Hirdetés
Hirdetés

112: továbbra is több a telefonbetyár, mint ahányan valóban segítségre szorulnak

Hargita megyében leggyakrabban véletlenül tárcsázzák tévesen a 112-t. Képünk illusztráció •  Fotó: Pinti Attila

Hargita megyében leggyakrabban véletlenül tárcsázzák tévesen a 112-t. Képünk illusztráció

Fotó: Pinti Attila

Még mindig több hamis riasztás érkezik, mint valódi segélykérés a 112-es vészhelyzeti hívószámra. Az idén a segélyhívóra szeptemberig beérkezett közel tízmillió hívásból 55,32 százalék volt hamis országos szinten. Hargita megyében ez az arány 53,58, Maros megyében pedig 59,79 százalék.

Iszlai Katalin

2018. október 27., 22:052018. október 27., 22:05

A 112-es egységes európai segélyhívó számot 1991-ben hozták létre az Európai Tanács döntése nyomán, célja pedig a tagállamokban korábban eltérő segélyhívó számok egységesítése volt, hogy a bajbajutottak bármely országban gyorsan segítséget kérhessenek. Romániában 2005-ben vezették be.

A tagállamok között azonban még mindig megfigyelhető egy lényeges különbség: míg egyesek a korábban meglévő nemzeti segélyhívó számokkal párhuzamosan vezették be a 112-t, addig máshol ez lett az egyetlen segélyhívó szám. Magyarország például az előbbiek közé tartozik, ott a 112 mellett a 104-es (mentő) 105-ös (tűzoltóság) és 107-es (rendőrség) számokon is lehet segítséget kérni, Romániában viszont a korábban használt 961-es (mentő), 955-ös (rendőrség) és 981-es (tűzoltóság) számokat eltörölték, és

2008 óta a 112 az egyetlen ingyenes segélyhívó szám az országban.

Az egységes rendszert a Speciális Távközlési Szolgálat (STS) működteti, amelynek minden megyében vannak központjai. Így amikor valaki tárcsázza a segélyhívó számot, először a 112 diszpécserével beszél, aki aztán – ha úgy ítéli meg, hogy valós esetről van szó – továbbkapcsolja a hívót a négy sürgősségi segélyszolgáltatást nyújtó egység valamelyikéhez (mentőszolgálat, rendőrség, tűzoltóság, csendőrség). Az újítás kezdetben nagyon vonzó volt a telefonbetyároknak, főként hogy a mobiltelefonok is akkor váltak igazán elterjedtekké:

2010-ben például az országban első helyen állt Hargita megye a 112-es hívószámra beérkező hamis hívások tekintetében – a hívások több mint 80 százaléka volt átverés,

de Maros megyében sem volt kedvezőbb a helyzet, ott 2011-ben a hívásoknak mindössze 15,50 százaléka volt valós. A hamis riasztások aránya aztán lassan csökkenni kezdett országos szinten: az STS statisztikái szerint 2013-ban a hívások 71 százaléka, 2014-ben 66, 2015-ben 61, 2016-ban 58, tavaly pedig már „csak” 55 százaléka volt hamis.

Idén január elsejétől szeptember végéig 9 768 133 alkalommal tárcsázták a 112-t,

ebből közel öt és fél millió (55,32%) volt hamis riasztás, tehát tíz évvel a 112 általános segélyhívó számmá válása után még mindig többen szórakoznak a diszpécserekkel, mint ahányan valóban segítségre szorulnak.

A telefonbetyárkodás Székelyföldön is népszerű, az STS szeptemberre vonatkozó adatai szerint Kovászna megye a második, Maros megye a hetedik, Hargita megye pedig a 25. a 41 megye közül a hamis riasztások tekintetében.

Maros megyében múlt hónapban 32 ezer hívás érkezett be a 112-re,

és ezekből 19 ezer hamis riasztás volt (59,79%), míg Hargita megyében 9367 hívásból 5019 volt hamis (53,58%). Az STS bukaresti központjától érdeklődve azt is megtudtuk, hogy tavaly Hargita megyében 164 389 alkalommal tárcsázták a 112-t, ebből 90 813 volt hamis és 69 493 valós hívás. A hamis riasztásokat a szolgálatnál négy kategóriába sorolják, ezek a téves szám (46 062 eset tavaly a megyében), a csend (29 320), a visszaélésszerű (10 808) és az információkérő (4623). Mint kiderült,

a Hargita megyeiek leggyakrabban véletlenül tárcsázzák tévesen a 112-t,

az STS azonban arra kéri a lakosokat, hogy amennyiben véletlenül tárcsázzák a segélyhívó számot, akkor se szakítsák meg a hívást, mert ez esetben a diszpécsernek vissza kell hívnia a telefonálót, hogy megbizonyosodjon, valóban nincs szüksége segítségre. A csend típusú hamis hívások azokra az esetekre vonatkoznak, amikor valaki a 112-es szám hívása után nem szól bele a telefonba. Ez történhet figyelmetlenségből (megnyomódnak a zsebben tartott telefon gombjai) vagy hanyagságból (amikor kisgyerekek jelenlétében felügyelet nélkül hagyják a telefonokat).

