
Fotó: Boda L. Gergely
Az ortodox egyház túlságosan befolyásos Romániában. Ezt pedig a kisebbségi felekezetektől elkobzott vagyonok évekig elhúzódó visszaszolgáltatási perei is bizonyítják, sokszor pedig a bírósági végzés sem elég a visszaszolgáltatáshoz – mondta Smaranda Enache, a Pro Európa Liga (PEL) társelnöke. A görög katolikus egyházat ért diszkrimináció kapcsán tartott kerekasztal-megbeszélést a PEL szerdán.
2011. november 03., 12:492011. november 03., 12:49
2011. november 03., 15:472011. november 03., 15:47
Hollandiai támogatással indította útjára a Pro Európa Liga (PEL) múlt évben azt a projektet, amely a görög katolikus egyház kommunista rezsim alatt elkobzott vagyonának hosszadalmas, évekre elnyúló visszaszolgáltatási pereit vizsgálja. Ennek kapcsán tartották azt a kerekasztal-megbeszélést szerdán a Continental Szállóban, amelyre meghívást kaptak a görög katolikus egyház papjai, esperesei, a magyar történelmi egyházak, illetve a helyi zsidó közösség, továbbá azoknak az intézményeknek, hatóságoknak a képviselői, akik valamilyen módon felelősek, érintettek a visszaszolgáltatásokban: képviseltette magát a Maros Megye Tanács, a kormánybiztosi hivatal, az ügyészség, a bíróság, ugyanakkor meghívást kapott néhány helyi civil szervezet is.
Bírósági végzés ellenére sem
1948-ban, a kommunista rezsim ideje alatt egy dekrétum alapján törvényen kívülinek nyilvánították a Romániában élő görög katolikusokat. 1990-ben azonban ismét elismerték az egyházat, és törvény által elfogadott felekezet lett. Templomainak, épületeinek visszaszolgáltatása azonban korántsem bizonyult – és bizonyul mai napig – egy akadálymentes folyamatnak – mondta Smaranda Enache. „Az ortodox egyház befolyásos Romániában, ezt pedig felhasználja a visszaszolgáltatások akadályozásában is” – jelentette ki a PEL társelnöke, aki úgy véli: az évekre elnyúló pereknek szubjektív és objektív okai is vannak. „Törvény ugyan létezik, ám helyi ellentétek vannak az ortodox és a görög katolikus egyházak között, az állami szervek pedig az ortodoxokat pártolják” – tette hozzá Smaranda Enache.
A kerekasztal-megbeszélésen olyan konkrét eseteket is bemutattak, amelyek alátámasztják a PEL társelnökének érveit. Arra is van példa, hogy a görög katolikusok javára eldőlt per után a bírósági végzés ellenére sem tudták visszaszerezni javaikat, hiszen a helyi hatóságok az ortodoxok mellé álltak – mondta az emberjogi szervezet vezetője.
Nemzetközi figyelmet érdemel
A marosvásárhelyi görög katolikusok szimbolikus épületét, a főtér alsó részén található kis katedrálist, több mint ötven éve használja a helyi ortodox egyház. A katedrálist mai napig sem tudták visszaszerezni jogos tulajdonosai, a görög katolikusok. A templom belső falaira festett újreneszánsz festményeket lekaparták, helyettük bizánci stílusú képeket festettek – részletezte Smaranda Enache, aki ugyancsak példaként említette a nyárádtői görög katolikus templomot, amely köré egy nagyobbat emelt az ortodox egyház. Továbbá a Görgény-völgyében található Kásva nevű település görög katolikusai 13 évig tartó pert nyertek meg, azonban kényszervégrehajtással sem tudták visszaszerezni mai napig templomukat. „Az ortodox egyháznak nagy a befolyása a politikában is” – mondta Smaranda Enache.
A perek elhúzódását, a visszaszolgáltatási folyamatok akadályozását vizsgáló projekt lezárta után a Pro Európa Liga egy jelentésben foglalja össze tapasztalatait, ezt pedig a jövő év elején eljuttatja Románia és az Európai Unió Parlamentjébe is, az ENSZ-hez, az Európai Tanácshoz, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezethez (EBESZ) – szögezte le a Liga vezetője, aki úgy véli: a görög katolikusokkal szembeni diszkrimináció olyan méretet öltött Romániában, hogy ez nemzetközi figyelmet érdemel.
A júniusi 10,42 százalékról júliusban 8,16 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az idei nyári szezonban már ötödször támadt fürdőzőkre egy álcserepesteknős a horvátországi Kastelai-öbölben, Split közelében – közölte a Jutarnji List című zágrábi napilap az internetes oldalán.
Megsemmisített Románia két vízben sodródó, pilóta nélküli repülő szerkezetet a Fekete-tenger Romániához tartozó exkluzív gazdasági övezetében, a Neptun Deep gázmező közelében – közölte kedden Radu Miruţă ügyvivő védelmi miniszter.
A betegszabadságok 85 százalékát a magánszektorban dolgozók számára írták fel, de ez nem jelenti azt, hogy az állami szférában dolgozók sokkal ritkábban betegednek meg. Az viszont valós különbség, hogy a közszférában hosszabbak a betegszabadságok.
Két személy meghalt kedd este, miután egy személygépkocsi járdán tartózkodó gyalogosokba hajtott Brassóban – közölte a Brassó megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
A Richter-skála szerint 4,3-as erősségű földrengés történt kedden 20 óra 21 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Nicușor Dan államfő gratulált Baka Andrásnak magyar köztársasági elnökké választásához kedden.
Új bázist nyit decemberben a Wizz Air légitársaság a Brassó–Vidombáki Nemzetközi Repülőtéren, és tizenötre bővíti a városból elérhető célállomások számát.
A román állampolgárok 2026. szeptember 4-től közvetlen repülőjárattal utazhatnak a Kínai Népköztársaságba a Peking és Bukarest közötti, az Air China által üzemeltetett járat elindításával.
A tartós szárazság miatt megugrott a vízfogyasztás, ami megnehezíti gyergyószentmiklósi, és környékbeli vízellátást is. Egyelőre még csak kérik az embereket, hogy takarékoskodjanak a vízzel, de ha a helyzet nem javul, korlátozásokra is szükség lesz.
szóljon hozzá!