Veszélyben lenne a magyar betegek anyanyelvhasználati joga Brassóban?

Képünk illusztráció

Fotó: Pinti Attila

Elfogadta a brassói sürgősségi klinikai kórház építéséről szóló törvénytervezetet a szenátus. Bár a felsőház által elfogadott változatból kikerült a „regionális” megnevezés, ez még nem szavatolja, hogy a Hargita és Kovászna megyei betegeket nem „csatolják” Brassóhoz, ami nehezítené az anyanyelvhasználati joguk szavatolását.

Bíró Blanka

2020. október 15., 18:472020. október 15., 18:47

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A kezdeményezésről a képviselőház szavaz döntő házként. Benkő Erika parlamenti képviselő lapunknak elmondta, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) törvényhozói azért javasolták a „regionális” kifejezés kihagyását, mert helyi fejlesztésű kórházat szeretnének Brassóban. Már az indoklásban az szerepel, hogy az új brassói kórház megépítése rendkívül sürgős, a kezdeményezésnek helyi szintről kell indulnia, nem akadályozhatják kormányzati döntések.

A Hargita és Kovászna megyei magyar betegek anyanyelvhasználati jogainak szavatolását csak miniszteri rendelettel lehet kijavítani, Nelu Tătaru egészségügyi miniszter csütörtökön azt ígérte, két hét múlva kiadja a vonatkozó rendeletet – részletezte Benkő Erika. „Az ígéret szép szó, követjük az ügyet, két hét múlva újra rákérdezünk” – szögezte le a politikus. Mint ismeretes, júliusban jelent meg a 1355-ös számú miniszteri rendelet, amely a megyei kórházakat a regionális központokhoz csatolja, figyelembe véve a közöttük lévő távolságot. Így a Kovászna és Hargita megyei kórházak a brassói egyetemi központhoz kerültek, tehát ide kell küldjék a kompetenciáikat meghaladó súlyos eseteket. Benkő Erika szeptember elején intézett kérést az egészségügyi miniszterhez, hogy a Kovászna és Hargita megyei kórházak kerüljenek vissza a marosvásárhelyi regionális központhoz, mert így jobban szavatolható a betegek anyanyelvhasználathoz való joga.

Emlékeztetett, hogy 2017-ben megszavazták az egészségügyi reformok törvényének módosítását, és ennek értelmében, ahol a nemzeti kisebbségek aránya meghaladja a lakosság húsz százalékát vagy az ötezer főt, szavatolni kell az egészségügyi ellátásban számukra az anyanyelv használatát. Ezt az előírást nem veszi figyelembe a július végén megjelent miniszteri rendelet, hiszen miközben Marosvásárhelyen vannak magyarul beszélő orvosok és egészségügyi asszisztensek, Brassóban már nem lenne lehetőség az anyanyelvhasználat szavatolására.