A visszaélésszerű hamis riasztásokkal gyerekek és felnőttek egyaránt szórakoznak

az STS szerint, leggyakrabban az egyéb teendők hiánya, az unalom vagy az alkoholos italok fogyasztása miatt. Információkérő fals riasztásokról pedig akkor beszélünk, amikor a hívó tisztában van vele, hogy a segélykérő számot tárcsázza, illetve azzal is, hogy a probléma nem az ő hatáskörükbe tartozik, mégis próbálkozik, mert információra van szüksége (például egy intézmény vagy cég címére, telefonszámára). Ritkábban olyan esetek is előfordulnak, amikor a hívó nem ismeri a 112 hatáskörét és a szolgáltatók ügykezelésébe tartozó problémákat jelent a sürgősségi számon (vízzel, gázzal, villanyárammal, internettel vagy kábeltévével kapcsolatos gondok).

Hirdetés

Az STS kérésünkre néhány konkrét Hargita megyei példát is említett az elmúlt időszakból. Egy felnőtt például a 112-t tárcsázva azt mondta, hogy „itt valami ég”. A diszpécser megkérdezte, hogy mi ég, mire a hívó azt válaszolta: a tűz a kályhában, és ezzel letette a kagylót. Egy másik alkalommal egy gyerek hívta a segélyhívó számot, és azt ismételgette, hogy „tűz, tűz, nagy tűz”, majd kacagni kezdett, és letette a telefont.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

A hamis hívások jelentős részét tehát az STS diszpécserei kénytelenek végighallgatni,

ez is egy jelentős különbséget jelent Románia és Magyarország között, hiszen míg utóbbinál a mentőt igénylő hívásokat a mentőszolgálat kezeli, nálunk először minden hívás az STS-hez fut be – tudtuk meg Péter Szilárdtól, a Hargita Megyei Mentőszolgálat vezérigazgatójától. Ezáltal a mentőszolgálathoz beérkező hívások már átesnek egy szűrésen, így kevesebb az esélye, hogy valótlan esetekhez küldenek feleslegesen mentőautókat. Az igazgató elmondása szerint azonban ennek ellenére minden hónapban becsúszik pár fals hívás is, az ilyen esetek többségében a hívó nem szeretne kórházba menni, ezért telefonon ismerteti a tüneteit, és kikéri a diszpécserek véleményét, akik természetesen mégis a kórházi kezelést ajánlják figyelmükbe. „Régebben azonban ez sokkal nagyobb problémát jelentett, a 112 bevezetése előtt működött 961-es segélyhívó szám ugyanis közvetlenül hozzánk csengett be, így sokkal több hamis hívással kellett megbirkóznunk. Abban az időben

Idézet
olyanokkal hívtak fel például éjszaka, hogy hány órakor kell bevenni a fogamzásgátló tablettát,

de olyanok is akadtak, akik önkielégítést végeztek a vonal túlsó végén. Mint ismert, vannak olyan beteg személyek, akik a női hangra ingerülnek, és volt egy olyan férfi, aki sorra hívta a tűzoltóságot, a rendőrséget, illetve a mentőszolgálatot, és ahol elkapott egy hölgy diszpécsert, folyamatosan hívogatta, nem lehetett megszabadulni tőle. Rengeteg feketelistás hívó volt, mára szerencsére ezek már nem léteznek” – elevenítette fel a megbotránkoztató eseteket a vezérigazgató.

Péter Szilárd érdekességként arra is kitért, hogy egy adott megyében tartózkodó személy hívása az adott megyében működő STS-központnál cseng be, ez pedig nagyban lerövidíti a reakcióidőt, mert így nem a fővárosból kell irányítsák a megyei egységeket. Ez azért fontos, mert

az egyes megyék diszpécsereinek van helyismeretük, tudják, mire figyeljenek oda,

például Hargita megye esetében egyből tudják, hogy Toplița (Maroshévíz) nem Taploca, vagy ha valaki Szentkirályra kér mentőt, tudják, hogy rá kell kérdezni, melyik településre gondolnak, mert a megyében több Szentkirály is található.

Idézet
Rengeteg apróságra oda kell figyelniük annak érdekében, hogy pontos adatokat adhassanak át az egységeknek. Szinte mindenki azt hiszi, hogy a legközelebbi városból hívja a mentőt, tehát egy székelyudvarhelyi például úgy gondolja, hogy Udvarhelyen fogadják a hívását, de ez nem így van. Minden Hargita megyei hívás Csíkszeredába fut be, ezért kell minél pontosabban elmagyarázza a hívó, hogy hová kell a segítség, mert a diszpécser tovább kell adja az adatokat annak az egységnek, aki helyileg a legközelebb van a beteghez

– sorolta a tudnivalókat igazgató.

Hozzátette, most elsőként a 112 diszpécsere tesz fel egy sor olyan kérdést a hívónak, amelyek által megállapítható, hogy az illető csak játszik-e vagy valóban segítségre van szüksége, továbbkapcsolás esetén pedig az illetékes egység diszpécsere további kérdésekkel fordul hozzá.

