Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

13:12

Borcsa János játékos, de komoly kísérletei

13:00

Erdélyi ismert üzletember-testvérpárhoz is köthető a nagyszabású rendőrségi akció

12:49

Kigyulladt egy autó Marosvásárhelyen

12:30

A Red Hawks fontos pontokkal gazdagodott, vezeti a kupacsoportját

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Baleset miatt tönkrement családért fognak össze

Meghalt egy kiskorú, miután egy kvad lesodródott az útról Gyergyóalfaluban

Késsel sebesítettek meg egy férfit Csíkszeredában

Olténiából indult és Erdélyig vezetett egy háromhetes gyermek 7000 eurós eladása

Elhunyt férfit találtak egy székelyudvarhelyi lakásban – fogyatékkal élő gyereke is vele volt

Most már engedéllyel épül az ortodox temető Csíkszeredában

Svájci alapokra pályázik Csíkszereda a mélyszegénység felszámolására

Folyamatosan kúsznak fel az üzemanyagárak, jövő év elején már átléphetjük a 8 lejes lélektani határt

Festékkel rongálták meg az aradi vértanúk arcképeit Székelyudvarhelyen

Több ezer lejbe is kerülhet a munkaviszonyt igazoló dokumentumok beszerzése

A medvék megjósolták, mikor jön a tavasz

Fotó: Haáz Vince

Noha nem meteorológiai pontossággal, de minden év február 2-án időrájást jósolnak a marosvásárhelyi állatkert medvéi: idén a tavasz közeledtét remélhetjük, miután a nagyvadak nem látták meg az árnyékukat – legalábbis déli tizenkettőkor. A szakadozó felhőzet, a fel-felbukkanó napsugár nem könnyítette meg ugyanis a medvék előrejelzését: fél óra múlva már látták volna az árnyékukat is.

Szász Cs. Emese

2018. február 03., 11:242018. február 03., 11:24

2018. február 03., 11:292018. február 03., 11:29

Gyertyaszentelő Boldogasszony napja, azaz február 2-a jeles nap a népi időjóslások között. A néphagyomány szerint a medve ezen a napon kijön a barlangjából, és a viselkedéséből következtetni lehet arra, hogy hosszú lesz-e még a tél. Ha ugyanis szép, napos idő van, és meglátja az árnyékát, akkor „megijed”, és visszamegy a barlangjába, folytatni a téli álmát – azaz még messze van a tél vége. Amennyiben viszont a borult idő miatt nem látja meg az árnyékát, akkor kint marad, ez pedig azt jelenti, hogy közeleg a tavasz.

Fotó: Haáz Vince

Ezt a néphagyományt használják ki a marosvásárhelyi állatkertben is, ahol már évek óta ez alkalomból MedvenapoZOOt szerveznek, vagy más néven medvenapot. Ez az állatkert oktatási tevékenységének nyitórendezvénye is, amelyre ezúttal is számos gyereket elhoztak a szülők, óvónők. A gyerekek medvés kvízjátékot játszottak, majd csemegét készítettek a medvéknek: a lekváros tobozokat később saját kezűleg dobhatták a medvék közé, miután megállapították, milyen időjárást jósolnak az elkövetkezendőkre a macik.

A Marosvásárhelyi Állatkertben jelen pillanatban nyolc medve él, egy hatalmas, öthektáros területen osztoznak a farkasokkal

– tudjuk meg Halmágyi Ildikótól, az állatkert biológusától. Kokó, a legidősebb olyan 15 éves lehet, neki van kétszer két generációs kölyke: Balu, Döme, Vackor és Elza, ezen kívül még Maxi régi vendég az állatkertben. Melléjük további két medve csatlakozott, őket a tordai állatkertből kapták ajándékba nemrég, úgyhogy a hímnek még neve sincs, de a kölyök Füles lett, mert olyan elálló fülei vannak.

Fotó: Haáz Vince

Az állatkerti medvék nem alszanak téli álmot, és idén még a látogatók kedvére sem zárták el őket, de

pontban déli tizenkettőkor – ahogy más években is – megnézték, látszik-e a medvék árnyéka. A felhők akkor éppen takarták a napot, így a tavasz közeledtét jósolhatták a ragadozók.

„A mi medvéink nem szoktak klasszikus téli álmot aludni, mert van ételük, aktivitásuk is itt bőven, de sokkal lustábbak, nem olyan aktívak, mint tavasszal és nyáron” – magyarázza Halmágyi Ildikó, aki szerint a medvék számára ez a Gyertyaszentelő Boldogasszony nap is csak olyan, mint a többi: sokat bóklásznak, táplálkoznak, a hús és gyümölcs mellett időnként kapnak ilyen „csemegét” is, mint a lekvárral bekent toboz, amelynek ugyan kicsi a tápértéke, de elég sokat kell dolgozni vele, s ez jól elszórakoztatja a négylábúakat.

Fotó: Haáz Vince

Az álltkerti medvék amúgy nem csak a téli nappalokat, de az éjszakákat sem töltik „barlangjukban”, a biológus elmondta, ásnak maguknak kis lyukakat a földben, és abban alszanak nyáron is, télen is, ugyanis ők jól bírják az időjárás viszontagságait.

Bár létezik az emberek fejében egy furcsa elképzelés, hogy a medvék nagy barlangokban élnek, ez nem igaz. A természetben sem hatalmas üregekben, sziklabarlangokban laknak, hanem ilyen kis szűk helyeken, akár egy fa gyökerénél ásnak egy kotorékot, és abban alszanak

– mutat rá a biológus, aki a pedagógiai programot is tartotta a kicsiknek.

Fotó: Haáz Vince

Jókai-találmány lenne?

Hogy honnan ered és mi az alapja ennek a népi hiedelemnek? A kutatások szerint az „időjós medve” Jókai Mór fantáziájában született meg, ugyanis Az új földesúr című művében így ír: „Van aztán egy napja a télnek, aminek »gyertyaszentelő« a neve. Miről tudja meg a medve e nap feltűnését a naptárban, az még a természetbúvárok fölfedezésére váró titok. Elég az hozzá, hogy gyertyaszentelő napján a medve elhagyja odúját, kijön széttekinteni a világban. Ha azt látja, hogy szép napfényes idő van, a hó olvad, az ég tavaszkék (...), akkor a medve visszamegy odújába, pihent oldalára fekszik, talpa közé dugja az orrát, s még negyven napot aluszik tovább; (...) Ha azonban gyertyaszentelő napján azt látja a medve, hogy rút, zimankós förmeteg van; (...) akkor a medve megrázza bundáját, megtörli szemeit és kinn marad; nem megy vissza többet odújába, hanem nekiindul elszánt jókedvvel az erdőnek. Mert a medve tudja azt jól, hogy a tél most adja ki utolsó mérgét.”