
Elhanyagolt infrastruktúra. A hazai lakosság mindössze nyolc százaléka elégedett a vasúti hálózattal. Képünk sajnos nem illusztráció
Fotó: Gábos Albin
Romániában a legalacsonyabb az infrastruktúrával való általános elégedettség az Ipsos Mori nemzetközi felmérése szerint, amely a világ 28 országában több mint húszezer válaszadó megkérdezésével készült. A hazai lakosság mindössze öt százaléka értékelte pozitívan a közlétesítmény-hálózatot, leginkább az autópályák, a közutak és az árvízvédelmi beruházások hiányosságait kifogásolták.
2019. augusztus 18., 21:562019. augusztus 18., 21:56
A világ minden kontinenséről beválogatott 28 ország közül nálunk a legalacsonyabb az infrastruktúrával való általános elégedettség, a romániaiak mindössze öt százaléka értékelte kedvezően – derül ki az Ipsos Mori globális piackutató intézet legújabb közlétesítmény-hálózatot vizsgáló felméréséből, amelyben 20 286 személyt kérdeztek meg. A 16 és 64 év közötti válaszadók a tavalyi év végén fejtették ki véleményüket a témában, a felmérés kivonatát pedig nemrég tették közzé a piackutató román nyelvű oldalán.
A kutatásban rámutattak: a romániai lakosság 76 százaléka nagyon vagy nagyrészt elégedetlen a hazai infrastruktúrával, miközben a globális átlag csupán 30 százalék körül mozog. Az autópályák (93 százalék), a közutak (87 százalék), az árvízvédelem (86 százalék), a vasúti hálózat (85 százalék), illetve az ivóvíz- és csatornahálózat (74 százalék) az öt legnagyobb elégedetlenséget kiváltó tényező Romániában. A lakosság 78 százaléka úgy véli,
pedig 75 százalékuk szerint az ezzel kapcsolatos beruházások kulcsfontosságúak lennének a gazdasági fejlődés szempontjából is. Egy másik érdekességre is rámutattak a felmérésben:
pedig a megkérdezettek több mint fele szeretné, ha a beruházási tervekkel kapcsolatban meghallgatnák a helybéliek véleményét is, még akkor is, ha ez valamelyest lassítaná a folyamatot.
Visszatérve az elégedetlenséget kiváltó főbb tényezőkre, a romániaiak mindössze öt százaléka volt elégedett az autópályákkal, ami jócskán elmarad az 50 százalékos globális átlagtól. A közutak állapotát a megkérdezettek 12 százaléka találta kedvezőnek, ez is jóval alacsonyabb a globális átlagnál, ami 41 százalékos.
Szintén kedvezőtlen eredmény született a vasúti hálózat tekintetében: a hazai lakosság mindössze 8 százaléka elégedett ezzel, miközben a globális átlag 41 százalék. Az árvízvédelmi intézkedésekkel a lakosság 10 százaléka volt megelégedve, ez az érték pedig globális szinten sem túl magas, 28 százalékos. Az ivóvíz- és csatornahálózattal szintén a romániaiak a legelégedetlenebbek, négyből csupán egy személy ítélte jónak.
A negatív mutatók tömkelege között azonban egy kedvező adatot is találtunk: a digitális infrastruktúra üdítő kivételt jelent, hiszen
ezzel kapcsolatban, ami az 54 százalékos globális átlagnál is magasabb.
A kutatásban szereplő számottevő elégedetlenség egyes kategóriákban jogos, másokban azonban kevésbé Gászpor István, a Develo Group (DG) Consulting Kft. ügyvezetője szerint. A szakember érdeklődésünkre elmondta: igaz, hogy van még tennivaló, a közutak állapota azonban látványos fejlődésen ment keresztül az elmúlt tíz-tizenöt évben úgy országos, mint helyi szinten.