„Sajnos akadnak olyan jó színészek, akik még így is el tudják játszani, hogy reális esetről van szó, miközben valójában nincs. Az ilyen játékok azonban nagyon veszélyesek, hiszen lehet, hogy elhívják a mentőt egy valótlan esethez, ezért nem tud odaérni egy másik, valóban segítségre szoruló emberhez. Ez Hargita megyében ritkán fordul elő, mert elég mentőautó áll rendelkezésre ahhoz, hogy ne kelljen várólistára tenni hívásokat, viszont más megyékben vagy

a fővárosban sokszor 50–100 hívás kerül várólistára, ott pedig tényleg emberéletekkel játszik az, aki hazugsággal lefoglal egy mentőt”

– mutatott rá Péter Szilárd.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 15., szerda

Volodomir Zelenszkijjel tárgyalt Nicușor Dan

Nicușor Dan államfő ukrán hivatali partnerével, Volodimir Zelenszkijjel tárgyalt szerdán Kijevben.

Volodomir Zelenszkijjel tárgyalt Nicușor Dan
Hirdetés
2026. július 15., szerda

Eurómilliókat nem fog kapni Parajd, esetleg néhány százezret

Gyököt kell vonni a Parajddal kapcsolatos eurómilliós politikusi bejelentésekből: a bányakatasztrófa által sújtott sóvidéki település az Európai Unió Szolidaritási Alapjából nemrég megítélt 14,3 millió euró töredékét kaphatja meg.

Eurómilliókat nem fog kapni Parajd, esetleg néhány százezret
2026. július 15., szerda

Bicskával támadt áldozatára egy férfi akinek két fogát is kiütötte és az arccsontját is eltörte

Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a kézdivásárhelyi bíróság azt a 30 éves férfit, aki a gyanú szerint féltékenységből brutálisan bántalmazott egy 20 éves nőt. Az ügyészség tájékoztatása szerint az áldozat súlyos sérüléseket szenvedett.

Bicskával támadt áldozatára egy férfi akinek két fogát is kiütötte és az arccsontját is eltörte
2026. július 15., szerda

Elmosta az aszfaltot a nagy mennyiségű esővíz Székelyvarságon

Megrongálta az aszfaltutat és fákat döntött ki a szerda délutáni vihar Székelyvarságon.

Elmosta az aszfaltot a nagy mennyiségű esővíz Székelyvarságon
Hirdetés
2026. július 15., szerda

Románia sereghajtó az EU-ban: a fiatalok alig fele rendelkezik alapvető digitális készségekkel

Az Európai Unióban a 16–24 évesek csaknem háromnegyede rendelkezik legalább alapszintű digitális készségekkel, Románia azonban továbbra is az utolsók között szerepel: csak Bulgáriát előzi meg az Eurostat friss felmérése szerint.

Románia sereghajtó az EU-ban: a fiatalok alig fele rendelkezik alapvető digitális készségekkel
2026. július 15., szerda

Július 20-án indul a roncsautóprogram magánszemélyeknek – akár 18 500 lejes támogatás is igényelhető

Július 20-ától jelentkezhetnek a magánszemélyek a 2026-os roncsautóprogramra, amelynek keretében állami támogatással vásárolhatnak új gépkocsit. A program idei költségvetése 300 millió lej.

Július 20-án indul a roncsautóprogram magánszemélyeknek – akár 18 500 lejes támogatás is igényelhető
2026. július 15., szerda

Ketten is jogosítvány nélkül vezettek, egyikük ivott is

Két jogosítvány nélküli sofőrt is kiszűrtek a közúti forgalomból kedden a Hargita megyei rendőrök, egyikük ráadásul jelentős mennyiségű alkoholt is fogyasztott vezetés előtt.

Ketten is jogosítvány nélkül vezettek, egyikük ivott is
Hirdetés
2026. július 15., szerda

Tűzesetekhez, áradáshoz és közúti balesethez is riasztották a tűzoltókat az elmúlt napokban

Az elmúlt hat napban összesen 55 sürgősségi beavatkozást hajtottak végre a Hargita megyei hivatásos tűzoltók. Tűzesetekhez, közlekedési balesetekhez és árvízi károk elhárításához is vonultak az egységek.

Tűzesetekhez, áradáshoz és közúti balesethez is riasztották a tűzoltókat az elmúlt napokban
2026. július 15., szerda

Bolojan: 4,5 milliárd euró vissza nem térítendő uniós forráshoz juthat Románia

Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerdán kijelentette, hogy a helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó törvények elfogadása létfontosságú Románia számára.

Bolojan: 4,5 milliárd euró vissza nem térítendő uniós forráshoz juthat Románia
2026. július 15., szerda

Jócskán elmarad az ajánlott szinttől a gyermekek átoltottsága Romániában

2025-ben is az ajánlott szint alatt maradt a gyermekek átoltottsága Romániában, az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán közzétett jelentése szerint.

Jócskán elmarad az ajánlott szinttől a gyermekek átoltottsága Romániában
Hirdetés