A magánszektorból a közszférába igazolt a székelyudvarhelyi Albert Sándor
Fotó: Erdély Bálint Előd
Miért dönt úgy a szakmájában ismert és elismert székelyudvarhelyi fiatalember, hogy a magánszférai fejlődés és kiteljesedés helyett a közintézményi munkát és az azzal járó esetleges vesződségeket választja? Nos, ezt próbáltuk „kiszedni” Albert Sándorból, Székelyudvarhely új városmenedzseréből.
2021. április 11., 19:142021. április 11., 19:14
– Rátermettségét, képzettségét, illetve elszántságát tekintve többen Székelyudvarhely következő polgármesterét látják Önben. Csak kötelező bókokról lenne szó?
– Szeretném tisztázni már a legelején, hogy van egy térben és időben, illetve feladatokban behatárolt munkaköröm, ami a jelenlegi polgármester mandátumának végéig szól. Nekem menedzsment-szerződésem van a városmenedzseri megbízatásra, én pedig a következő három évben erre szeretnék koncentrálni, és ennek a feladatnak maximálisan megfelelni. Nem gondolom azt, hogy 2021 tavaszán 2024-ről kellene beszéljünk. Egyébként Székelyudvarhely jelenlegi polgármestere Gálfi Árpád, aki tavaly jelentős felhatalmazást kapott a szavazóktól a város vezetésére.
– A magánszektorból váltott az államiba (a város egyik legnagyobb munkáltatójának, a textilipari IKOS-CONF. Rt-nek volt a gazdasági igazgatója). Gondolom, mindezt elhivatottságból tette, hiszen lényegesen magasabb fizetés helyett választotta a városmenedzseri munkát és bérezést.
– Döntésem többszempontú. Tudni kell rólam, hogy a középiskola elvégzése után sok helyen megfordultam: Bukarestben jártam egyetemre, két év ottlét után következett egy-egy évnyi ösztöndíj Németországban és Ausztriában, az egyetem keretein belül. Ezután egy évig Kolozsváron voltam, majd a mesteri diplomámat Budapesten szereztem meg. Ott is kezdtem el dolgozni; a képzettségem tehát egy magánszférai pályát indokolna. Hazaköltözésem gyakorlatilag egy szakmai kompromisszum volt: eldöntötte a család, hogy mivel erősen kötődünk Székelyudvarhelyhez, ezért itt fogunk dolgozni és felneveli gyermekeinket.
Gazdasági vezetőként két kiemelt jelentőségű helyi vállalkozásnál dolgoztam hazaköltözésem óta. A mostani városházi lehetőség semmiképp sem köthető össze azzal, hogy mi a helyzet jelenleg a székelyudvarhelyi könnyűiparban, mert úgy gondolom, hogy a magánszférában tovább tudtam volna folytatni a tevékenységemet; konkrét ajánlatokkal rendelkeztem. A versenyvizsgára való jelentkezés a csapat (Szabad Embere Pártjának Székelyudvarhelyi Szervezete – szerk. megj.) dinamikájából nőtte ki magát. Mindezek mellett a közügyek iránti elhivatottságnak a döntésemben mindenképp nagy szerepe volt.
– Dehogy, alapvetően konfliktuskerülő, megoldásokra törekvő személyiség vagyok. Jó viszonyt ápolok a munkatársaimmal minden előző munkahelyemről. Az említett „mellékhatás”, vagyis a lehetséges politikai csatározások miatt a családomban kevés rajongója van ennek a váltásnak, de azt is jó lenne tisztázni, hogy a városmenedzseri megbízatás nem egy politikai funkció. Három hónapig önkormányzati képviselő voltam, arra rá lehet fogni, hogy az politikai munka volt, ez azonban más munkát követel.
