
Fotó: Boda L. Gergely
Az ortodox egyház túlságosan befolyásos Romániában. Ezt pedig a kisebbségi felekezetektől elkobzott vagyonok évekig elhúzódó visszaszolgáltatási perei is bizonyítják, sokszor pedig a bírósági végzés sem elég a visszaszolgáltatáshoz – mondta Smaranda Enache, a Pro Európa Liga (PEL) társelnöke. A görög katolikus egyházat ért diszkrimináció kapcsán tartott kerekasztal-megbeszélést a PEL szerdán.
2011. november 03., 12:492011. november 03., 12:49
2011. november 03., 15:472011. november 03., 15:47
Hollandiai támogatással indította útjára a Pro Európa Liga (PEL) múlt évben azt a projektet, amely a görög katolikus egyház kommunista rezsim alatt elkobzott vagyonának hosszadalmas, évekre elnyúló visszaszolgáltatási pereit vizsgálja. Ennek kapcsán tartották azt a kerekasztal-megbeszélést szerdán a Continental Szállóban, amelyre meghívást kaptak a görög katolikus egyház papjai, esperesei, a magyar történelmi egyházak, illetve a helyi zsidó közösség, továbbá azoknak az intézményeknek, hatóságoknak a képviselői, akik valamilyen módon felelősek, érintettek a visszaszolgáltatásokban: képviseltette magát a Maros Megye Tanács, a kormánybiztosi hivatal, az ügyészség, a bíróság, ugyanakkor meghívást kapott néhány helyi civil szervezet is.
Bírósági végzés ellenére sem
1948-ban, a kommunista rezsim ideje alatt egy dekrétum alapján törvényen kívülinek nyilvánították a Romániában élő görög katolikusokat. 1990-ben azonban ismét elismerték az egyházat, és törvény által elfogadott felekezet lett. Templomainak, épületeinek visszaszolgáltatása azonban korántsem bizonyult – és bizonyul mai napig – egy akadálymentes folyamatnak – mondta Smaranda Enache. „Az ortodox egyház befolyásos Romániában, ezt pedig felhasználja a visszaszolgáltatások akadályozásában is” – jelentette ki a PEL társelnöke, aki úgy véli: az évekre elnyúló pereknek szubjektív és objektív okai is vannak. „Törvény ugyan létezik, ám helyi ellentétek vannak az ortodox és a görög katolikus egyházak között, az állami szervek pedig az ortodoxokat pártolják” – tette hozzá Smaranda Enache.
A kerekasztal-megbeszélésen olyan konkrét eseteket is bemutattak, amelyek alátámasztják a PEL társelnökének érveit. Arra is van példa, hogy a görög katolikusok javára eldőlt per után a bírósági végzés ellenére sem tudták visszaszerezni javaikat, hiszen a helyi hatóságok az ortodoxok mellé álltak – mondta az emberjogi szervezet vezetője.
Nemzetközi figyelmet érdemel
A marosvásárhelyi görög katolikusok szimbolikus épületét, a főtér alsó részén található kis katedrálist, több mint ötven éve használja a helyi ortodox egyház. A katedrálist mai napig sem tudták visszaszerezni jogos tulajdonosai, a görög katolikusok. A templom belső falaira festett újreneszánsz festményeket lekaparták, helyettük bizánci stílusú képeket festettek – részletezte Smaranda Enache, aki ugyancsak példaként említette a nyárádtői görög katolikus templomot, amely köré egy nagyobbat emelt az ortodox egyház. Továbbá a Görgény-völgyében található Kásva nevű település görög katolikusai 13 évig tartó pert nyertek meg, azonban kényszervégrehajtással sem tudták visszaszerezni mai napig templomukat. „Az ortodox egyháznak nagy a befolyása a politikában is” – mondta Smaranda Enache.
A perek elhúzódását, a visszaszolgáltatási folyamatok akadályozását vizsgáló projekt lezárta után a Pro Európa Liga egy jelentésben foglalja össze tapasztalatait, ezt pedig a jövő év elején eljuttatja Románia és az Európai Unió Parlamentjébe is, az ENSZ-hez, az Európai Tanácshoz, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezethez (EBESZ) – szögezte le a Liga vezetője, aki úgy véli: a görög katolikusokkal szembeni diszkrimináció olyan méretet öltött Romániában, hogy ez nemzetközi figyelmet érdemel.
A besztercei önkormányzat véletlenül nyilvánosságra hozta a családon belüli erőszak áldozatainak fenntartott védett otthon címét, amelyet a törvény szerint titokban kell tartani.
Épen megmaradt római kori gyerekszarkofágot találtak a régészek Konstancán. A kőből készült síremléket a jelenlegi város helyén álló ókori Tomis temetkezőhelyén találták.
Továbbra is több a kérdés, mint a válasz a decembertől bevezetendő megyei szintű hulladékszállítás kapcsán. A kérdések tisztázására Hargita Megye Tanácsa fórumot szervezett. A beszélgetést a Székelyhon élőben közvetíti.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) szerdán közzétette a romániai bírák októberi illetményeit, hangsúlyozva, hogy a legalacsonyabb fizetésű gyakornok bíró bruttó keresete az országos bruttó átlagbér 1,26-szorosa.
November elején újraindulhat a csernavodai atomerőmű két leállított reaktorának egyike, ami enyhítheti a román energiarendszerre nehezedő nyomást – jelentette ki szerdán Cristian Bușoi volt energiaügyi államtitkár.
Mintegy 26 600 eurót csaltak ki egy vállalkozástól ismeretlen elkövetők, akik az adóhatóság és egy bank képviselőinek adták ki magukat. A pénzt egy indonéziai bankszámlára utalták.
Dróntámadás ért szerdán egy Konstanca felé tartó kereskedelmi hajót a Fekete-tengeren, a bolgár partok közelében – közölték a szófiai hatóságok az EFE szerint.
Továbbra is vizsgálja annak a 13 éves fiúnak az ügyét a Beszterce-Naszód megyei gyermekvédelmi igazgatóság (DGASPC), aki október 19-én késsel megsebesített egy tanárnőt és két diákot egy besztercei iskolában.
A bíróságon kéri a marosvásárhelyi Kárpátok sétányára tervezett Maros-híd megépítésének felfüggesztését egy határozott lakó, legalábbis ezt mondta a kedd esti lakossági fórumon, ahol sok érdekes dolgot hangzott el, viszonylag civilizált hangnemben.
Iktatták a bukaresti ítélőtáblánál a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) fellebbezését, amellyel megtámadta a Călin Georgescu előzetes letartóztatásának meghosszabbítását elutasító törvényszéki végzést.
szóljon hozzá!