alert riasztás figyelmeztetett a lezuhanó tárgyak veszélyére. Öt megye lakói kaptak riasztást, a légtér megfigyelésére két spanyol F-18-as is felszállt.
Augusztusban 37 százalékkal kevesebb új autót helyeztek forgalomba Romániában, mint 2025 azonos hónapjában – derül ki a Gépkocsigyártók és Importőrök Egyesületének (APIA) kedden közzétett adataiból.
Az úttesten, a földön feküdt az a férfi, akit hétfőn késő este elgázoltak Marosvásárhelyen a Bodoni utcában.
Keddi együttes ülésükön a parlament házbizottságai jóváhagyták a Román Rádiótársaság (SRR) és a Román Televíziótársaság (SRTv) új ideiglenes vezetőit.
Ilie Bolojan kedden bejelentette, hogy aláírta a Modernizációs Alap két, összesen 650 millió euró értékű programjának elindításáról szóló rendeleteket. A támogatások révén közintézmények saját fogyasztásra termelhetnek és tárolhatnak energiát.
3 hozzászólás