„Székelyföldön szinte csak infrastrukturális fejlesztések történtek, minden polgármesteri hivatal, minden intézmény erre törekedett: betonoztak, aszfaltoztak, utat, járdát építettek, csatornahálózatokat telepítettek.
Persze vannak elszigetelt települések, ahol mindez hiányzik, ott azonban gazdaságilag nem kifizetődők ezek a munkálatok” – mutatott rá Gászpor. Az autópályákkal kapcsolatosan arra is kitért, hogy ebben a tekintetben is előrelépések figyelhetők meg, hiszen több szakaszon is megépültek már, csak nincsenek még összekötve. Összességében tehát
Problémát jelent például szerinte is az árvízvédelmi beruházások elmaradása, hiszen ezért történhet meg, hogy néha kis patakok is óriási károkat okoznak. A másik fekete folt pedig
Gászpor meglátása szerint. Mint mondta, az elmúlt ötven évben nem történt számottevő vasúti fejlesztés sem a hálózatok, sem a szerelvények tekintetében, nem volt semmilyen előrelépés. „Ez rányomja a bélyegét a közúti közlekedésre is, hiszen ha megfelelően működne a vasúti hálózat, az áruszállítás egy részét meg lehetne oldani általa, így kevesebb teherautó rontaná az utakat, bénítaná a forgalmat. Emellett a lakosság is gyakrabban venné igénybe, ezzel is tehermentesítődne az igencsak zsúfolt közúti hálózat” – emelte ki. Zárásként arra is kitért: meglátása szerint Románia nincs lemaradva az infrastruktúra terén Közép-Kelet-Európától, a nyugati állapotok azonban természetesen még mindig utópiának számítanak.
A Zetelaka községhez tartozó Sikaszóban kedd délben és délután is láttak medvét. Este újabb településeken is feltűnt a nagyvad.
Gyulán román barátjával harangozott a görög-keleti templomban, Japánban asztalosinas volt, rácsodálkozott Mongóliára, születése óta hajtja a kíváncsiság. Az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai László Marosvásárhelyen mesélt. Vastapssal köszönték.
Négy év szünet után ismét egy flashmobbal jelentkezett a sepsiszentgyörgyi Kék Hold táncklub, amelyről a beavatottak már tudják, hogy tagjait az eső sem tudja elriasztani. Kedd délután park felső sétányán 50 pár táncolt az esőben.
A német Rheinmetall hadiipari vállalat kedden bejelentette, hogy 5,7 milliárd euró értékű szerződéseket írt alá a román hadsereggel, amit a cég „az elmúlt időszak legnagyobb nemzetközi szerződéscsomagjának” nevezett.
Elkezdődött a beiratkozás a 2026-os nyári érettségi vizsgaidőszakra, a végzősöknek pedig június 4-én véget ér a tanév. A szóbeli vizsgák jövő héten, az írásbeli megmérettetések pedig június 29-én kezdődnek.
Kelemen Hunor szerint Eugen Tomac esetleges miniszterelnökké jelölése „még vészmegoldásnak sem” tekinthető.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) frakciói nem fognak bizalmat szavazni egy olyan kormánynak, amelyben a párt nem vesz részt – jelentette ki kedden Ștefăniță Avrămescu képviselő.
Vélhetően június második felében nyitják meg a forgalom előtt a Transzfogarasi utat a Szeben megyei Bilea-tó és az Argeș megyei Piscul Negru között – jelentette be kedden a brassói regionális útigazgatóság szóvivője.
A miniszterelnök kijelölésének és egy biztos parlamenti támogatást élvező stabil kormány megalakításának késlekedése az ország politikai, gazdasági, társadalmi és biztonsági helyzetének gyors ütemű romlásához vezet – jelentette ki Traian Băsescu.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátusi frakcióvezetője, Daniel Fenechiu kedden kijelentette, hogy véleménye szerint pártja nem fogja támogatni Eugen Tomac miniszterelnökké jelölését.
2 hozzászólás