
Hargita megyében leggyakrabban véletlenül tárcsázzák tévesen a 112-t. Képünk illusztráció
Fotó: Pinti Attila
Még mindig több hamis riasztás érkezik, mint valódi segélykérés a 112-es vészhelyzeti hívószámra. Az idén a segélyhívóra szeptemberig beérkezett közel tízmillió hívásból 55,32 százalék volt hamis országos szinten. Hargita megyében ez az arány 53,58, Maros megyében pedig 59,79 százalék.
2018. október 27., 22:052018. október 27., 22:05
A 112-es egységes európai segélyhívó számot 1991-ben hozták létre az Európai Tanács döntése nyomán, célja pedig a tagállamokban korábban eltérő segélyhívó számok egységesítése volt, hogy a bajbajutottak bármely országban gyorsan segítséget kérhessenek. Romániában 2005-ben vezették be.
A tagállamok között azonban még mindig megfigyelhető egy lényeges különbség: míg egyesek a korábban meglévő nemzeti segélyhívó számokkal párhuzamosan vezették be a 112-t, addig máshol ez lett az egyetlen segélyhívó szám. Magyarország például az előbbiek közé tartozik, ott a 112 mellett a 104-es (mentő) 105-ös (tűzoltóság) és 107-es (rendőrség) számokon is lehet segítséget kérni, Romániában viszont a korábban használt 961-es (mentő), 955-ös (rendőrség) és 981-es (tűzoltóság) számokat eltörölték, és
Az egységes rendszert a Speciális Távközlési Szolgálat (STS) működteti, amelynek minden megyében vannak központjai. Így amikor valaki tárcsázza a segélyhívó számot, először a 112 diszpécserével beszél, aki aztán – ha úgy ítéli meg, hogy valós esetről van szó – továbbkapcsolja a hívót a négy sürgősségi segélyszolgáltatást nyújtó egység valamelyikéhez (mentőszolgálat, rendőrség, tűzoltóság, csendőrség). Az újítás kezdetben nagyon vonzó volt a telefonbetyároknak, főként hogy a mobiltelefonok is akkor váltak igazán elterjedtekké:
de Maros megyében sem volt kedvezőbb a helyzet, ott 2011-ben a hívásoknak mindössze 15,50 százaléka volt valós. A hamis riasztások aránya aztán lassan csökkenni kezdett országos szinten: az STS statisztikái szerint 2013-ban a hívások 71 százaléka, 2014-ben 66, 2015-ben 61, 2016-ban 58, tavaly pedig már „csak” 55 százaléka volt hamis.
ebből közel öt és fél millió (55,32%) volt hamis riasztás, tehát tíz évvel a 112 általános segélyhívó számmá válása után még mindig többen szórakoznak a diszpécserekkel, mint ahányan valóban segítségre szorulnak.
A telefonbetyárkodás Székelyföldön is népszerű, az STS szeptemberre vonatkozó adatai szerint Kovászna megye a második, Maros megye a hetedik, Hargita megye pedig a 25. a 41 megye közül a hamis riasztások tekintetében.
és ezekből 19 ezer hamis riasztás volt (59,79%), míg Hargita megyében 9367 hívásból 5019 volt hamis (53,58%). Az STS bukaresti központjától érdeklődve azt is megtudtuk, hogy tavaly Hargita megyében 164 389 alkalommal tárcsázták a 112-t, ebből 90 813 volt hamis és 69 493 valós hívás. A hamis riasztásokat a szolgálatnál négy kategóriába sorolják, ezek a téves szám (46 062 eset tavaly a megyében), a csend (29 320), a visszaélésszerű (10 808) és az információkérő (4623). Mint kiderült,
az STS azonban arra kéri a lakosokat, hogy amennyiben véletlenül tárcsázzák a segélyhívó számot, akkor se szakítsák meg a hívást, mert ez esetben a diszpécsernek vissza kell hívnia a telefonálót, hogy megbizonyosodjon, valóban nincs szüksége segítségre. A csend típusú hamis hívások azokra az esetekre vonatkoznak, amikor valaki a 112-es szám hívása után nem szól bele a telefonba. Ez történhet figyelmetlenségből (megnyomódnak a zsebben tartott telefon gombjai) vagy hanyagságból (amikor kisgyerekek jelenlétében felügyelet nélkül hagyják a telefonokat).
az STS szerint, leggyakrabban az egyéb teendők hiánya, az unalom vagy az alkoholos italok fogyasztása miatt. Információkérő fals riasztásokról pedig akkor beszélünk, amikor a hívó tisztában van vele, hogy a segélykérő számot tárcsázza, illetve azzal is, hogy a probléma nem az ő hatáskörükbe tartozik, mégis próbálkozik, mert információra van szüksége (például egy intézmény vagy cég címére, telefonszámára). Ritkábban olyan esetek is előfordulnak, amikor a hívó nem ismeri a 112 hatáskörét és a szolgáltatók ügykezelésébe tartozó problémákat jelent a sürgősségi számon (vízzel, gázzal, villanyárammal, internettel vagy kábeltévével kapcsolatos gondok).
Az STS kérésünkre néhány konkrét Hargita megyei példát is említett az elmúlt időszakból. Egy felnőtt például a 112-t tárcsázva azt mondta, hogy „itt valami ég”. A diszpécser megkérdezte, hogy mi ég, mire a hívó azt válaszolta: a tűz a kályhában, és ezzel letette a kagylót. Egy másik alkalommal egy gyerek hívta a segélyhívó számot, és azt ismételgette, hogy „tűz, tűz, nagy tűz”, majd kacagni kezdett, és letette a telefont.
