Hirdetés
Hirdetés

A kultúra egy szép, színes szőttes, amivel leterítjük a társadalmat?

•  Fotó: Borbély Fanni

Fotó: Borbély Fanni

A magyar kultúra új struktúráiról, a különböző kulturális és művészeti programokról, de az öncsalás ingoványos talajáról is szó esett pénteken Tusványoson. A Bánffy Miklós-társalgóban zajló beszélgetésen karcos vélemény is elhangzott a magyar művészeti élet jelenéről, a művészek helyzetéről.

Péter Beáta

2024. július 26., 21:032024. július 26., 21:03

Kósa András László, a bukaresti Liszt Intézet igazgatója, a beszélgetés moderátora első körben arra kérte Hankó Balázst, a Kulturális és Innovációs Minisztérium miniszterét, hogy a magyar kultúra új struktúráiról beszéljen.

„A világ legjobb dolga magyarnak lenni. Legyünk büszkék arra, hogy magyarok vagyunk. És magyarnak lenni egyben kiváltság, és ha kiváltság, akkor az küldetés” – kezdte beszédét Hankó Balázs. A miniszter kiemelte, nemhiába vagyunk itt Európa szívében, a Kárpát-medencében, mert küldetésünk van. „Ezt a küldetést úgy tudjuk kiteljesíteni, ha letesszük a két lábunkat szilárdan a talajra, és így szilárdan állva őrizzük a kultúránkat, őrizzük azt, ami magyarrá tesz minket, és adjuk át a nemzedékeknek. Ez a kulturális identitásőrzés, identitásátadás az, ami a kultúránknak a legjava kell, hogy legyen.”

Hirdetés
•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

Mint fogalmazott: a kultúra a kovász. Az a folyton élő kovász, amely az újabb és újabb nemzedékeket érleli hozzá a nemzettesthez, amely együvé tesz bennünket. „És

Idézet
legyünk büszkék arra, hogy igenis olyan kulturális programjaink vannak – nincs nincs mindenhol ez így –, ami az ovitól az egyetemig elkíséri a gyerekeket.”

De ott vannak a kulturális kincseink, mint a amilyen a táncház, a klasszikus zenei élet kiválóságai, a közgyűjtemények – emelt ki néhányat. „Igenis a magyar kultúra virágzik. Ennek a virágnak az illatát kell tudnunk, nemcsak a fiataljainknak, nemcsak minden magyarnak, hanem a nemzetközi erőtérben is megmutatnunk.”

Az erdélyi magyarság nemzetként is tud működni

Karácsonyi Zsolt, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke szerint az a fontos az elkövetkező években, évtizedekben – amit az erdélyi magyarság tulajdonképpen ismer –, hogy mi nemzet vagyunk, tehát a több mint egymilliós magyarság nemzetként is tud működni, ezt kell valóban strukturális szinten is megerősíteni.

Léteznek különböző jól működő struktúrák, akár a színházi, akár a képzőművészeti, akár az irodalmi vagy közművelődési szinten, amelyeket tovább lehet fejleszteni. Kiemelte, sokan elmondják, nagyon jó az, hogy Kolozsvár, Vásárhely, Szentgyörgy, Várad és más helyszínek milyen fontos központok kívánnak lenni, de

fontos, hogy a kis közösségek egymás között is kommunikáljanak,

hogy valóban egy szerves egészként tudjon működni az, amit erdélyi magyar kultúrának hívunk.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

„Ezeket a struktúrákat kell elsősorban fejleszteni, ami persze nem egyszerű, hiszen jól tudjuk, hogy Romániában a kulturális finanszírozás szempontjából vannak gondok, hiányosságok. Egy példát mondok: Erdélyben nincs se egy román, se egy magyar irodalmi múzeum a jelen pillanatig (…) Tehát ez is egy jelzésértékű tény, valahogy az állam ezeket a struktúrákat nem igazán tartja fontosnak Erdély szintjén.”

