
Elhanyagolt infrastruktúra. A hazai lakosság mindössze nyolc százaléka elégedett a vasúti hálózattal. Képünk sajnos nem illusztráció
Fotó: Gábos Albin
Romániában a legalacsonyabb az infrastruktúrával való általános elégedettség az Ipsos Mori nemzetközi felmérése szerint, amely a világ 28 országában több mint húszezer válaszadó megkérdezésével készült. A hazai lakosság mindössze öt százaléka értékelte pozitívan a közlétesítmény-hálózatot, leginkább az autópályák, a közutak és az árvízvédelmi beruházások hiányosságait kifogásolták.
2019. augusztus 18., 21:562019. augusztus 18., 21:56
A világ minden kontinenséről beválogatott 28 ország közül nálunk a legalacsonyabb az infrastruktúrával való általános elégedettség, a romániaiak mindössze öt százaléka értékelte kedvezően – derül ki az Ipsos Mori globális piackutató intézet legújabb közlétesítmény-hálózatot vizsgáló felméréséből, amelyben 20 286 személyt kérdeztek meg. A 16 és 64 év közötti válaszadók a tavalyi év végén fejtették ki véleményüket a témában, a felmérés kivonatát pedig nemrég tették közzé a piackutató román nyelvű oldalán.
A kutatásban rámutattak: a romániai lakosság 76 százaléka nagyon vagy nagyrészt elégedetlen a hazai infrastruktúrával, miközben a globális átlag csupán 30 százalék körül mozog. Az autópályák (93 százalék), a közutak (87 százalék), az árvízvédelem (86 százalék), a vasúti hálózat (85 százalék), illetve az ivóvíz- és csatornahálózat (74 százalék) az öt legnagyobb elégedetlenséget kiváltó tényező Romániában. A lakosság 78 százaléka úgy véli,
pedig 75 százalékuk szerint az ezzel kapcsolatos beruházások kulcsfontosságúak lennének a gazdasági fejlődés szempontjából is. Egy másik érdekességre is rámutattak a felmérésben:
pedig a megkérdezettek több mint fele szeretné, ha a beruházási tervekkel kapcsolatban meghallgatnák a helybéliek véleményét is, még akkor is, ha ez valamelyest lassítaná a folyamatot.
Visszatérve az elégedetlenséget kiváltó főbb tényezőkre, a romániaiak mindössze öt százaléka volt elégedett az autópályákkal, ami jócskán elmarad az 50 százalékos globális átlagtól. A közutak állapotát a megkérdezettek 12 százaléka találta kedvezőnek, ez is jóval alacsonyabb a globális átlagnál, ami 41 százalékos.
Szintén kedvezőtlen eredmény született a vasúti hálózat tekintetében: a hazai lakosság mindössze 8 százaléka elégedett ezzel, miközben a globális átlag 41 százalék. Az árvízvédelmi intézkedésekkel a lakosság 10 százaléka volt megelégedve, ez az érték pedig globális szinten sem túl magas, 28 százalékos. Az ivóvíz- és csatornahálózattal szintén a romániaiak a legelégedetlenebbek, négyből csupán egy személy ítélte jónak.
A negatív mutatók tömkelege között azonban egy kedvező adatot is találtunk: a digitális infrastruktúra üdítő kivételt jelent, hiszen
ezzel kapcsolatban, ami az 54 százalékos globális átlagnál is magasabb.
A kutatásban szereplő számottevő elégedetlenség egyes kategóriákban jogos, másokban azonban kevésbé Gászpor István, a Develo Group (DG) Consulting Kft. ügyvezetője szerint. A szakember érdeklődésünkre elmondta: igaz, hogy van még tennivaló, a közutak állapota azonban látványos fejlődésen ment keresztül az elmúlt tíz-tizenöt évben úgy országos, mint helyi szinten.
