„Hunyadi János korabeli templomban állunk. A Mikó grófi család személyes kápolnaként használta, később adományozta a csíkzsögödi egyháznak. Sok mindent átélt ez a templom, emiatt fontosnak tartottuk, hogy az eredeti állapotának hangulatából, amennyit csak lehet, visszahozzunk. 2011-ben kezdtük a felújítási tervek előkészítését, amelyet a megyei és városi önkormányzat is támogatott. A tervek  műemlékvédelmi jóváhagyása után pedig zöld utat kaptunk, hogy szakemberek segítségével elkezdjük a templom restaurálását. A tanulmányi terveket Tövissi Zsolt, a restaurálási terveket pedig Szikszai László készítette, a kivitelező a Forma-Con Kft. volt” – ismertette a helyszínen a felújítás előzményeit Sebestyén Ottó. A zsögödi plébános továbbá elmondta, a felújítás a padló felszedésével, a gombairtással kezdődött, majd az ablakok cseréjével folytatták a munkát. Azt követően az olajfestékek eltávolításával, a villanyhálózat cseréjével, a vakolat leverése utáni repedések kitöltésével folytatták a tennivalókat, ez utóbbi nehézséget okozott, amiatt hogy a beavatkozás után statikailag biztonságos maradjon a templom. Azt követően a vakolást, meszelést, az épület szigetelését végezték el a munkások, majd a templomkerítés helyreállítása következett.

A tetőzet cseréje után következett a templom lelkét jelentő szentély restaurálásának elkezdése. A lelkipásztor kifejtette, az oltárok jelentős értéket képviselnek: a főoltár 1673-ban készül, amit a későbbi javítások során többször átfestettek, oldaldíszeit eredetileg vékony arany- és ezüstréteggel borították. A főoltár közepén elhelyezett Mária-szoborról megállapították, hogy régebbi, mint a csíksomlyói kegyszobor, viszont a későbbi javítások során a kegyszobor mintájára alakították át. A mellékoltár valószínűleg a 17. század végén készült, az oltárkép Szent Antalt örökíti meg. Az oltárok helyreállítását Mihály Ferenc szovátai restaurátor végezte. Az oltárok eredeti állapotának visszaállítását pályázati úton a csíkszeredai önkormányzat támogatta 75 ezer lejjel.

Közben sikerült kicserélni a templomi padokat, felújítani a fűtésrendszert. A hiányzó keresztelőkút, a fa faragott oltár, felolvasó és húsvéti gyertyatartó helyére Csíkzsögöd szülötte, Dóczy András szobrász-kőfaragó felajánlotta munkáját, és elkészítette az említett liturgikus tárgyakat. Egyébként az elmúlt három év alatt elvégzett munkálatok értéke mintegy 400 ezer lej, amelyet pályázati úton, felajánlások révén tudtak kifizetni. Emellett szükség esetén a helyiek is önkéntes munkát is végeztek, volt olyan nap, amikor negyven helybéli férfi segítette a munkát – részletezte Sebestyén Ottó. Hozzátette, további terveik közt szerepel a templomudvar vízelvezetésének megoldása, amely rendkívül költséges munkálat – erre vonatkozóan már vannak leadott pályázataik. Továbbá egy átlátszó vetítővászon beszerzését is tervezik, hogy a szentmisén kivetített énekek szövege miatt ne legyen takarásban a restaurált oltár.

„A liturgikus tér berendezésének és a restaurált oltároknak a megáldására vasárnap a fél egykor kezdődő szentmisén kerül sor, ami egyébként a templomunk búcsúünnepe is. A szentháromság vasárnapi szentmise előtt 10 perccel pedig Mihály Ferenc restaurátor ismerteti röviden a munkája folyamatát, felhívva a figyelmet az oltárok értékére” – avatott be a plébános.

Szentháromság vasárnapról
A szentháromság vasárnapja egy eszmei ünnep, ilyenkor nem egy megtörtént eseményre emlékezünk. Abból az elgondolásból indult, hogy Jézus feltámadása után, a Szentlélek eljövetelét követően, a három isteni személyt együtt ünnepeljük. Ezen ünnep alkalmával tudatosíthatják a hívek, hogy egy Istenben három személyt értünk – ismertette korábban Ilyés Zsolt. A csíkszentléleki plébános azt is elmondta, hogy tapasztalata szerint kevesen gondolnak Istenre mint szentháromságra tudatosan, habár hisznek Jézus és a Szentlélek istenségében.