A magánszférát állami szektorra cserélte: gazdasági igazgatóból lett városmenedzser

Gazdasági vezetőként két kiemelt jelentőségű helyi vállalkozásnál dolgoztam hazaköltözésem óta. A mostani városházi lehetőség semmiképp sem köthető össze azzal, hogy mi a helyzet jelenleg a székelyudvarhelyi könnyűiparban, mert úgy gondolom, hogy a magánszférában tovább tudtam volna folytatni a tevékenységemet; konkrét ajánlatokkal rendelkeztem. A versenyvizsgára való jelentkezés a csapat (Szabad Embere Pártjának Székelyudvarhelyi Szervezete – szerk. megj.) dinamikájából nőtte ki magát. Mindezek mellett a közügyek iránti elhivatottságnak a döntésemben mindenképp nagy szerepe volt.

– Elfogadom, hogy előbbi munkahelyéről nem beszélhet, hiszen ehhez még titoktartási szerződés köti. Annyit azonban áruljon el: rosszul bántak önnel előző munkahelyén, hogy a szakmai kiteljesedés helyett inkább a politikai csatározásokban való őrlődést választotta?

– Dehogy, alapvetően konfliktuskerülő, megoldásokra törekvő személyiség vagyok. Jó viszonyt ápolok a munkatársaimmal minden előző munkahelyemről. Az említett „mellékhatás”, vagyis a lehetséges politikai csatározások miatt a családomban kevés rajongója van ennek a váltásnak, de azt is jó lenne tisztázni, hogy a városmenedzseri megbízatás nem egy politikai funkció. Három hónapig önkormányzati képviselő voltam, arra rá lehet fogni, hogy az politikai munka volt, ez azonban más munkát követel.   

– Ön szerint mi egy székelyudvarhelyi városmenedzser feladata?

– Ez a munkakör országszinten is kissé levegőben lógó funkció, mondhatni keresi a helyét. Emellett azonban a mindenkori polgármesternek lehetősége van, hogy a menedzsernek feladatokat osszon ki és témaköröket delegáljon. Mi itt úgy döntöttünk, hogy nekem a műszaki igazgatósággal, a gazdasági igazgatósággal és a fejlesztési és beruházási igazgatósággal való együttműködés lesz a feladatom. Hangsúlyozom, én ezeket a városházi osztályokat nem irányítom, hiszen minden osztálynak van vezetője;

– Munkámból kifolyólag évek óta ingázom Csíkszereda és Székelyudvarhely között, ezért van viszonyítási alapom a két várossal kapcsolatban. Erről azonban csak akkor beszélek, ha engem kérdeznek. Engem viszont érdekel: mi jut eszébe elsőre a két városról?

– Egy székelyudvarhelyinek mindig nehezére esik a saját várán kívül másról jót mondani. Székelyudvarhely Hargita megyében egyértelműen a gazdasági motor, ez vitathatatlan, a közbeszéd is ezt mondja, de a számok is, ez nemrég az önök újságjában egy elemzéssel alaposan alá is volt támasztva. Székelyudvarhely a kilencvenes években nagyon jó úton indult el – a magyarországi kapcsolatoknak is köszönhetően –, amiről akkor úgy gondoltuk, hogy az egy végtelen fejlődési pálya lesz.

Csíkszeredának, a megyeközpont jellegéből adódóan van egy erős intézményi háttérjellege, ami szintén egy anyagi jólétet teremt a városlakók egy részének; ott tehát semmikép sem a gazdasági szféra vezette azt a jólétet, ami ott tapasztalható.

Itt újra meg kell említenem azt, hogy Csíkszereda megyeszékhely, ennek köszönhetően pedig lényegesen más lehetőségei vannak bizonyos projektek finanszírozása szempontjából, valamint nagyobb költségvetésből is gazdálkodhat. Csíkszeredáról tehát a felújított Szabadság tér vagy a Majláth Gusztáv Károly tér, illetve a Petőfi kávézó jut elsőre eszembe. Megvalósult ott több modernebb városi közterület, valamint infrastrukturális nagyberuházás, ami reményeim szerint Székelyudvarhelyen is ki fog alakulni. Csíkszeredában azonban továbbra sem annyira erős a magánszféra, mint nálunk.

Magyarán, úgy próbáljuk felgyorsítani a hivatali ügyintézést, hogy a városlakók városházával szembeni várakozási idejüket csökkenteni tudjuk.

– Végezetül, megmondom őszintén, engem nagyon érdekel, hogy mivel lenne elégedett 2024-ben, a székelyudvarhelyi önkormányzati választások után?

– Sokan gratuláltak, miután megtudták, hogy sikeresen szerepeltem a városmenedzseri versenyvizsgán. Azt szeretném, hogy ha 2024-ben még többen gratulálnának az elmúlt három évben elvégzett munkámért. Ehhez természetesen a lakóknak érezniük kell, hogy beindult egy fejlődés a városban. A városnak egy saját fejlődési pályát kell bejárnia a következő három évben, és nem biztos, hogy folyton Csíkszeredához, Kolozsvárhoz vagy akár New York-hoz kell bármiben is hasonlítgatnunk.