
Fotó: Boda L. Gergely
Az ortodox egyház túlságosan befolyásos Romániában. Ezt pedig a kisebbségi felekezetektől elkobzott vagyonok évekig elhúzódó visszaszolgáltatási perei is bizonyítják, sokszor pedig a bírósági végzés sem elég a visszaszolgáltatáshoz – mondta Smaranda Enache, a Pro Európa Liga (PEL) társelnöke. A görög katolikus egyházat ért diszkrimináció kapcsán tartott kerekasztal-megbeszélést a PEL szerdán.
2011. november 03., 12:492011. november 03., 12:49
2011. november 03., 15:472011. november 03., 15:47
Hollandiai támogatással indította útjára a Pro Európa Liga (PEL) múlt évben azt a projektet, amely a görög katolikus egyház kommunista rezsim alatt elkobzott vagyonának hosszadalmas, évekre elnyúló visszaszolgáltatási pereit vizsgálja. Ennek kapcsán tartották azt a kerekasztal-megbeszélést szerdán a Continental Szállóban, amelyre meghívást kaptak a görög katolikus egyház papjai, esperesei, a magyar történelmi egyházak, illetve a helyi zsidó közösség, továbbá azoknak az intézményeknek, hatóságoknak a képviselői, akik valamilyen módon felelősek, érintettek a visszaszolgáltatásokban: képviseltette magát a Maros Megye Tanács, a kormánybiztosi hivatal, az ügyészség, a bíróság, ugyanakkor meghívást kapott néhány helyi civil szervezet is.
Bírósági végzés ellenére sem
1948-ban, a kommunista rezsim ideje alatt egy dekrétum alapján törvényen kívülinek nyilvánították a Romániában élő görög katolikusokat. 1990-ben azonban ismét elismerték az egyházat, és törvény által elfogadott felekezet lett. Templomainak, épületeinek visszaszolgáltatása azonban korántsem bizonyult – és bizonyul mai napig – egy akadálymentes folyamatnak – mondta Smaranda Enache. „Az ortodox egyház befolyásos Romániában, ezt pedig felhasználja a visszaszolgáltatások akadályozásában is” – jelentette ki a PEL társelnöke, aki úgy véli: az évekre elnyúló pereknek szubjektív és objektív okai is vannak. „Törvény ugyan létezik, ám helyi ellentétek vannak az ortodox és a görög katolikus egyházak között, az állami szervek pedig az ortodoxokat pártolják” – tette hozzá Smaranda Enache.
A kerekasztal-megbeszélésen olyan konkrét eseteket is bemutattak, amelyek alátámasztják a PEL társelnökének érveit. Arra is van példa, hogy a görög katolikusok javára eldőlt per után a bírósági végzés ellenére sem tudták visszaszerezni javaikat, hiszen a helyi hatóságok az ortodoxok mellé álltak – mondta az emberjogi szervezet vezetője.
Nemzetközi figyelmet érdemel
A marosvásárhelyi görög katolikusok szimbolikus épületét, a főtér alsó részén található kis katedrálist, több mint ötven éve használja a helyi ortodox egyház. A katedrálist mai napig sem tudták visszaszerezni jogos tulajdonosai, a görög katolikusok. A templom belső falaira festett újreneszánsz festményeket lekaparták, helyettük bizánci stílusú képeket festettek – részletezte Smaranda Enache, aki ugyancsak példaként említette a nyárádtői görög katolikus templomot, amely köré egy nagyobbat emelt az ortodox egyház. Továbbá a Görgény-völgyében található Kásva nevű település görög katolikusai 13 évig tartó pert nyertek meg, azonban kényszervégrehajtással sem tudták visszaszerezni mai napig templomukat. „Az ortodox egyháznak nagy a befolyása a politikában is” – mondta Smaranda Enache.
A perek elhúzódását, a visszaszolgáltatási folyamatok akadályozását vizsgáló projekt lezárta után a Pro Európa Liga egy jelentésben foglalja össze tapasztalatait, ezt pedig a jövő év elején eljuttatja Románia és az Európai Unió Parlamentjébe is, az ENSZ-hez, az Európai Tanácshoz, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezethez (EBESZ) – szögezte le a Liga vezetője, aki úgy véli: a görög katolikusokkal szembeni diszkrimináció olyan méretet öltött Romániában, hogy ez nemzetközi figyelmet érdemel.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
Sokak számára nem adatok meg a lehetőség, hogy személyesen legyen jelen a csíksomlyói pünkösdi búcsún. A világhálónak köszönhetően azonban élőben követhető a búcsús szentmise és az azt megelőző események.
Idén is kiemelt figyelemmel követjük a csíksomlyói pünkösdi búcsú eseményeit, ráadásul megújult élő közvetítéses formátumban igyekszünk beszámolni az összmagyarság legnagyobb zarándoklatáról. Kövesse velünk az idei történéseket.
Keresztalják, lovas zarándokok, autóval, zarándokvonattal vagy éppen busszal érkező erdélyi és anyaországi magyarok találkoznak idén is Csíksomlyón, a pünkösdszombati búcsún. Kövesse élőben a búcsú történéseit a Székelyhonon!
szóljon hozzá!