Fotó: Erdély Bálint Előd
Összesen 257 ezer facsemetét ültettek el idén a Zetelaki Erdőrendészeti Hivatal ügykezelésében lévő területeken, amelyek nagyobb részével a természetes szaporulatot pótolták. Kísérleti jelleggel vadgyümölcsfákkal is elegyítették az erdőket, ahol gazdasági szempontból előnyösebb fajok meghonosításával is próbálkoznak.
2021. május 25., 08:592021. május 25., 08:59
2021. május 25., 12:162021. május 25., 12:16
Népjólléti, ökológiai és gazdasági szempontok figyelembe vételével, illetve az ezek közti összhang megteremtésével kell gondozzák az erdőt a megbízott erdészek – magyarázta lapunknak András Róbert, a Zetelaki Erdőrendszeti Hivatal vezetője.
Eszerint fontos, hogy kellemes környezetben lehessen kirándulni, ne romoljon a tájkép, érvényesüljenek a fáknak köszönhető pozitív hatások – a levegő tisztítása, talajerózió meggátolása, lakhely a madarak számára stb. –, valamint a területek tulajdonosai is megkaphassák a nekik járó faanyagot.
Fotó: Erdély Bálint Előd
– mondta el a faültetés kapcsán András Róbert. A természetes szaporodás hatékonyságának növelése érdekében például úgynevezett – kör alakú – lékeket vágnak az erdőkben, hogy így fényhez jussanak a földre hullott magokból kikelő facsemeték.
A gyérítő vágásokra is hasonló okból van szükség, hogy egészségesen és gyorsan, valamint a későbbiekben gazdaságilag is hasznosítható módon növekedjenek a fák. Tarvágást abban az esetben alkalmaznak, ha egy bizonyos erdőrész, valamiért már nem képes megújulni.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Mintegy 257 ezer facsemetét ültettek el idén az erdőrendészeti hivatal ügykezelésében lévő területeken – tudtuk meg Kádár Tibor-Sándortól, az intézmény szóvivőjétől. Rámutatott:
A Madarasi Hargita közelében ugyanakkor volt néhány olyan erdőrész, ahol tarvágásra volt szükség az erdő megújítása érdekében – ide szintén vittek facsemetéket.
Természetes megújulásra azonban ezekben az esetekben nem volt lehetőség, ami klimatikus és egyéb környezeti problémákkal hozható összefüggésbe” – mondta a szakember.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Tudni kell, hogy az erdőrendészet önkormányzatok, közbirtokosságok, egyházak, iskolák és magánszemélyek birtokában lévő területeket gondoz, a munkát pedig maguk a tulajdonosok finanszírozzák. Összesen mintegy 21 500 hektár erdőt ügykezelnek.
Összesen négy facsemete-kerttel rendelkezik az erdőrendészeti hivatal – Ivóban, Székelyvarságon, Oroszhegyen, Fenyőkúton –, ahol igyekeznek megtermelni az ültetésre szánt egyedeket. Ezekben nagyobbrészt magból keltetett lucfenyőt termelnek, hiszen az ügykezelésükben lévő területek hetven százalékát ez borítja.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Az említett fafajok nem csak gazdaságosak, de a biodiverzidást is elősegítik. Érdemes kiemelni, hogy a gyümölcsöknek köszönhetően több élelem lesz az erdőben a vadak számára is. „Megalapozottnak érezzük az említett fajok ültetését, hiszen ezek amúgy is megtalálhatók akár Ivó és Kápolnásfalu környékén is. Téves felfogás, hogy ez nem így van” – jegyezte meg Kádár. Arra is kitért, hogy
„Széldöntésekkor is megfigyeltük, hogy kevesebb kár keletkezett azon erdőrészekben, ahol nem csak lucfenyő volt” – tette hozzá.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A lucfenyők, valamint az erős gyökérzettel rendelkező jegenye- és lobhullató vörösfenyőkön kívül a már említett, különlegesebbnek mondható fafajokból többet is ültettek el idén. András Róbert közölte, hogy
Ez azt jelenti, hogy kaszálják a körülöttük lévő füvet, valamint vegyszerrel kenik be a kis facsemetéket, ami elriasztja a legelésző őzeket és szarvasokat.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Kísérleti jelleggel ültettek még szelídgesztenyét a verőfényes tölgyes erdőkbe, ami kutatási célt is szolgál, hiszen nyomon követik majd a fák növekedését. Hasonló céljuk volt ugyanakkor a fekete diófákkal és cirbolyafenyőkkel is.
– összegzett Kádár Tibor-Sándor.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A nyári meleget kisöprő hidegfront próbára tette az idejekorán virágzó gyümölcsfákat, de úgy tűnik, komolyabb fagykárok elszenvedése nélkül túlvészelték az elmúlt napokban tapasztalt erős áprilisi lehűlést. A veszély még nem múlt el teljesen.
Tizennégy házkutatást tartottak szerdán a Maros megyei rendőrök Marosvásárhelyen, Marosludason, Mezőceked és Mezőzáh községekben a marosludasi ügyészség koordinálásával orvhalászat ügyében.
Hetedik alkalommal is megmutatták a diákoknak, hogy a tudomány igen is menő a Heuréka 7.0 nevet viselő program záróeseményén szerdán, melynek célja az élményközpontú tanulás, és hogy az iskoláskorúak megszeressék a tudományokat, illetve művészeteket.
A kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Házban szerda este lezajlott nyitóünnepséggel kezdetét vette a hatodik alkalommal megszervezett Országos Magyar Nyelvű Római Katolikus Hittanolimpia, amelyen 12 megye 156 diákja méri össze tudását.
Csak idő kérdése, hogy „berúgja az ajtót” a kullancsszezon – vélik a szakemberek, akik szerint nem érdemes elbagatellizálni ennek a kis vérszívó csípésének a következményeit, hiszen az állatok akár könnyen bele is hallhatnak egy-egy csípés szövődményeibe.
A századik születésnapját ünneplő Tompos Erzsébetet köszöntötték szerda délután a csíktaplocai plébániatemplomban – derül ki Korodi Attila, Csíkszereda polgármesterének Facebook-bejegyzéséből.
A baj akkor kezdődik, amikor valaki önként, amolyan hályogkovács-módra közszereplést vállal, és a közösségi oldalán (hol máshol?) kiütköző stílusából az anyanyelve iránti ijesztő igénytelenség köszön vissza.
Elkezdődött Marosvásárhelyen a 31. Tudományos Diákköri Konferencia (TDK), ahol a magyar egyetemi hallgatók anyanyelvükön mutathatják be tudományos dolgozataikat. Az április 24-től 27-ig tartó rendezvénynek idén is a Kultúrpalota a fő helyszíne.
Elkezdődik a csíkszeredai piac belső udvarának aszfaltozása hétfőn – tájékoztat Facebook-oldalán Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere.
A Román Posta az ortodox húsvét előtt kézbesíteni tudja a nyugdíjakat, ez azonban attól is függ, hogy mikor érkezik meg számlájára a pénz – nyilatkozta szerdán a vállalat vezérigazgatója.
szóljon hozzá!