Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

19:34

Nicușor Dan szerint baleseteknek számítanak a romániai drónincidensek

19:20

Szigorúbban büntetik az Oroszország elleni szankciók megsértését

18:36

Kétszáz tonnás sziklát robbantottak ki a hegyoldalból a Maros völgyében – videóval

18:36

Triplázott az FK Csíkszereda játékosa, simán nyert a romániai U19-es női fociválogatott

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Gépjárműadó: mennyit fizetünk jövőtől?

Hármas ikrek születtek a csíkszeredai kórházban

Már ma éjszaka éles fordulás várható az időjárásban

Újabb részlet derült ki a szépvízi tragédia kapcsán

Harmadikos diák tombolt az iskolában, pedagógusok is megsérültek

Szondy Zoltán a Lex Novákról: ez gyakorlatilag egy bohócparádé

Gépjárműadó: mennyit fizetünk jövőtől?

A legmagasabb szinteken is elismerték Prohászka-Rád Boróka oktatói munkáját

Az RMDSZ színeiben folytatná Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós függetlenként megválasztott polgármestere

Hármas ikrek születtek a csíkszeredai kórházban

A jövőnek üzenve elegyítették az erdőt vadgyümölcsfákkal

Fotó: Erdély Bálint Előd

Összesen 257 ezer facsemetét ültettek el idén a Zetelaki Erdőrendészeti Hivatal ügykezelésében lévő területeken, amelyek nagyobb részével a természetes szaporulatot pótolták. Kísérleti jelleggel vadgyümölcsfákkal is elegyítették az erdőket, ahol gazdasági szempontból előnyösebb fajok meghonosításával is próbálkoznak.

Fülöp-Székely Botond

2021. május 25., 08:592021. május 25., 08:59

2021. május 25., 12:162021. május 25., 12:16

Népjólléti, ökológiai és gazdasági szempontok figyelembe vételével, illetve az ezek közti összhang megteremtésével kell gondozzák az erdőt a megbízott erdészek – magyarázta lapunknak András Róbert, a Zetelaki Erdőrendszeti Hivatal vezetője.

Eszerint fontos, hogy kellemes környezetben lehessen kirándulni, ne romoljon a tájkép, érvényesüljenek a fáknak köszönhető pozitív hatások – a levegő tisztítása, talajerózió meggátolása, lakhely a madarak számára stb. –, valamint a területek tulajdonosai is megkaphassák a nekik járó faanyagot.

Fotó: Erdély Bálint Előd

Az erdő megújítása

A legfontosabb feladatuk, hogy a lehető legfenntarthatóbbá alakítsák az erdőket, ehhez pedig óvniuk kell a kártevőktől, betegségektől, valamint meg is kell teremtsék a körülményeket a fajok szaporodásához, valamint a fiatal fák megfelelő növekedéséhez

– mondta el a faültetés kapcsán András Róbert. A természetes szaporodás hatékonyságának növelése érdekében például úgynevezett – kör alakú – lékeket vágnak az erdőkben, hogy így fényhez jussanak a földre hullott magokból kikelő facsemeték.

A gyérítő vágásokra is hasonló okból van szükség, hogy egészségesen és gyorsan, valamint a későbbiekben gazdaságilag is hasznosítható módon növekedjenek a fák. Tarvágást abban az esetben alkalmaznak, ha egy bizonyos erdőrész, valamiért már nem képes megújulni.

A kitermelt területeket ugyanakkor kötelező módon facsemetékkel ültetik be ilyen esetben, aminek elkezdésére két év áll az erdészek rendelkezésére.

Fotó: Erdély Bálint Előd

Sok csemete

Mintegy 257 ezer facsemetét ültettek el idén az erdőrendészeti hivatal ügykezelésében lévő területeken – tudtuk meg Kádár Tibor-Sándortól, az intézmény szóvivőjétől. Rámutatott:

ezeknek több mint kilencven százaléka, olyan területekre került, ahol pótolni kellett a természetes szaporulatot vagy a korábban elültetett, ám elpusztult egyedeket.

A Madarasi Hargita közelében ugyanakkor volt néhány olyan erdőrész, ahol tarvágásra volt szükség az erdő megújítása érdekében – ide szintén vittek facsemetéket.

