Szerda hajnalban kecskék közé rontott be a medve egy etédi portán, ahol két állatot meg is ölt, a többi pedig azonnal szétszéledt – magyarázta lapunknak Szőcs László polgármester. Elmondta, a gazda egy napig próbálta összeterelni nyáját, de négy állat még csütörtökön is hiányzott, valószínűleg azok is elpusztultak. Ugyanazon a napon egy másik helybélihez is betört a ragadozó, neki egy juha veszett oda.

Noha Nagy Endre alpolgármester még aznap készített fotókat a megölt állatokról, illetve a feltört istállókról, a kárfelmérő bizottság csütörtökön elment a gazdákhoz terepszemlét tartani, hogy megbizonyosodjanak, valóban medve garázdálkodott. A szakembereket mi is elkísértük. Először Szőcs Mihály portáján vizsgálódtak, akinek egy juhát vitte el a nagyvad, feltörve az akol ajtaját. A gazda végigvitt az útvonalon, amerre a ragadozó elhurcolta a szerencsétlenül járt állatot: a havon maradt vérnyomokból, gyapjúfoszlányokból és a medve lábnyomaiból jól látszott, hogy valós esetről van szó. A tetemet már nem találtuk meg, vélhetően kóbor kutyák vitték el. Szőcs Mihály elmondta, jó kutyái vannak, így ha azok védik a házát, nem fél a medvétől, ám szerda hajnalban a három ebből kettő meg volt kötve, társuk pedig egyedül kevésnek bizonyult a nagyvad ellen.

A gazdát, akinek kecskéit elpusztította a medve, nem találtuk otthon, a helyszínen viszont elegendő bizonyíték igazolta, hogy valóban a nagyragadozó támadt. Az istálló falán hatalmas sáros lábnyomok, a hóban vércseppek és szőrfoszlányok. A karmolásokból az is látszott, hogy a kerítést lenyomva hatolt be a birtokra a ragadozó, a lábnyomok pedig távozása útvonaláról árulkodtak. A portáról távozva pár száz métert haladhattunk a temető irányában, mire megtaláltuk a megölt kecske csontvázát. Nagy Endre szerint csütörtök hajnalban újból visszajöhetett a medve, hiszen korábban készített fényképeihez képest teljesen le voltak csupaszítva a csontok. Hozzátette, bár bejelentés nem érkezett a hivatalhoz, úgy tudják, csütörtökön egy tyúkólban is pusztított a nagyvad, illetve egy juhtartó portájára is megpróbált behatolni. A nyomokat vizsgáló szakemberek szerint egy kis termetű, ám négy évnél idősebb, ivarérett egyed garázdálkodhatott Etéden.

A helybéliek szerint naponta bemerészkedik Etédre a ragadozó, nem fél az emberektől, gyakran látják az utcákon. Az általunk megkérdezettek szerint már a villanypásztor sem riasztja el az éhes vadat, amely megtanulta, hogy azon testrészeivel érintse meg a kifeszített kábeleket, amelyeken sűrűbb a bundája. A lakók legszívesebben maguk ölnék meg a medvét, hiszen elegük van az állandó terrorból és abból, hogy senki sem lövi ki a problémás egyedeket.

Szőcs László polgármester elmesélte, a falu szélén lakók éjszakánként égve hagyják a pajtában a villanyt, állataik közelébe pedig rádiókat vittek, amelyekből éjszaka is hangos zene szól. Ez sem hatásos. Ő maga is úgy érzi, nincsenek biztonságban a település lakói, csak idő kérdése, hogy emberekre támadjon a nagyvad. A terepszemlét tartó bizottság tagjai ugyanakkor óva intik a gazdákat attól, hogy maguk próbáljanak megszabadulni a ragadozótól, hiszen az bűncselekménynek számít, aminek komoly következményei lehetnek. Egy medve elpusztításáért több mint negyvenezer eurós kártérítést kell fizetni.

Július elseje óta 31 hivatalosan bejelentett vadkár történt Etéd községben, ebből 23 alkalommal medvék téptek szét haszonállatokat: juhokat, kecskéket, sertéseket, teheneket és tyúkokat is – közölte lapunkkal Szőcs László polgármester. Mint mondta, a szóbeszéd szerint ennél jóval több eset történt, ám a lakók már nem jelentik a hivatalnál, ha a nagyvad a kerítéseket vagy a pajtát rongálja meg, esetleg csak kisebb anyagi kárt okoz. A megsebesített állatokat is inkább levágják, mint hogy a hivatalos szervektől kérjenek segítséget. A polgármester elmondta, nemrég kaptak levelet a megyei prefektusi hivataltól, amelyben közlik, szerződést kell kötni az illetékes vadásztársulattal, hogy azok belterületen is lelőhessék a medvét, amennyiben rendelkeznek a szükséges engedélyekkel. Ez ugyanakkor még nem megoldás a problémára, hiszen nem tudni, hogy a „szebeni medvebotrány után ki meri egyáltalán meghúzni a ravaszt” – így Szőcs. Szerinte mielőbb lépnie kell a környezetvédelmi minisztériumnak a medvetámadások ügyében, hiszen Etéden már tarthatatlan a helyzet.

„Én azt tanácsoltam a lakosoknak, hogy hasonló problémák esetén tárcsázzák a 112-es segélyhívó számot. De vajon a vadász vagy a rendőr meg meri-e húzni a ravaszt, ha belterületen garázdálkodik a medve?” – fakadt ki, hozzátéve, hogy számára az emberek biztonsága az első. A lapunk által megkérdezettek mind egyetértettek abban, hogy nem kell az összes medvét megölni, de a problémás egyedekre kilövési engedélyt kellene kiadni.

Sánta Mihály, a székely¬ke¬resztúri Hubertus Vadász- és Sporthorgász Egyesület vadőre elmondta, tud az etédi medvetámadásokról és esténként rendszeresen kijár a faluba, hogy elriaszthassa a nagyvadat az ég felé leadott lövésekkel. Úgy látja, az utóbbi időben ez sem volt hatásos, a ragadozók megszokták a hangos zajt, ezért nem ijednek meg. Szerinte a hirtelen lehullott hó zavarhatta meg a medvéket, ezért kezdtek el ismét garázdálkodni. Mint mondta, idén már többször voltak vaddisznót hajtani a környéken, ilyenkor pedig rengeteg medvével találkoztak. Olyan is előfordult, hogy egy tízhektáros területen nyolc medvét látott, ami azt bizonyítja, hogy nagyon túlszaporodott a medvepopuláció. Ő is fontosnak tartja, hogy a környezetvédelmi minisztérium jóváhagyja a problémás állatok kilövését, hiszen az emberek joggal féltik jószágaikat és saját biztonságukat.

Szőcs László azt szeretné, ha az állam hátrányos helyzetű régióvá nyilvánítaná Etéd községet a medvék túlszaporodása miatt. Mint mondta, ha ez megtörténne, akkor nagyobb támogatást igényelhetnének a gazdák. „Ha már nem lehet kilőni a medvéket, legalább a gazdáknak több pénzük lenne és erősebb, nagyobb kerítéseket építhetnének jószágaik védelméért” – fogalmazott. Hangsúlyozta, a vadkárokat általában egy év késéssel téríti meg az állam, a gazdáknak pedig addig is élniük kell.