– Ez a munkakör országszinten is kissé levegőben lógó funkció, mondhatni keresi a helyét. Emellett azonban a mindenkori polgármesternek lehetősége van, hogy a menedzsernek feladatokat osszon ki és témaköröket delegáljon. Mi itt úgy döntöttünk, hogy nekem a műszaki igazgatósággal, a gazdasági igazgatósággal és a fejlesztési és beruházási igazgatósággal való együttműködés lesz a feladatom. Hangsúlyozom, én ezeket a városházi osztályokat nem irányítom, hiszen minden osztálynak van vezetője;
– Munkámból kifolyólag évek óta ingázom Csíkszereda és Székelyudvarhely között, ezért van viszonyítási alapom a két várossal kapcsolatban. Erről azonban csak akkor beszélek, ha engem kérdeznek. Engem viszont érdekel: mi jut eszébe elsőre a két városról?
– Egy székelyudvarhelyinek mindig nehezére esik a saját várán kívül másról jót mondani. Székelyudvarhely Hargita megyében egyértelműen a gazdasági motor, ez vitathatatlan, a közbeszéd is ezt mondja, de a számok is, ez nemrég az önök újságjában egy elemzéssel alaposan alá is volt támasztva. Székelyudvarhely a kilencvenes években nagyon jó úton indult el – a magyarországi kapcsolatoknak is köszönhetően –, amiről akkor úgy gondoltuk, hogy az egy végtelen fejlődési pálya lesz.
Csíkszeredának, a megyeközpont jellegéből adódóan van egy erős intézményi háttérjellege, ami szintén egy anyagi jólétet teremt a városlakók egy részének; ott tehát semmikép sem a gazdasági szféra vezette azt a jólétet, ami ott tapasztalható.
Itt újra meg kell említenem azt, hogy Csíkszereda megyeszékhely, ennek köszönhetően pedig lényegesen más lehetőségei vannak bizonyos projektek finanszírozása szempontjából, valamint nagyobb költségvetésből is gazdálkodhat. Csíkszeredáról tehát a felújított Szabadság tér vagy a Majláth Gusztáv Károly tér, illetve a Petőfi kávézó jut elsőre eszembe. Megvalósult ott több modernebb városi közterület, valamint infrastrukturális nagyberuházás, ami reményeim szerint Székelyudvarhelyen is ki fog alakulni. Csíkszeredában azonban továbbra sem annyira erős a magánszféra, mint nálunk.
„…én valahol egy híd kell legyek”
Fotó: Erdély Bálint Előd
– Az ember nagy hévvel indul el a politikai, esetemben az önkormányzati képviselői pályán, mert azt gondolja, hogy pik-pak, meg lehet változtatni egy város életét. Azonban ahogy beleáll a munkába, azonnal látja, hogy a tempó mégsem az, amit ő elképzelt. Mert egy terv nem azonnal kerül asztalra, hanem lehet, hogy csak hat hónap múlva. Ezután, látva a polgármesteri hivatali működést, még inkább magához téríti az embert, mert ami kívülről nem látszik, legyen jogi vagy más természetű probléma, nagyon meg tudja gátolni egy-egy ügy előremenetelét. Én például – annak ellenére, hogy viszonylag tájékozott városlakónak tartom magam – sosem gondoltam volna kívülállóként, hogy bizonyos területekhez, ingatlanokhoz milyen jogi viták, bírósági ügyek tartoznak, amelyek sokszor gátolják a fejlődést. Nagyon sok probléma még az önkormányzati képviselői székből sem látszik. És mindehhez tegyük még hozzá a hazai bürokráciát.
– Kívülálló szót említette, ezt fogom tenni most én is. Nos, kívülállókként időnként azt érzékeljük, mintha a székelyudvarhelyi városvezetés három részre szakadt volna: egyrészt a polgármester és a szűk csapata, másrészt a háttérmunkát elvégző hivatali apparátus, harmadrészt pedig a Szabad Emberek Pártjának helyi csapata. Rossz a megérzésünk?
– Attól függ, hogy milyen értelemben fogalmazzák meg ezt a hármasságot.