„Székelyföldön szinte csak infrastrukturális fejlesztések történtek, minden polgármesteri hivatal, minden intézmény erre törekedett: betonoztak, aszfaltoztak, utat, járdát építettek, csatornahálózatokat telepítettek.
Persze vannak elszigetelt települések, ahol mindez hiányzik, ott azonban gazdaságilag nem kifizetődők ezek a munkálatok” – mutatott rá Gászpor. Az autópályákkal kapcsolatosan arra is kitért, hogy ebben a tekintetben is előrelépések figyelhetők meg, hiszen több szakaszon is megépültek már, csak nincsenek még összekötve. Összességében tehát
Problémát jelent például szerinte is az árvízvédelmi beruházások elmaradása, hiszen ezért történhet meg, hogy néha kis patakok is óriási károkat okoznak. A másik fekete folt pedig
Gászpor meglátása szerint. Mint mondta, az elmúlt ötven évben nem történt számottevő vasúti fejlesztés sem a hálózatok, sem a szerelvények tekintetében, nem volt semmilyen előrelépés. „Ez rányomja a bélyegét a közúti közlekedésre is, hiszen ha megfelelően működne a vasúti hálózat, az áruszállítás egy részét meg lehetne oldani általa, így kevesebb teherautó rontaná az utakat, bénítaná a forgalmat. Emellett a lakosság is gyakrabban venné igénybe, ezzel is tehermentesítődne az igencsak zsúfolt közúti hálózat” – emelte ki. Zárásként arra is kitért: meglátása szerint Románia nincs lemaradva az infrastruktúra terén Közép-Kelet-Európától, a nyugati állapotok azonban természetesen még mindig utópiának számítanak.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) október 16-án megkezdi az agrártámogatások előlegének folyósítását – közölte csütörtökön az intézmény.
Hat székelyföldi kórház 60 egészségügyi szakembere vett részt a kézdivásárhelyi Kanta Szakképző Központ által szervezett kommunikációs képzésen szeptember végén. Ez volt a program harmadik alkalma, eddig összesen 181 egészségügyi dolgozót képeztek.
Marosvásárhelyen elkezdődött egy öko-negyed kialakítása, és ennek egyik fontos lépése az energiaközösségek létrehozása. Erről, valamint a tömbházakra szerelt napelemekről, a költségek csökkentésétől is szó volt az erről szóló csütörtöki konferencián.
A rendkívül magas hullámok egyelőre nem teszik lehetővé a mentést a Fekete-tengeren, ahol tűz ütött ki egy kereskedelmi hajó fedélzetén. A négyfős legénység kimentésére több helikoptert és mentőegységet is mozgósítottak a román hatóságok.
A magyarországi vasúti infrastruktúrán végzett munkálatok miatt november 7-én és 8-án a megszokottnál 5-35 perccel korábban indul kilenc, Budapestről Romániába közlekedő nemzetközi vonat – közölte csütörtökön a CFR Călători.
A várakozásoknak megfelelően halad XIV. Leó pápa műtét utáni felépülése a római Gemelli-kórházban. A szerdai orvosi vizsgálatok eredményei megfelelőek, a katolikus egyházfő már járni kezdett, és rendszeresen étkezik.
Fagypont alatti hőmérsékletre ébredtek csütörtökön Csíkszeredában, Gyergyószéken és Háromszéken is.
Sürgősségi kutató-mentő művelet indult csütörtök reggel a Fekete-tengeren, miután tűz ütött ki egy hajón Sulinától mintegy 13 tengeri mérföldre délkeletre.
Huszonnégy órára őrizetbe vettek szerda este egy 39 éves férfit és egy 16 éves fiatalt az egyik temesvári iskola udvarán bántalmazott testnevelő tanár ügyében.
Fokozottabb szövetséges katonai jelenlétre van szükség a Fekete-tenger térségében, különösen ott, ahol gyakoribbak az incidensek – jelentette ki szerda este Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter.
2 hozzászólás