Fotó: Haáz Vince
Noha nem meteorológiai pontossággal, de minden év február 2-án időrájást jósolnak a marosvásárhelyi állatkert medvéi: idén a tavasz közeledtét remélhetjük, miután a nagyvadak nem látták meg az árnyékukat – legalábbis déli tizenkettőkor. A szakadozó felhőzet, a fel-felbukkanó napsugár nem könnyítette meg ugyanis a medvék előrejelzését: fél óra múlva már látták volna az árnyékukat is.
2018. február 03., 11:242018. február 03., 11:24
2018. február 03., 11:292018. február 03., 11:29
Gyertyaszentelő Boldogasszony napja, azaz február 2-a jeles nap a népi időjóslások között. A néphagyomány szerint a medve ezen a napon kijön a barlangjából, és a viselkedéséből következtetni lehet arra, hogy hosszú lesz-e még a tél. Ha ugyanis szép, napos idő van, és meglátja az árnyékát, akkor „megijed”, és visszamegy a barlangjába, folytatni a téli álmát – azaz még messze van a tél vége. Amennyiben viszont a borult idő miatt nem látja meg az árnyékát, akkor kint marad, ez pedig azt jelenti, hogy közeleg a tavasz.
Fotó: Haáz Vince
Ezt a néphagyományt használják ki a marosvásárhelyi állatkertben is, ahol már évek óta ez alkalomból MedvenapoZOOt szerveznek, vagy más néven medvenapot. Ez az állatkert oktatási tevékenységének nyitórendezvénye is, amelyre ezúttal is számos gyereket elhoztak a szülők, óvónők. A gyerekek medvés kvízjátékot játszottak, majd csemegét készítettek a medvéknek: a lekváros tobozokat később saját kezűleg dobhatták a medvék közé, miután megállapították, milyen időjárást jósolnak az elkövetkezendőkre a macik.
– tudjuk meg Halmágyi Ildikótól, az állatkert biológusától. Kokó, a legidősebb olyan 15 éves lehet, neki van kétszer két generációs kölyke: Balu, Döme, Vackor és Elza, ezen kívül még Maxi régi vendég az állatkertben. Melléjük további két medve csatlakozott, őket a tordai állatkertből kapták ajándékba nemrég, úgyhogy a hímnek még neve sincs, de a kölyök Füles lett, mert olyan elálló fülei vannak.
Fotó: Haáz Vince
pontban déli tizenkettőkor – ahogy más években is – megnézték, látszik-e a medvék árnyéka. A felhők akkor éppen takarták a napot, így a tavasz közeledtét jósolhatták a ragadozók.
„A mi medvéink nem szoktak klasszikus téli álmot aludni, mert van ételük, aktivitásuk is itt bőven, de sokkal lustábbak, nem olyan aktívak, mint tavasszal és nyáron” – magyarázza Halmágyi Ildikó, aki szerint a medvék számára ez a Gyertyaszentelő Boldogasszony nap is csak olyan, mint a többi: sokat bóklásznak, táplálkoznak, a hús és gyümölcs mellett időnként kapnak ilyen „csemegét” is, mint a lekvárral bekent toboz, amelynek ugyan kicsi a tápértéke, de elég sokat kell dolgozni vele, s ez jól elszórakoztatja a négylábúakat.
Fotó: Haáz Vince
Az álltkerti medvék amúgy nem csak a téli nappalokat, de az éjszakákat sem töltik „barlangjukban”, a biológus elmondta, ásnak maguknak kis lyukakat a földben, és abban alszanak nyáron is, télen is, ugyanis ők jól bírják az időjárás viszontagságait.
– mutat rá a biológus, aki a pedagógiai programot is tartotta a kicsiknek.
Fotó: Haáz Vince
Jókai-találmány lenne?
Hogy honnan ered és mi az alapja ennek a népi hiedelemnek? A kutatások szerint az „időjós medve” Jókai Mór fantáziájában született meg, ugyanis Az új földesúr című művében így ír: „Van aztán egy napja a télnek, aminek »gyertyaszentelő« a neve. Miről tudja meg a medve e nap feltűnését a naptárban, az még a természetbúvárok fölfedezésére váró titok. Elég az hozzá, hogy gyertyaszentelő napján a medve elhagyja odúját, kijön széttekinteni a világban. Ha azt látja, hogy szép napfényes idő van, a hó olvad, az ég tavaszkék (...), akkor a medve visszamegy odújába, pihent oldalára fekszik, talpa közé dugja az orrát, s még negyven napot aluszik tovább; (...) Ha azonban gyertyaszentelő napján azt látja a medve, hogy rút, zimankós förmeteg van; (...) akkor a medve megrázza bundáját, megtörli szemeit és kinn marad; nem megy vissza többet odújába, hanem nekiindul elszánt jókedvvel az erdőnek. Mert a medve tudja azt jól, hogy a tél most adja ki utolsó mérgét.”
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Az ezeréves határnál, a gyimesi Kontumácon is levetítik szombaton este a Most vagy soha! című filmet. Az új Petőfi-film a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakjának állít emléket, és a költőnek a szabadságharcban betöltött szerepét is bemutatja.
Juhnyáját védő juhászra támadt medve a Maros megyei Marosliget környékén szerdára virradóan. Az áldozat lábait harapta meg a vad, a mentőcsapatok kórházba szállították a férfit.
Kvantumfizika költőknek címmel hirdették meg azt a keddi előadást, amely az Üveggyöngyvarázs tudományos fesztivál nagy napját, augusztus 7-ét kívánta megalapozni.
A Maros Megyei Tanács, a „Beton híd javítása a Fehér megye határa – Cintos közötti, DJ107G jelzésű megyei úton, 23+563 km, Maros megye” című projekt tulajdonosaként értesíti az érintett nyilvánosságot.
Vannak megyék, ahol már most is nehezen találnak hivatásos nevelőszülőket, de a hivatásos gyermekgondozóvá válás feltételeit szigorító új törvény valószínűleg tovább fog rontani a helyzeten.
Hamarosan saját medrében folyhat az Árkos patak, hiszen jó ütemben haladnak a mederszabályozási munkálatok, melyet az Országos Vízügyi Hivatal saját erőforrásaiból végeztet.
Marosvásárhelyen a héten két nagylélegzetű zenei fesztivál is lesz, az immár 19. alkalommal megszervezett Harmonia Cordis Nemzetközi Gitárfesztivál és a negyedik alkalommal tartott utcazene fesztivál. Mindenki találhat kedvére való előadót.
Hétfőn kezdetét vette az ezévi Alternatív Összművészeti Diáktábor, ezúttal Zeteváralján. Ahogy az már megszokott, a táborozók különböző szakok közül választhattak számukra kedvezőt, idén a textil és a színjátszás műhely örvend nagy népszerűségnek.
Kovászna megyében idén 113 pedagógus jelentkezett véglegesítő vizsgára, közülük a végleges eredmények szerint 83-an érték el a sikeres vizsga feltételeként megszabott 8-as vagy annál nagyobb átlagot. Ez 75,5 %-os sikerrátát jelent.
Bár fesztivállá nőtte ki magát, mégis különbözik a többi hasonló jellegű rendezvénytől az augusztus első hétvégéjén tartott Nyárádmente Fesztivál. Egyedi, mert a nyárádszeredai, a Nyárád-menti közösség formálja, alakítja – vélekednek a szervezők.
szóljon hozzá!