
Fotó: Boda L. Gergely
Az ortodox egyház túlságosan befolyásos Romániában. Ezt pedig a kisebbségi felekezetektől elkobzott vagyonok évekig elhúzódó visszaszolgáltatási perei is bizonyítják, sokszor pedig a bírósági végzés sem elég a visszaszolgáltatáshoz – mondta Smaranda Enache, a Pro Európa Liga (PEL) társelnöke. A görög katolikus egyházat ért diszkrimináció kapcsán tartott kerekasztal-megbeszélést a PEL szerdán.
2011. november 03., 12:492011. november 03., 12:49
2011. november 03., 15:472011. november 03., 15:47
Hollandiai támogatással indította útjára a Pro Európa Liga (PEL) múlt évben azt a projektet, amely a görög katolikus egyház kommunista rezsim alatt elkobzott vagyonának hosszadalmas, évekre elnyúló visszaszolgáltatási pereit vizsgálja. Ennek kapcsán tartották azt a kerekasztal-megbeszélést szerdán a Continental Szállóban, amelyre meghívást kaptak a görög katolikus egyház papjai, esperesei, a magyar történelmi egyházak, illetve a helyi zsidó közösség, továbbá azoknak az intézményeknek, hatóságoknak a képviselői, akik valamilyen módon felelősek, érintettek a visszaszolgáltatásokban: képviseltette magát a Maros Megye Tanács, a kormánybiztosi hivatal, az ügyészség, a bíróság, ugyanakkor meghívást kapott néhány helyi civil szervezet is.
Bírósági végzés ellenére sem
1948-ban, a kommunista rezsim ideje alatt egy dekrétum alapján törvényen kívülinek nyilvánították a Romániában élő görög katolikusokat. 1990-ben azonban ismét elismerték az egyházat, és törvény által elfogadott felekezet lett. Templomainak, épületeinek visszaszolgáltatása azonban korántsem bizonyult – és bizonyul mai napig – egy akadálymentes folyamatnak – mondta Smaranda Enache. „Az ortodox egyház befolyásos Romániában, ezt pedig felhasználja a visszaszolgáltatások akadályozásában is” – jelentette ki a PEL társelnöke, aki úgy véli: az évekre elnyúló pereknek szubjektív és objektív okai is vannak. „Törvény ugyan létezik, ám helyi ellentétek vannak az ortodox és a görög katolikus egyházak között, az állami szervek pedig az ortodoxokat pártolják” – tette hozzá Smaranda Enache.
A kerekasztal-megbeszélésen olyan konkrét eseteket is bemutattak, amelyek alátámasztják a PEL társelnökének érveit. Arra is van példa, hogy a görög katolikusok javára eldőlt per után a bírósági végzés ellenére sem tudták visszaszerezni javaikat, hiszen a helyi hatóságok az ortodoxok mellé álltak – mondta az emberjogi szervezet vezetője.
Nemzetközi figyelmet érdemel
A marosvásárhelyi görög katolikusok szimbolikus épületét, a főtér alsó részén található kis katedrálist, több mint ötven éve használja a helyi ortodox egyház. A katedrálist mai napig sem tudták visszaszerezni jogos tulajdonosai, a görög katolikusok. A templom belső falaira festett újreneszánsz festményeket lekaparták, helyettük bizánci stílusú képeket festettek – részletezte Smaranda Enache, aki ugyancsak példaként említette a nyárádtői görög katolikus templomot, amely köré egy nagyobbat emelt az ortodox egyház. Továbbá a Görgény-völgyében található Kásva nevű település görög katolikusai 13 évig tartó pert nyertek meg, azonban kényszervégrehajtással sem tudták visszaszerezni mai napig templomukat. „Az ortodox egyháznak nagy a befolyása a politikában is” – mondta Smaranda Enache.
A perek elhúzódását, a visszaszolgáltatási folyamatok akadályozását vizsgáló projekt lezárta után a Pro Európa Liga egy jelentésben foglalja össze tapasztalatait, ezt pedig a jövő év elején eljuttatja Románia és az Európai Unió Parlamentjébe is, az ENSZ-hez, az Európai Tanácshoz, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezethez (EBESZ) – szögezte le a Liga vezetője, aki úgy véli: a görög katolikusokkal szembeni diszkrimináció olyan méretet öltött Romániában, hogy ez nemzetközi figyelmet érdemel.
Kelemen Hunor szerint egy életképes alternatívát is fel kellene mutatniuk azoknak, akik meg akarják buktatni a kormányt.
A felszerelt sótalanító berendezések folyamatosan működnek, hiszen a Kis-Küküllő vize most is több sót tartalmaz, mint kellene. Az Aquaserv igazgatója a Székelyhonnak elmondta, hogy fel vannak készülve a Korond-patak esetleges áradására.
A Hargita Megyei Törvényszék első fokon húsz év letöltendő szabadságvesztésre ítélte P. Zoltánt, aki a Gyergyóditróhoz tartozó Orotván tavaly elkövetett emberölés miatt került a vádlottak padjára. Az ítélet nem jogerős.
Kelemen Hunor szerdán kijelentette, hogy Zakariás Zoltán képviselő kétszer is az RMDSZ támogatásával jutott be a parlamentbe, most pedig „gondolt egyet”, és most független akar lenni.
Az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke, Dumitru Chisăliță szerint a következő napokban 9,4-9,6 lejre emelkedhet a gázolaj literenkénti ára.
Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint nem véletlen, hogy a kormányválság „éppen most robban ki, amikor a katonák, rendőrök, titkosszolgálatok előjogai kerülnének terítékre”. A Bolojan-kormányról május 5-én szavaznak a parlamentben.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) első alelnöke, Ciprian Ciucu szerint Romániában nincs törésvonal az európai elkötelezettségű erők táborában, hanem egy privilégiumait őrző „korrupt rendszer” és egy reformpárti irányzat áll szemben egymással.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) szerdán bejelentette, hogy valamennyi államtitkári, államtitkárhelyettesi, prefektusi és alprefektusi tisztséget betöltő politikusa benyújtotta lemondását – írja az Agerpres.
Oroszország újabb dróntámadást hajtott végre ukrajnai polgári és infrastrukturális célpontok ellen Izmail térségében, a Tulcea megyei folyami határ közelében, szerdára virradóra.
A hét végén várhatóan közvitára bocsátja a kormány az egységes közalkalmazotti bértörvény új tervezetét, ha sikerül politikai megállapodásra jutni – jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
szóljon hozzá!