Fogalmi zavarokat vélt felfedezni a zeneszerző

Selmeczi György zeneszerző, a Kolozsvári Magyar Opera megbízott művészeti vezetője úgy fogalmazott, egyfajta általános fogalmi zavart vél felfedezni a kultúra meghatározásának a tekintetében, hiszen nagyon sokféle módon használjuk ezt a szót, és igazából nem mindig tudjuk, hogy mit értünk tulajdonképpen alatta.

Hangsúlyozta, az előtte szólókkal közös a kiindulópontja:

soha a történelem során ennyi pénzt nem fordítottak kultúrára, művészetekre, mint napjainkban.

Bámulatra méltó az az infrastrukturális fejlődés, ami az utóbbi 10–15 évben lezajlott. Minden tulajdonképpen afelé mutat, hogy kulturális vagy művészeti, társadalmi, művészetszociológiai értelemben egy kiváltságos korban élünk.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

„A mérleg másik serpenyőjében nyilvánvalóan látnunk kell, hogy ebben a kultúra, és elsősorban a művészetek terepe az, ahol a magyar társadalom végletes megosztottsága exponenciálisan jelenik meg. A művészetek terepe az, ahol ez a hallatlanul sajnálatos szembenállás, ami jellemzi a magyar társadalom különböző rétegeit, hatványozottan jelenik meg. Sokkal erőteljesebben és sokkal látványosabban, mint a hétköznapi életben. Ez nagyon erősen rányomja a bélyegét, egy folyamatos harcálláspont jellemzi a magyar művészt, és újra és újra öndefinícióba kényszerül, újra és újra próbálja meghatározni önmagát és a szerepét a társadalomban.”

Mint fogalmazott, éppen a tág keblű és sikeres kultúrpolitika az, amely tág teret biztosított egyfajta értékrelativizmusnak:

a magyar művészeti életet jelenleg az önjelöltek hihetetlen létszáma terheli,

az értékválasztás bizonytalanságai miatt, és vélhetően a magyar művésztársadalom és a politikum közötti kommunikáció elégtelen volta miatt. „Ez egy olyan helyzetet szült mára, amiben tulajdonképpen az önjelöltség, a közéleti erőszakosság rátelepedett a magyar művészeti életre, és ez nem csak morálisan vet fel nagyon sok kérdést, hanem egész egyszerűen elmehetünk egészen odáig, hogy gazdaságilag is nagyon jelentékeny.”

Megszaporodtak a dilettáns és félamatőr művészek

Arra a rendkívüli magas összegre, amit a kormányzat kultúrára és művészetekre szán, az igényt tartók száma megsokszorozódott – fogalmazott Selmeczi. Úgy véli, éppen a fogalmi tisztázatlanság és zűrzavar miatt a dilettáns és félamatőr művészek száma látványosan megszaporodott, „tartja a markát és hihetetlen erőszakosan lép fel a politikummal szemben is. A politikum pedig, amelyik kulturálisan nem áll elég biztosan a lábán, megadja magát. Gyengének bizonyul ezzel az irtózatos támadássorozattal szemben. És ez az erőforrások rettenetes szétforgácsolódásához vezet mindenekelőtt, és az látszik, hogy művészeten kívüli szempontrendszerek lépnek be a játékba.” Szerinte

a valódi, elhivatott professzionális művészet védelemre szorul.

„Meddig toljuk le a gatyánkat? – ez a következő évek egyik legfontosabb művészetpolitikai kérdése. Meddig megyünk el az engedményekben? Meddig hagyjuk, hogy a legnemtelenebb és dilettánsosabb jelenségek terheljék a magyar művészeti életet? Igazából ez az, ami kétosztatúvá teszi a magyar művészeti szcéna közérzetét. Ugye ez állandóan új és új aggodalmakat szül, és bizony azt érzékelik a pályatársaim számára, és természetesen a társművészetekben is, hogy nincs valódi művészi, esztétikai szempont.”