– Városvezetés és célok szintjén.
– Célok szintjén nincs ilyen az én véleményem szerint. Az, hogy ennek a három csoportosulásnak esetleg eltérő szerepei vannak, az magától értetődő. Teljesen más a szerepe egy önkormányzatnak, egy szűk polgármesteri apparátusnak, és egy tágabb városházi operatív intézménynek. Ez a három pólus semmiképp sem húz szét, és a cél az, hogy határozottan egy irányba menjenek. Nincsenek eltérő elképzelések, még ha a szerepkörök közt vannak is különbségek.
– Engedjen meg még két kérdést. Egyrészt mi az a feladat, amelynek végrehajtása az Ön dolga, és ami rövid időn belül kézzel fogható eredményt hozhat a városnak?
– Az európai uniós pályázatok szemmel látható elkezdését nevezném meg első sorban. Ez nyilván velem vagy nélkülem, de menni fog, én csak annyit fogok hozzátenni, hogy a csapatot időnként ellenőrzőm, hogy a megfelelő pályán haladunk-e. Ugyanakkor
Magyarán, úgy próbáljuk felgyorsítani a hivatali ügyintézést, hogy a városlakók városházával szembeni várakozási idejüket csökkenteni tudjuk.
– Sokan gratuláltak, miután megtudták, hogy sikeresen szerepeltem a városmenedzseri versenyvizsgán. Azt szeretném, hogy ha 2024-ben még többen gratulálnának az elmúlt három évben elvégzett munkámért. Ehhez természetesen a lakóknak érezniük kell, hogy beindult egy fejlődés a városban. A városnak egy saját fejlődési pályát kell bejárnia a következő három évben, és nem biztos, hogy folyton Csíkszeredához, Kolozsvárhoz vagy akár New York-hoz kell bármiben is hasonlítgatnunk.
Épületdarabok zuhantak a járdára egy ingatlanról a székelyudvarhelyi városháza közelében – a helyi rendőrség fel fogja szólítani az épület tulajdonosait, hogy végezzék el a javításokat a járókelők biztonsága érdekében.
Kérést kell letenniük néhány kézdivásárhelyi utca lakóinak, hogy csatlakozzanak az új szennyvízcsatornára.
Maros megye az első négy megye között volt két évvel ezelőtt, ahol bevezette a rendőrség az elektronikus megfigyelőrendszert. A köznapi fogalommal lábbilincsként emlegetett rendszerrel októberben 278 személyt figyeltek az országos hatóságok.
Méltósággal viselt, súlyos betegség után elhunyt Székely Árpád, az a székelyudvarhelyi földrajztanár és fotográfus, akinek felépüléséért számos jóakaratú ember fogott össze az elmúlt hónapokban.
Lejárt a korábbi engedély, így ismét kérnie kell a dokumentumot az államtól Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatalának a szejkefürdői mofettagázok és ásványvizek kitermelése érdekében – derült ki a hétfői tanácsülésen.
Kelemen Hunor és az RMDSZ választási programja a családok megsegítésére, a vállalkozások támogatására összpontosít, a magyar közösség érdekeit tartja szem előtt – értékelte Lázár János, Magyarország építési és közlekedési minisztere Marosvásárhelyen.
Iskolabusz és személyautó ütközött hétfőn reggel a Maros megyei Csobotány térségében, két gyerek könnyebb sérüléseket szenvedett. A Maros megyei tűzoltóság képeket is közölt az esetről.
Sok érdekes programot tartogatnak a marosvásárhelyi könyvtári napok november 18-22. között.
Több mint 1,7 millió lej értékben rótt ki büntetést az év első tíz hónapjában a Hargita Megyei Környezetőrség; emellett több büntetőfeljelentést is tett, többek között egy medve feltételezett megölése miatt.
Javítási munkálatok miatt több helyen is áramszünet várható a hét második napján Székelyudvarhelyen – olvasható a polgármesteri hivatal közleményében.
1 hozzászólás