Mi sem szeretjük ezt a módszert, hiszen bár gazdasági szempontból egyszerűbb megoldás, az erdő megújítása sokkal nehezebb, ha nincsenek fák, amelyek biztosítanák a tápanyagban gazdag humuszt, a nedvességet, az árnyékot és más fontos tényezőket a csemeték számára.

Természetes megújulásra azonban ezekben az esetekben nem volt lehetőség, ami klimatikus és egyéb környezeti problémákkal hozható összefüggésbe” – mondta a szakember.

Fotó: Erdély Bálint Előd

Tudni kell, hogy az erdőrendészet önkormányzatok, közbirtokosságok, egyházak, iskolák és magánszemélyek birtokában lévő területeket gondoz, a munkát pedig maguk a tulajdonosok finanszírozzák. Összesen mintegy 21 500 hektár erdőt ügykezelnek.

A mostani ültetések felsőboldogfalvi, zetelaki, székelyvarsági, oroszhegyi, fenyédi, kápolnásfalvi és máréfalvi birtokokat is érintettek.

Elegyítve

Összesen négy facsemete-kerttel rendelkezik az erdőrendészeti hivatal – Ivóban, Székelyvarságon, Oroszhegyen, Fenyőkúton –, ahol igyekeznek megtermelni az ültetésre szánt egyedeket. Ezekben nagyobbrészt magból keltetett lucfenyőt termelnek, hiszen az ügykezelésükben lévő területek hetven százalékát ez borítja.

Fotó: Erdély Bálint Előd

Az ökológiai stabilitás megteremtése érdekében, valamint a klímaváltozás miatti kihívásokra reagálva más fafajok nevelésével is próbálkoznak, ilyen például a hegyi juhar, a tölgy, illetve kisebb mennyiségben a vadkörte, a vadalma, a vadcseresznye és a fekete dió.

Az említett fafajok nem csak gazdaságosak, de a biodiverzidást is elősegítik. Érdemes kiemelni, hogy a gyümölcsöknek köszönhetően több élelem lesz az erdőben a vadak számára is. „Megalapozottnak érezzük az említett fajok ültetését, hiszen ezek amúgy is megtalálhatók akár Ivó és Kápolnásfalu környékén is. Téves felfogás, hogy ez nem így van” – jegyezte meg Kádár. Arra is kitért, hogy

a fajok elegyítésének egy másik pozitív hatása, hogy maguk az erdők is ellenállóbbá válnak elsősorban a klímaváltozással, a betegségekkel, illetve a rovarokkal szemben.

„Széldöntésekkor is megfigyeltük, hogy kevesebb kár keletkezett azon erdőrészekben, ahol nem csak lucfenyő volt” – tette hozzá.

Fotó: Erdély Bálint Előd

Kísérleteznek

A lucfenyők, valamint az erős gyökérzettel rendelkező jegenye- és lobhullató vörösfenyőkön kívül a már említett, különlegesebbnek mondható fafajokból többet is ültettek el idén. András Róbert közölte, hogy

a vadgyümölcsfákat például tisztások és erdei utak szélén helyezték el, azokat pedig még öt évig gondozni fogják, hogy minél nagyobb részük maradjon életben.

Ez azt jelenti, hogy kaszálják a körülöttük lévő füvet, valamint vegyszerrel kenik be a kis facsemetéket, ami elriasztja a legelésző őzeket és szarvasokat.

Fotó: Erdély Bálint Előd

Kísérleti jelleggel ültettek még szelídgesztenyét a verőfényes tölgyes erdőkbe, ami kutatási célt is szolgál, hiszen nyomon követik majd a fák növekedését. Hasonló céljuk volt ugyanakkor a fekete diófákkal és cirbolyafenyőkkel is.

Az elődeink is kísérleteztek extrémebbnek mondható fafajok meghonosításával vidékünkön, amelyek nyomai most is fellelhetők az erdőben. Majd az utánunk következő szakemberek eldönthetik, hogy volt-e értelme a mi próbálkozásainknak. Ezekkel az ültetésekkel tulajdonképpen számukra üzenünk

– összegzett Kádár Tibor-Sándor.