
Elhanyagolt infrastruktúra. A hazai lakosság mindössze nyolc százaléka elégedett a vasúti hálózattal. Képünk sajnos nem illusztráció
Fotó: Gábos Albin
Romániában a legalacsonyabb az infrastruktúrával való általános elégedettség az Ipsos Mori nemzetközi felmérése szerint, amely a világ 28 országában több mint húszezer válaszadó megkérdezésével készült. A hazai lakosság mindössze öt százaléka értékelte pozitívan a közlétesítmény-hálózatot, leginkább az autópályák, a közutak és az árvízvédelmi beruházások hiányosságait kifogásolták.
2019. augusztus 18., 21:562019. augusztus 18., 21:56
A világ minden kontinenséről beválogatott 28 ország közül nálunk a legalacsonyabb az infrastruktúrával való általános elégedettség, a romániaiak mindössze öt százaléka értékelte kedvezően – derül ki az Ipsos Mori globális piackutató intézet legújabb közlétesítmény-hálózatot vizsgáló felméréséből, amelyben 20 286 személyt kérdeztek meg. A 16 és 64 év közötti válaszadók a tavalyi év végén fejtették ki véleményüket a témában, a felmérés kivonatát pedig nemrég tették közzé a piackutató román nyelvű oldalán.
A kutatásban rámutattak: a romániai lakosság 76 százaléka nagyon vagy nagyrészt elégedetlen a hazai infrastruktúrával, miközben a globális átlag csupán 30 százalék körül mozog. Az autópályák (93 százalék), a közutak (87 százalék), az árvízvédelem (86 százalék), a vasúti hálózat (85 százalék), illetve az ivóvíz- és csatornahálózat (74 százalék) az öt legnagyobb elégedetlenséget kiváltó tényező Romániában. A lakosság 78 százaléka úgy véli,
pedig 75 százalékuk szerint az ezzel kapcsolatos beruházások kulcsfontosságúak lennének a gazdasági fejlődés szempontjából is. Egy másik érdekességre is rámutattak a felmérésben:
pedig a megkérdezettek több mint fele szeretné, ha a beruházási tervekkel kapcsolatban meghallgatnák a helybéliek véleményét is, még akkor is, ha ez valamelyest lassítaná a folyamatot.
Visszatérve az elégedetlenséget kiváltó főbb tényezőkre, a romániaiak mindössze öt százaléka volt elégedett az autópályákkal, ami jócskán elmarad az 50 százalékos globális átlagtól. A közutak állapotát a megkérdezettek 12 százaléka találta kedvezőnek, ez is jóval alacsonyabb a globális átlagnál, ami 41 százalékos.
Szintén kedvezőtlen eredmény született a vasúti hálózat tekintetében: a hazai lakosság mindössze 8 százaléka elégedett ezzel, miközben a globális átlag 41 százalék. Az árvízvédelmi intézkedésekkel a lakosság 10 százaléka volt megelégedve, ez az érték pedig globális szinten sem túl magas, 28 százalékos. Az ivóvíz- és csatornahálózattal szintén a romániaiak a legelégedetlenebbek, négyből csupán egy személy ítélte jónak.
A negatív mutatók tömkelege között azonban egy kedvező adatot is találtunk: a digitális infrastruktúra üdítő kivételt jelent, hiszen
ezzel kapcsolatban, ami az 54 százalékos globális átlagnál is magasabb.
A kutatásban szereplő számottevő elégedetlenség egyes kategóriákban jogos, másokban azonban kevésbé Gászpor István, a Develo Group (DG) Consulting Kft. ügyvezetője szerint. A szakember érdeklődésünkre elmondta: igaz, hogy van még tennivaló, a közutak állapota azonban látványos fejlődésen ment keresztül az elmúlt tíz-tizenöt évben úgy országos, mint helyi szinten.
„Székelyföldön szinte csak infrastrukturális fejlesztések történtek, minden polgármesteri hivatal, minden intézmény erre törekedett: betonoztak, aszfaltoztak, utat, járdát építettek, csatornahálózatokat telepítettek.
Persze vannak elszigetelt települések, ahol mindez hiányzik, ott azonban gazdaságilag nem kifizetődők ezek a munkálatok” – mutatott rá Gászpor. Az autópályákkal kapcsolatosan arra is kitért, hogy ebben a tekintetben is előrelépések figyelhetők meg, hiszen több szakaszon is megépültek már, csak nincsenek még összekötve. Összességében tehát
Problémát jelent például szerinte is az árvízvédelmi beruházások elmaradása, hiszen ezért történhet meg, hogy néha kis patakok is óriási károkat okoznak. A másik fekete folt pedig
Gászpor meglátása szerint. Mint mondta, az elmúlt ötven évben nem történt számottevő vasúti fejlesztés sem a hálózatok, sem a szerelvények tekintetében, nem volt semmilyen előrelépés. „Ez rányomja a bélyegét a közúti közlekedésre is, hiszen ha megfelelően működne a vasúti hálózat, az áruszállítás egy részét meg lehetne oldani általa, így kevesebb teherautó rontaná az utakat, bénítaná a forgalmat. Emellett a lakosság is gyakrabban venné igénybe, ezzel is tehermentesítődne az igencsak zsúfolt közúti hálózat” – emelte ki. Zárásként arra is kitért: meglátása szerint Románia nincs lemaradva az infrastruktúra terén Közép-Kelet-Európától, a nyugati állapotok azonban természetesen még mindig utópiának számítanak.
Nicușor Dan államelnök pénteki sajtótájékoztatóján kijelentette, az ország pénzügyi stabilitásának biztosítása érdekében azt szeretné, hogy a kormány a jövő évi költségvetést már idén ősszel előterjessze.
Gyergyószentmiklós önkormányzata elfogadta a város 2026-os költségvetését. Az elsőszámú cél a korábban félbemaradt és elhúzódó beruházások lezárása, a felásott utak helyreállítása. Számos beruházást készítenek elő és új szociális program is indul.
Válsághelyzet van – jelentette be Székelyudvarhely polgármestere a város iskolahálózatában felmerült problémákat illetően. Az Orbán Balázs Általános Iskolában statikai problémák merültek fel, ott a következő tanévben mégsem indulhat újra az oktatás.
Kézdivásárhely önkormányzati képviselő testülete soros havi ülésén a város által adományozható elismerés kérdésben is döntést hozott. Idén Gábor Rezső matematikatanár, a Gábor Áron Szakképző Líceum nyugalmazott igazgatója veheti át a Pro Urbe díjat.
A Kájoni János, a Márton Áron és a Nagymező utcában, valamint a Szék útján zajlik pénteken a kátyúzás és az aszfaltréteg javítása – számolt be Facebook-oldalán Bors Béla, Csíkszereda alpolgármestere.
A hétfői cotroceni-i konzultációk abból a kérdésből indulnak majd ki, hogy milyen kormánytöbbséget javasolnak a parlamenti pártok, legyen szó „teljes értékű”, kisebbségi vagy technokrata kabinetről – jelentette ki Nicușor Dan, Románia elnöke.
Markó Béla volt RMDSZ-elnök pénteken az Agerpresnek kijelentette, hogy aggasztja az ország politikai helyzete.
Őrizetbe vették Gigi Ștefant és Teodor Nițát, a konstancai területi ügyészség két ügyészét, akiket befolyással üzérkedés és hivatali visszaélésre való felbujtással gyanúsítanak.
Közel 30 köbméter, nyilvántartásban nem szereplő faanyagot találtak a rendőrök egy cégnél Hargita megyében.
2 hozzászólás