A bírósági végzéstől sem félnek az ortodoxok

•  Fotó: Boda L. Gergely

Fotó: Boda L. Gergely

Az ortodox egyház túlságosan befolyásos Romániában. Ezt pedig a kisebbségi felekezetektől elkobzott vagyonok évekig elhúzódó visszaszolgáltatási perei is bizonyítják, sokszor pedig a bírósági végzés sem elég a visszaszolgáltatáshoz – mondta Smaranda Enache, a Pro Európa Liga (PEL) társelnöke. A görög katolikus egyházat ért diszkrimináció kapcsán tartott kerekasztal-megbeszélést a PEL szerdán.

Hajnal Csilla (R)

2011. november 03., 12:492011. november 03., 12:49

2011. november 03., 15:472011. november 03., 15:47

Hollandiai támogatással indította útjára a Pro Európa Liga (PEL) múlt évben azt a projektet, amely a görög katolikus egyház kommunista rezsim alatt elkobzott vagyonának hosszadalmas, évekre elnyúló visszaszolgáltatási pereit vizsgálja. Ennek kapcsán tartották azt a kerekasztal-megbeszélést szerdán a Continental Szállóban, amelyre meghívást kaptak a görög katolikus egyház papjai, esperesei, a magyar történelmi egyházak, illetve a helyi zsidó közösség, továbbá azoknak az intézményeknek, hatóságoknak a képviselői, akik valamilyen módon felelősek, érintettek a visszaszolgáltatásokban: képviseltette magát a Maros Megye Tanács, a kormánybiztosi hivatal, az ügyészség, a bíróság, ugyanakkor meghívást kapott néhány helyi civil szervezet is.

Bírósági végzés ellenére sem


1948-ban, a kommunista rezsim ideje alatt egy dekrétum alapján törvényen kívülinek nyilvánították a Romániában élő görög katolikusokat. 1990-ben azonban ismét elismerték az egyházat, és törvény által elfogadott felekezet lett. Templomainak, épületeinek visszaszolgáltatása azonban korántsem bizonyult – és bizonyul mai napig – egy akadálymentes folyamatnak – mondta Smaranda Enache. „Az ortodox egyház befolyásos Romániában, ezt pedig felhasználja a visszaszolgáltatások akadályozásában is” – jelentette ki a PEL társelnöke, aki úgy véli: az évekre elnyúló pereknek szubjektív és objektív okai is vannak. „Törvény ugyan létezik, ám helyi ellentétek vannak az ortodox és a görög katolikus egyházak között, az állami szervek pedig az ortodoxokat pártolják” – tette hozzá Smaranda Enache.

A kerekasztal-megbeszélésen olyan konkrét eseteket is bemutattak, amelyek alátámasztják a PEL társelnökének érveit. Arra is van példa, hogy a görög katolikusok javára eldőlt per után a bírósági végzés ellenére sem tudták visszaszerezni javaikat, hiszen a helyi hatóságok az ortodoxok mellé álltak – mondta az emberjogi szervezet vezetője.

Nemzetközi figyelmet érdemel


A marosvásárhelyi görög katolikusok szimbolikus épületét, a főtér alsó részén található kis katedrálist, több mint ötven éve használja a helyi ortodox egyház. A katedrálist mai napig sem tudták visszaszerezni jogos tulajdonosai, a görög katolikusok. A templom belső falaira festett újreneszánsz festményeket lekaparták, helyettük bizánci stílusú képeket festettek – részletezte Smaranda Enache, aki ugyancsak példaként említette a nyárádtői görög katolikus templomot, amely köré egy nagyobbat emelt az ortodox egyház. Továbbá a Görgény-völgyében található Kásva nevű település görög katolikusai 13 évig tartó pert nyertek meg, azonban kényszervégrehajtással sem tudták visszaszerezni mai napig templomukat. „Az ortodox egyháznak nagy a befolyása a politikában is” – mondta Smaranda Enache.

A perek elhúzódását, a visszaszolgáltatási folyamatok akadályozását vizsgáló projekt lezárta után a Pro Európa Liga egy jelentésben foglalja össze tapasztalatait, ezt pedig a jövő év elején eljuttatja Románia és az Európai Unió Parlamentjébe is, az ENSZ-hez, az Európai Tanácshoz, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezethez (EBESZ) – szögezte le a Liga vezetője, aki úgy véli: a görög katolikusokkal szembeni diszkrimináció olyan méretet öltött Romániában, hogy ez nemzetközi figyelmet érdemel.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 29., szerda

RMDSZ-es javaslat: csökkenne a gyermekpénz, de iskolalátogatás esetén összességében többet kapnának a családok

Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.

RMDSZ-es javaslat: csökkenne a gyermekpénz, de iskolalátogatás esetén összességében többet kapnának a családok
Hirdetés
2026. április 29., szerda

Máris átlépte a pszichológiai küszöböt a lejjel szemben az euró

A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.

Máris átlépte a pszichológiai küszöböt a lejjel szemben az euró
2026. április 29., szerda

Magyar Péter: hamarosan érkeznek az uniós források Magyarországra

Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.

Magyar Péter: hamarosan érkeznek az uniós források Magyarországra
2026. április 29., szerda

Betilthatják a mobilokat az iskolákban – a szenátus rábólintott a tervezetre

Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.

Betilthatják a mobilokat az iskolákban – a szenátus rábólintott a tervezetre
Hirdetés
2026. április 29., szerda

Dán kiskereskedelmi üzletlánc lép be a román piacra

Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.

Dán kiskereskedelmi üzletlánc lép be a román piacra
2026. április 29., szerda

Megkapta az utolsó döfést a Novák-törvény

Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.

Megkapta az utolsó döfést a Novák-törvény
2026. április 29., szerda

Elhunyt Czegő Zoltán költő, író, újságíró

Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.

Elhunyt Czegő Zoltán költő, író, újságíró
Hirdetés
2026. április 29., szerda

Igazat adott az AUR-nak az alkotmánybíróság: több helyre jogosultak a közmédia vezetőségében

Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.

Igazat adott az AUR-nak az alkotmánybíróság: több helyre jogosultak a közmédia vezetőségében
2026. április 29., szerda

Ötvenezer lejébe került egy cégnek az illegális szemétlerakás

Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.

Ötvenezer lejébe került egy cégnek az illegális szemétlerakás
2026. április 29., szerda

Szülőföld utáni sóvárgás levelekbe öntve

A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.

Szülőföld utáni sóvárgás levelekbe öntve
Hirdetés