Volt amire reagálni

Selmeczi György beszédére reagálva Hankó Balázs nyomatékosította, vonzóvá, vonzásképessé kell tenni a kultúránkat. És ezt a versenyképes, identitásőrző, közösségépítő hármas együttállása teszi lehetővé. Ez pedig egy határozott építkezést jelent. Azt, hogy a fiataljaink tudatosan ismerkednek meg a kultúrával azáltal, hogy lehetőségeket biztosítanak számukra.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

„Ha kultúrafogyasztóból kultúrahordozók lesznek, akkor azok a szempontok, amiket említettem, megjelennek a kultúraválasztásban, megjelennek abban, hogy akár a fiatalok, akár a régebb óta fiatalok a kultúrában mit, miért és hogyan részesítenek előnyben. Nekünk az a feladatunk, hogy ezt a kultúrahordozást próbáljuk megerősíteni a Kárpáthazában.”

Hozzátette, nem gatyaletolásnak gondolja, hanem annak a megtalálásának, hogy a vonzásképességet az egyes kulturális, művészeti ágazatokban hogyan tudják megvalósítani. Úgy véli,

ha a különböző programoknak köszönhetően a fiatalok megismerkednek a művészeti ágazatokkal, intézményekkel, azt jelenti, hogy a mindennapjaikban a választási lehetőség ott van.

Válaszra viszontválasz

Ezek mind nagyszerűek és ezek a programok is teljesen rendben vannak, mégis úgy érzi, hogy egyfajta pótcselekvés ezeknek a sora, ahelyett, hogy egyszerűen létrehoznák azt az alaphelyzetet, ami ezt élteti és felneveli a (koncert)közönséget – vetette fel Selmeczi György.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

„Mindenütt van egyfajta öncsalás, ilyen öncsalási mechanizmusok működnek rendre a kultúra terepén, most már jó néhány éve, és én ezt fájlalom, hogy nem látjuk át az egészet. Hanem azt gondoljuk, hogy a kultúra valami szép, színes szőttes, amivel leterítjük a társadalmat, és akkor ebből nagyszerű dolog sül ki, de igazából lényegi mozzanatok nem kerülnek orvoslásra” – tette hozzá Selmeczi.

„Azért azt ne felejtsük el, hogy bennünk van a létra, és azt sem – mielőtt végítéletet hirdetünk –, hogy a végítélet-hirdetőknek is van felelőssége a rendszerben” – mondta Hankó Balázs.

Karácsonyi Zsolt szerint nemcsak az értékek fontosak, hanem a gyakorlat is. Tehát az, hogy miként tudjuk átadni a hagyományokat a következő generációnak. „A mai időben és az elmúlt két-három évtizedben, ami történt, arra oda kell figyelnünk, hogy ne az egyre inkább digitális életmódunk határozza meg a kultúrát, hanem továbbra is a kultúra legyen az, ami meghatározza az életmódot. Erre is oda kell figyelni, hogy ne kerüljünk az öncsalásnak az ingoványos talajára.”

Nézzünk szét, mi történik Európában

Hankó Balázs ezen a ponton arra kérte beszélgetőtársait, mielőtt továbbmennek a téma boncolgatásában, nézzenek szét, mi történik Európában az értékválasztás területén, és ennek tükrében hogyan látják a magyar kultúrát és a szerepét.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

„Vannak még bástyái nyugaton is a kultúrának, de a kultúrával való foglalatoskodás napi szinten már nem annyira fontos, mint nekünk itt, a Kárpát-medencében” – mutatott rá Karácsonyi Zsolt. Mint mondta, szerencsére olyan helyzetben vagyunk, hogy a kultúra önmagában is meg tudja védeni önmagát, tehát képes arra, hogy újratermelje folyamatosan önmagát, és a különböző programok nagyon fontosak.

Mindenki szabadon dönt, felelősséggel

– reagált a miniszter. „Nekünk az a feladatunk, hogy valós, vonzó, minőségi kultúrát biztosítsunk, és azt érjük el, hogy legyen minél többeknek ereje, értékválasztása, minőségválasztása, hogy emellett tudjon dönteni.”

