Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

11:01

Jövőre elkezdenék az ANL-lakások építését Székelyudvarhelyen

10:50

Ballagnak a csíkszeredai sapientiás végzősök

10:27

Pincében lőtték ki a garázdálkodó medvét

09:57

Válogatott meccsek és kosárdöntő – a szerdai sportműsor

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Drón csapódott be egy galaci tömbházba, sérültek is vannak – videóval

Több parkoló autónak ütközött egy ittas nő Csíkszeredában – fotók

Elhunyt Kurkó Árpád vállalkozó

Csődbe ment egy textilipari cég, hetvenen veszítik el állásukat Székelykeresztúron

Gyalogátkelőn gázoltak el egy rolleres kislányt, mentőhelikopter vitte kórházba

Több parkoló autónak ütközött egy ittas nő Csíkszeredában – fotók

Medvét etetett, megharapta a nagyvad, majd meg is bírságolták – videóval

Őrizetbe vette a rendőrség a tanítónőt a tízéves diákkal kialakult konfliktusa után

Tűz ütött ki a csíksomlyói romatelepen, egy ember megsérült

Nem vezetheti Barti az RMDSZ gyergyószéki szervezetét

A jövőnek üzenve elegyítették az erdőt vadgyümölcsfákkal

Fotó: Erdély Bálint Előd

Összesen 257 ezer facsemetét ültettek el idén a Zetelaki Erdőrendészeti Hivatal ügykezelésében lévő területeken, amelyek nagyobb részével a természetes szaporulatot pótolták. Kísérleti jelleggel vadgyümölcsfákkal is elegyítették az erdőket, ahol gazdasági szempontból előnyösebb fajok meghonosításával is próbálkoznak.

Fülöp-Székely Botond

2021. május 25., 08:592021. május 25., 08:59

2021. május 25., 12:162021. május 25., 12:16

Népjólléti, ökológiai és gazdasági szempontok figyelembe vételével, illetve az ezek közti összhang megteremtésével kell gondozzák az erdőt a megbízott erdészek – magyarázta lapunknak András Róbert, a Zetelaki Erdőrendszeti Hivatal vezetője.

Eszerint fontos, hogy kellemes környezetben lehessen kirándulni, ne romoljon a tájkép, érvényesüljenek a fáknak köszönhető pozitív hatások – a levegő tisztítása, talajerózió meggátolása, lakhely a madarak számára stb. –, valamint a területek tulajdonosai is megkaphassák a nekik járó faanyagot.

Fotó: Erdély Bálint Előd

Az erdő megújítása

A legfontosabb feladatuk, hogy a lehető legfenntarthatóbbá alakítsák az erdőket, ehhez pedig óvniuk kell a kártevőktől, betegségektől, valamint meg is kell teremtsék a körülményeket a fajok szaporodásához, valamint a fiatal fák megfelelő növekedéséhez

– mondta el a faültetés kapcsán András Róbert. A természetes szaporodás hatékonyságának növelése érdekében például úgynevezett – kör alakú – lékeket vágnak az erdőkben, hogy így fényhez jussanak a földre hullott magokból kikelő facsemeték.

A gyérítő vágásokra is hasonló okból van szükség, hogy egészségesen és gyorsan, valamint a későbbiekben gazdaságilag is hasznosítható módon növekedjenek a fák. Tarvágást abban az esetben alkalmaznak, ha egy bizonyos erdőrész, valamiért már nem képes megújulni.

A kitermelt területeket ugyanakkor kötelező módon facsemetékkel ültetik be ilyen esetben, aminek elkezdésére két év áll az erdészek rendelkezésére.

Fotó: Erdély Bálint Előd

Sok csemete

Mintegy 257 ezer facsemetét ültettek el idén az erdőrendészeti hivatal ügykezelésében lévő területeken – tudtuk meg Kádár Tibor-Sándortól, az intézmény szóvivőjétől. Rámutatott:

ezeknek több mint kilencven százaléka, olyan területekre került, ahol pótolni kellett a természetes szaporulatot vagy a korábban elültetett, ám elpusztult egyedeket.

A Madarasi Hargita közelében ugyanakkor volt néhány olyan erdőrész, ahol tarvágásra volt szükség az erdő megújítása érdekében – ide szintén vittek facsemetéket.

