
Elhanyagolt infrastruktúra. A hazai lakosság mindössze nyolc százaléka elégedett a vasúti hálózattal. Képünk sajnos nem illusztráció
Fotó: Gábos Albin
Romániában a legalacsonyabb az infrastruktúrával való általános elégedettség az Ipsos Mori nemzetközi felmérése szerint, amely a világ 28 országában több mint húszezer válaszadó megkérdezésével készült. A hazai lakosság mindössze öt százaléka értékelte pozitívan a közlétesítmény-hálózatot, leginkább az autópályák, a közutak és az árvízvédelmi beruházások hiányosságait kifogásolták.
2019. augusztus 18., 21:562019. augusztus 18., 21:56
A világ minden kontinenséről beválogatott 28 ország közül nálunk a legalacsonyabb az infrastruktúrával való általános elégedettség, a romániaiak mindössze öt százaléka értékelte kedvezően – derül ki az Ipsos Mori globális piackutató intézet legújabb közlétesítmény-hálózatot vizsgáló felméréséből, amelyben 20 286 személyt kérdeztek meg. A 16 és 64 év közötti válaszadók a tavalyi év végén fejtették ki véleményüket a témában, a felmérés kivonatát pedig nemrég tették közzé a piackutató román nyelvű oldalán.
A kutatásban rámutattak: a romániai lakosság 76 százaléka nagyon vagy nagyrészt elégedetlen a hazai infrastruktúrával, miközben a globális átlag csupán 30 százalék körül mozog. Az autópályák (93 százalék), a közutak (87 százalék), az árvízvédelem (86 százalék), a vasúti hálózat (85 százalék), illetve az ivóvíz- és csatornahálózat (74 százalék) az öt legnagyobb elégedetlenséget kiváltó tényező Romániában. A lakosság 78 százaléka úgy véli,
pedig 75 százalékuk szerint az ezzel kapcsolatos beruházások kulcsfontosságúak lennének a gazdasági fejlődés szempontjából is. Egy másik érdekességre is rámutattak a felmérésben:
pedig a megkérdezettek több mint fele szeretné, ha a beruházási tervekkel kapcsolatban meghallgatnák a helybéliek véleményét is, még akkor is, ha ez valamelyest lassítaná a folyamatot.
Visszatérve az elégedetlenséget kiváltó főbb tényezőkre, a romániaiak mindössze öt százaléka volt elégedett az autópályákkal, ami jócskán elmarad az 50 százalékos globális átlagtól. A közutak állapotát a megkérdezettek 12 százaléka találta kedvezőnek, ez is jóval alacsonyabb a globális átlagnál, ami 41 százalékos.
Szintén kedvezőtlen eredmény született a vasúti hálózat tekintetében: a hazai lakosság mindössze 8 százaléka elégedett ezzel, miközben a globális átlag 41 százalék. Az árvízvédelmi intézkedésekkel a lakosság 10 százaléka volt megelégedve, ez az érték pedig globális szinten sem túl magas, 28 százalékos. Az ivóvíz- és csatornahálózattal szintén a romániaiak a legelégedetlenebbek, négyből csupán egy személy ítélte jónak.
A negatív mutatók tömkelege között azonban egy kedvező adatot is találtunk: a digitális infrastruktúra üdítő kivételt jelent, hiszen
ezzel kapcsolatban, ami az 54 százalékos globális átlagnál is magasabb.
A kutatásban szereplő számottevő elégedetlenség egyes kategóriákban jogos, másokban azonban kevésbé Gászpor István, a Develo Group (DG) Consulting Kft. ügyvezetője szerint. A szakember érdeklődésünkre elmondta: igaz, hogy van még tennivaló, a közutak állapota azonban látványos fejlődésen ment keresztül az elmúlt tíz-tizenöt évben úgy országos, mint helyi szinten.
„Székelyföldön szinte csak infrastrukturális fejlesztések történtek, minden polgármesteri hivatal, minden intézmény erre törekedett: betonoztak, aszfaltoztak, utat, járdát építettek, csatornahálózatokat telepítettek.
Persze vannak elszigetelt települések, ahol mindez hiányzik, ott azonban gazdaságilag nem kifizetődők ezek a munkálatok” – mutatott rá Gászpor. Az autópályákkal kapcsolatosan arra is kitért, hogy ebben a tekintetben is előrelépések figyelhetők meg, hiszen több szakaszon is megépültek már, csak nincsenek még összekötve. Összességében tehát
Problémát jelent például szerinte is az árvízvédelmi beruházások elmaradása, hiszen ezért történhet meg, hogy néha kis patakok is óriási károkat okoznak. A másik fekete folt pedig
Gászpor meglátása szerint. Mint mondta, az elmúlt ötven évben nem történt számottevő vasúti fejlesztés sem a hálózatok, sem a szerelvények tekintetében, nem volt semmilyen előrelépés. „Ez rányomja a bélyegét a közúti közlekedésre is, hiszen ha megfelelően működne a vasúti hálózat, az áruszállítás egy részét meg lehetne oldani általa, így kevesebb teherautó rontaná az utakat, bénítaná a forgalmat. Emellett a lakosság is gyakrabban venné igénybe, ezzel is tehermentesítődne az igencsak zsúfolt közúti hálózat” – emelte ki. Zárásként arra is kitért: meglátása szerint Románia nincs lemaradva az infrastruktúra terén Közép-Kelet-Európától, a nyugati állapotok azonban természetesen még mindig utópiának számítanak.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
2 hozzászólás