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 18., szerda

Zavartalanul működik a cernavodai atomerőmű

A Duna vízhozamának növekedése nyomán ismét zavartalanul működik a cernavodai atomerőmű mindkét reaktora, fedezve az ország villamosenergia-szükségletének közel 20 százalékát; a földgáztárolók töltöttsége elérte a 85 százalékot.

Zavartalanul működik a cernavodai atomerőmű
Hirdetés
2026. november 18., szerda

A téli energiaellátás biztosítására és a rászorulók támogatására készül a kormány

A téli áram- és földgázellátás biztosításával, a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások védelmével és a nagy ipari fogyasztók támogatásával foglalkozó munkacsoport létrehozásáról döntött a miniszterelnök.

A téli energiaellátás biztosítására és a rászorulók támogatására készül a kormány
2026. november 18., szerda

Kezet fogott a csütörtöki kínai csúcstalálkozó előtt Donald Trump, Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin

A csütörtökön esedékes Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozója előtt már találkozott a kínai Szencsenben Donald Trump amerikai, Hszi Csin-ping kínai, valamint Vlagyimir Putyin orosz elnök.

Kezet fogott a csütörtöki kínai csúcstalálkozó előtt Donald Trump, Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin
2026. november 18., szerda

Már kiberbiztonsági igazgatóknak is kiadják magukat a telefonos csalók

Újabb telefonos csalási módszerre figyelmeztet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC). Az elkövetők először mobilszolgáltatók képviselőinek, majd a kiberbiztonsági igazgatóság munkatársainak adják ki magukat.

Már kiberbiztonsági igazgatóknak is kiadják magukat a telefonos csalók
Hirdetés
2026. november 18., szerda

Pénzügyminiszter: jövőre 31 milliárd lejjel csökkenhet Románia finanszírozási igénye

Románia bruttó finanszírozási igénye az előzetes becslések szerint a 2026-os 279 milliárd lejről 248 milliárd lejre csökkenhet jövőre a költségvetési hiány mérséklődésének és a lejáró adósságállomány csökkenésének köszönhetően

Pénzügyminiszter: jövőre 31 milliárd lejjel csökkenhet Románia finanszírozási igénye
2026. november 18., szerda

Kevesebb bürokrácia az egészségügyben: egyszerűbb lesz a biztosítás ellenőrzése

Elektronikusan ellenőrizhetik a jövőben az orvosok és az egészségügyi szolgáltatók, hogy a páciensek rendelkeznek-e egészségbiztosítással.

Kevesebb bürokrácia az egészségügyben: egyszerűbb lesz a biztosítás ellenőrzése
2026. november 18., szerda

Ezért térhetnek el a Google és a szeizmológusok földrengésadatai

Eltérő technológiával, adatforrásokkal és számítási módszerekkel dolgozik a Google földrengésjelző rendszere és az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Ezért térhetnek el a Google és a szeizmológusok földrengésadatai
Hirdetés
2026. november 18., szerda

Fogdából házi őrizetbe kerül Călin Georgescu

Az Ilfov megyei törvényszék egyik bírája szerdán elrendelte Călin Georgescu volt államfőjelölt házi őrizetbe helyezését abban az ügyben, amelyben egy üzletember 1,1 millió eurós megkárosításával vádolják.

Fogdából házi őrizetbe kerül Călin Georgescu
2026. november 18., szerda

Szankciós hivatalt hozott létre, és különmegbízottat nevezett ki élére az Európai Bizottság

Európai uniós szankciós hivatalt hozott létre, élére pedig különmegbízottat nevezett ki szerdán az Európai Bizottság.

Szankciós hivatalt hozott létre, és különmegbízottat nevezett ki élére az Európai Bizottság
2026. november 18., szerda

Egységesen 50 ezer lejre nő a készpénzes bevételek és kifizetések napi felső határa

Egységesen 50 ezer lejben szabják meg a készpénzes bevételek és kifizetések napi felső határát a képviselőház szerdán elfogadott törvénytervezete értelmében.

Egységesen 50 ezer lejre nő a készpénzes bevételek és kifizetések napi felső határa
Hirdetés