Mi sem szeretjük ezt a módszert, hiszen bár gazdasági szempontból egyszerűbb megoldás, az erdő megújítása sokkal nehezebb, ha nincsenek fák, amelyek biztosítanák a tápanyagban gazdag humuszt, a nedvességet, az árnyékot és más fontos tényezőket a csemeték számára.

Természetes megújulásra azonban ezekben az esetekben nem volt lehetőség, ami klimatikus és egyéb környezeti problémákkal hozható összefüggésbe” – mondta a szakember.

Fotó: Erdély Bálint Előd

Tudni kell, hogy az erdőrendészet önkormányzatok, közbirtokosságok, egyházak, iskolák és magánszemélyek birtokában lévő területeket gondoz, a munkát pedig maguk a tulajdonosok finanszírozzák. Összesen mintegy 21 500 hektár erdőt ügykezelnek.

A mostani ültetések felsőboldogfalvi, zetelaki, székelyvarsági, oroszhegyi, fenyédi, kápolnásfalvi és máréfalvi birtokokat is érintettek.

Elegyítve

Összesen négy facsemete-kerttel rendelkezik az erdőrendészeti hivatal – Ivóban, Székelyvarságon, Oroszhegyen, Fenyőkúton –, ahol igyekeznek megtermelni az ültetésre szánt egyedeket. Ezekben nagyobbrészt magból keltetett lucfenyőt termelnek, hiszen az ügykezelésükben lévő területek hetven százalékát ez borítja.

Fotó: Erdély Bálint Előd

Az ökológiai stabilitás megteremtése érdekében, valamint a klímaváltozás miatti kihívásokra reagálva más fafajok nevelésével is próbálkoznak, ilyen például a hegyi juhar, a tölgy, illetve kisebb mennyiségben a vadkörte, a vadalma, a vadcseresznye és a fekete dió.

Az említett fafajok nem csak gazdaságosak, de a biodiverzidást is elősegítik. Érdemes kiemelni, hogy a gyümölcsöknek köszönhetően több élelem lesz az erdőben a vadak számára is. „Megalapozottnak érezzük az említett fajok ültetését, hiszen ezek amúgy is megtalálhatók akár Ivó és Kápolnásfalu környékén is. Téves felfogás, hogy ez nem így van” – jegyezte meg Kádár. Arra is kitért, hogy

a fajok elegyítésének egy másik pozitív hatása, hogy maguk az erdők is ellenállóbbá válnak elsősorban a klímaváltozással, a betegségekkel, illetve a rovarokkal szemben.

„Széldöntésekkor is megfigyeltük, hogy kevesebb kár keletkezett azon erdőrészekben, ahol nem csak lucfenyő volt” – tette hozzá.

Fotó: Erdély Bálint Előd

Kísérleteznek

A lucfenyők, valamint az erős gyökérzettel rendelkező jegenye- és lobhullató vörösfenyőkön kívül a már említett, különlegesebbnek mondható fafajokból többet is ültettek el idén. András Róbert közölte, hogy

a vadgyümölcsfákat például tisztások és erdei utak szélén helyezték el, azokat pedig még öt évig gondozni fogják, hogy minél nagyobb részük maradjon életben.

Ez azt jelenti, hogy kaszálják a körülöttük lévő füvet, valamint vegyszerrel kenik be a kis facsemetéket, ami elriasztja a legelésző őzeket és szarvasokat.

Fotó: Erdély Bálint Előd

Kísérleti jelleggel ültettek még szelídgesztenyét a verőfényes tölgyes erdőkbe, ami kutatási célt is szolgál, hiszen nyomon követik majd a fák növekedését. Hasonló céljuk volt ugyanakkor a fekete diófákkal és cirbolyafenyőkkel is.

Az elődeink is kísérleteztek extrémebbnek mondható fafajok meghonosításával vidékünkön, amelyek nyomai most is fellelhetők az erdőben. Majd az utánunk következő szakemberek eldönthetik, hogy volt-e értelme a mi próbálkozásainknak. Ezekkel az ültetésekkel tulajdonképpen számukra üzenünk

– összegzett Kádár Tibor-Sándor.