Útlezárásokkal is tiltakozhatnak a gazdálkodók

„Tüntetéseket és felvonulásokat szervezünk az egész országban. Azt reméljük, hogy sikerül Bukarestbe hoznunk 15 000 mezőgazdászt a gépeivel, állataival. Ha így sem sikerül megváltoztatnunk a kormány szándékát, úgy döntöttünk, lezárjuk a megyei utakat és a vámokat” – mondotta Nicolae.

Kifejtette, a farmerek mindent megtesznek, hogy találkozzanak Traian Băsescu államfővel és az összes politikai pártot igyekeznek meggyőzni a támogatások folyósításának fontosságáról. „Ez a kormány gazdák elleni terrorista támadása. Csődbe akarják vinni a mezőgazdaságot, hogy a farmokat aprópénzen vásárolják fel a bankok, és Románia felvásárló piaccá váljék” – tette hozzá Nicolae.

Gheorghe Caruz, a Sertéstenyésztők Egyesületének képviselője elfogadhatatlannak tartja a szubvenciók leállítását, akkor, amikor Görögország még ebben az időszakban is támogatja a gazdákat. „Az utolsó héten sok farmot bezártak Romániában. Rakétákhoz és egyebekhez nem értünk, de a disznótenyésztésben jók vagyunk” – mondotta Caruz, aki hozzáfűzte, hogy minden egylejes támogatás négyszeres profitot hoz. Ezzel szemben, ha bezárnak egy farmot és egy alkalmazott elveszíti állását, akkor a mellékágazatokban hasonló sorsra jut négy másik munkás is. „A GDP-ből a tanügynél is nagyobb arányt kellene kapnia a mezőgazdaságnak, mert ha az embereknek nincs amit enniük, akkor lopni kezdenek” – érvelt a sertéstenyésztők képviselője.

Nicolae Sitaru, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Ligájának (LAPAR) elnöke kifejtette, hogy „okos” kormánypolitikával juttatták ide Romániát, körülbelül hárommillió hektár termőföld hever parlagon, és félmillió hektárt külföldiek vásárolnak fel. „A támogatások hiánya a következő három évben azt jelenti, hogy azt akarják, ez a hárommillió hektár továbbra is megműveletlen maradjon, illetve semmiért idegen kézre kerüljön” – nyilatkozta Sitaru. A LAPAR elnöke hozzáfűzte, támogatás nélkül a növénytermesztő cégek fele még idén tönkremegy, a többit pedig a következő két évben kell majd bezárni.

„A hiteleink után 20 százalékos kamatot fizetünk, más EU-s országokban alig 2–3 százalék a kamat. Egyetlen országban sem a kormány dönt arról, hogy folyósít vagy sem támogatást. Én és a kollégáim azt kérjük, Vlădescu miniszter úr távozzék, mert nem talál megoldást” – nyilatkozta Mihai Lungu, a Munténia Szövetkezet képviselője.

„1989-ben hárommillió hektáron működött az öntözőberendezés, 2005-ben 1,2 millió hektáron s idén nem öntözünk többet 50 000 hektárnál” – fejtette ki Viorel Nica. Kérte az áfa kiiktatását az öntözések esetében.

A szárnyastenyésztők nevében Ilie Van mondta el, hogy az ágazat szabadesésben van, a termelés áprilisban 20 százalékkal csökkent márciushoz képest. „Ebben az ütemben azt kockáztatjuk, hogy év végéig 40 százalékos lesz a visszaesés, ami behozatalhoz vezet, igen drágán” – magyarázta.