A DPA német hírügynökség téves híre diplomáciai vihart kavart. Ugyanis azt írták: Pintér Sándor magyar belügyminiszter azt jelentette ki, hogy októberre halasztják Románia és Bulgária schengeni övezethez való csatlakozását.
2011. január 06., 13:382011. január 06., 13:38
A hírben az tűnt furcsának, hogy Magyarország eddig többször is nyíltan kijelentette: a magyar EU-elnökség egyik célkitűzése Románia schengeni övezethez való csatlakozásának elősegítése.
Csúsztatásról lenne szó?
Korodi Attila (fotó), a képviselőház külügyi bizottságának elnöke információi szerint félreértés történt. A csíki képviselő felhívta a magyar főkonzult, aki tisztázta, hogy a magyar belügyminiszter a hamarosan megjelenő, a schengeni övezethez való csatlakozás feltételeinek teljesítését elemző jelentésről beszélt. Azt jelentette ki, hogy ha az illető dokumentum negatívnak minősíti a Románia vagy Bulgária által elért eredményeket, akkor a márciusi tárgyalások októberre tolódhatnak.
Mi a tétje a csatlakozásnak?
Felkértük a politikust, hogy elemezze, mi történne abban az esetben, ha az ország csatlakozna, és milyen következményekkel járna, ha nem vennék fel a schengeni övezetbe.
Korodi szerint a schengeni övezethez való csatlakozásnak nincsenek nagy tétjei, hiszen amióta Románia és Bulgária az Európai Unió tagja, a két ország állampolgárai szabadon mozoghatnak. Csak szimbolikus töltettel bír számunkra, hiszen ha a csatlakozás létrejönne, még könyebbé tenné a határátlépést, a határátkelőknél nem kellene az útlevelet vagy személyit felmutatni.
Gazdasági szempontból sem változna jelentősen semmi, mivel a jelenlegi piaci feltételeken nem változtatna. Halasztás esetén talán annyi történhetne, hogy egy kicsit csökkenhetne a külföldiek befektetési kedve, ha pedig bevennék az övezetbe az országot, a turisták száma növekedhetne.
Nem lehet tudni, mivel győzték meg a franciák a németeket
Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a képviselőház külügyi bizottságának elnöke szerint, miért érdeke Németországnak megakadályozni Románia csatlakozását. Korodi szerint a franciák győzték meg a németeket, hogy milyen diplomáciai eszközökkel, azt nem lehet tudni, de könnyen bukhat rajtuk a csatlakozás, ugyanis egyöntetű szavazás során dől el végül, csatlakozhat vagy sem az ország.
Korodi szerint a józan ész azt diktálná, hogy ne szabják meg az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmust a Schengen-övezethez való csatlakozás feltételeként, de sajnos, a szavazást ez mindenképp befolyásolhatja.
A Csernátoni Burrogtató egyike azoknak a háromszéki rendezvényeknek, amelyeket képtelenség megunni.
Három jármű balesetezett a marosvásárhelyi Decebal utcában szombat este. Egy nőt az autóból kellett kiszabadítani – tájékoztatott a Maros megyei tűzoltóság.
Székelyföldön a 19. század második felétől nagyjából a 20. század közepéig élte fénykorát a legősibb mesterség művelése. A székelyudvarhelyi bordélyvilágról sokat tudnának mesélni az egykori Fecske utca régi lakói, no meg akik ismerték Gálffy Annát!
Kéthektáros kerttel büszkélkedhet a Haszmann Pál Múzeum, de szombaton még ez is kicsinek tűnt. A 13. Csernátoni Burrogtatón hömpölygött a tömeg, pöfögtek a traktorok, életre keltek a múzeum évszázados gépei.
Ezen a hétvégén is bővelkedünk új néznivalókban. Az HBO Max-en nézhető már a James Gunn-féle Superman-mozi, az Amazonon folytatódik a the Boys-sorozat spin-offja, de a Netflixre is érkezett pár újdonság. Ajánló.
Több évszázados értékek alapján oktatnak a református kollégiumokban, odafigyelve a gyermekek értelmi és lelki fejlődésére is – hangzott el szombaton Marosvásárhelyen a Királyhágómelléki- és Erdélyi Református Kollégiumok közös tanévnyitó ünnepségén.
A romániaiak csaknem háromnegyede (74 százaléka) szerint rossz irányba tart az ország – derül ki az Avangarde felmérésének szombaton közzétett adataiból.
Mazsorettek, néptáncosok és viráginstallációkat szállító autók lepték el szombaton délben Marosvásárhely belvárosát, jelezve, hogy második kiadásához érkezett a Virágvarázs Fesztivál.
Mi történik, ha egy egész közösség egyetlen étel, a töltött káposzta köré gyűlik? Parajdon a válasz egyszerű: ünnep lesz belőle.
Románia 5,7 millió euró kártérítést kapott a hollandiai Drents Múzeumból januárban ellopott négy műkincsért – közölte szombaton a kulturális minisztérium.
szóljon hozzá!