Fotó: Pinti Attila
ez is egy jelentős különbséget jelent Románia és Magyarország között, hiszen míg utóbbinál a mentőt igénylő hívásokat a mentőszolgálat kezeli, nálunk először minden hívás az STS-hez fut be – tudtuk meg Péter Szilárdtól, a Hargita Megyei Mentőszolgálat vezérigazgatójától. Ezáltal a mentőszolgálathoz beérkező hívások már átesnek egy szűrésen, így kevesebb az esélye, hogy valótlan esetekhez küldenek feleslegesen mentőautókat. Az igazgató elmondása szerint azonban ennek ellenére minden hónapban becsúszik pár fals hívás is, az ilyen esetek többségében a hívó nem szeretne kórházba menni, ezért telefonon ismerteti a tüneteit, és kikéri a diszpécserek véleményét, akik természetesen mégis a kórházi kezelést ajánlják figyelmükbe. „Régebben azonban ez sokkal nagyobb problémát jelentett, a 112 bevezetése előtt működött 961-es segélyhívó szám ugyanis közvetlenül hozzánk csengett be, így sokkal több hamis hívással kellett megbirkóznunk. Abban az időben
de olyanok is akadtak, akik önkielégítést végeztek a vonal túlsó végén. Mint ismert, vannak olyan beteg személyek, akik a női hangra ingerülnek, és volt egy olyan férfi, aki sorra hívta a tűzoltóságot, a rendőrséget, illetve a mentőszolgálatot, és ahol elkapott egy hölgy diszpécsert, folyamatosan hívogatta, nem lehetett megszabadulni tőle. Rengeteg feketelistás hívó volt, mára szerencsére ezek már nem léteznek” – elevenítette fel a megbotránkoztató eseteket a vezérigazgató.
Péter Szilárd érdekességként arra is kitért, hogy egy adott megyében tartózkodó személy hívása az adott megyében működő STS-központnál cseng be, ez pedig nagyban lerövidíti a reakcióidőt, mert így nem a fővárosból kell irányítsák a megyei egységeket. Ez azért fontos, mert
például Hargita megye esetében egyből tudják, hogy Toplița (Maroshévíz) nem Taploca, vagy ha valaki Szentkirályra kér mentőt, tudják, hogy rá kell kérdezni, melyik településre gondolnak, mert a megyében több Szentkirály is található.
– sorolta a tudnivalókat igazgató.
Hozzátette, most elsőként a 112 diszpécsere tesz fel egy sor olyan kérdést a hívónak, amelyek által megállapítható, hogy az illető csak játszik-e vagy valóban segítségre van szüksége, továbbkapcsolás esetén pedig az illetékes egység diszpécsere további kérdésekkel fordul hozzá.
„Sajnos akadnak olyan jó színészek, akik még így is el tudják játszani, hogy reális esetről van szó, miközben valójában nincs. Az ilyen játékok azonban nagyon veszélyesek, hiszen lehet, hogy elhívják a mentőt egy valótlan esethez, ezért nem tud odaérni egy másik, valóban segítségre szoruló emberhez. Ez Hargita megyében ritkán fordul elő, mert elég mentőautó áll rendelkezésre ahhoz, hogy ne kelljen várólistára tenni hívásokat, viszont más megyékben vagy
– mutatott rá Péter Szilárd.
Alexandru Rogobete vasárnap bejelentette, hogy az egészségbiztosítási rendszer informatikai platformjának év végén elérhető lesz az első változata, és várhatóan 2026 augusztusában lesz teljesen funkcionális.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselőinek parlamentben iktatott törvénytervezete szerint a házastársak a másik fél hozzájárulása nélkül is megtarthatják válás után a házassági nevet.
Több késszúrással ölte meg volt felesését egy férfi – hároméves gyermekük szeme láttára – a Teleorman megyei Beciu településen. A támadó ellen távolságtartási végzés volt érvényben, miután a gyanú szerint korábban elrabolta és megerőszakolta a nőt.
Megsérült két román állampolgár egy törökországi fegyveres támadásban, de egyikük sincs életveszélyben – jelentette be vasárnap a Facebook-oldalán a külügyminiszter.
Hamis 112-es segélyhívás keltett pánikot egy Buzău megyei településen: a bejelentő azt állította, hogy egy férfi puskával üldözi a feleségét. Miután a hatóságok nagy erőkkel kivonultak a helyszínre, kiderült, hogy valaki csak tréfát űzött velük.
Az Országos Statisztikai Intézet vasárnap közzétett adatai szerint 2024-ben körülbelül ötmillió személy, vagyis Románia lakosságának 26,5 százaléka élt anyagi és társadalmi deprivációban.
Hétfőtől lehet jelentkezni a Kőrösi Csoma Sándor program új felhívására – jelentette be a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára vasárnap a Facebook-oldalán.
Kezet fogtam az amerikai elnökkel, hogy a Magyarországra vonatkozó szankciómentesség időhatár nélküli – szögezte le Orbán Viktor miniszterelnök szombaton, a Donald Trump amerikai elnökkel folytatott pénteki fehér házi találkozója után.
A Caritas piramisjátékhoz hasonlította szombaton Oana Gheorghiu a nem járulékalapú különnyugdíjakat.
Az eMAG 15. fekete pénteki árleszállítási akciója minden várakozást felülmúlt: több mint 986 millió lej értékű rendelést regisztráltak, ami 10 százalékkal meghaladja a tavalyi eredményt – tájékozatott szombaton a vállalat.
szóljon hozzá!