Méltóságteles megemlékezés az aradi Szabadság-szobornál

Kelemen Hunor a mai napig érthetetlennek tartja, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) miért nem lehet elfogadni a magyar oktatási részlegek beindítását. „Nem értjük, hogy amennyiben a magyar diákok anyanyelvükön tanulnak, az hol csorbítja a románok érdekeit, szabadságát, boldogságát? Meg kellene már végre érteni, hogy nem akarunk senkitől semmit elvenni, csupán azt mondjuk, hogy legyen szabadságunkban eldönteni, milyen nyelven akarunk tanulni, legyen egyenlő esély mindenki számára” – fogalmazott az RMDSZ elnöke.

Az RMDSZ elnöke szerint az is érthetetlen, hogy miért irritál még mindig egyeseket a nemzeti, közösségi szimbólumok szabad használata. „Aki ettől bennünket megfoszt, az semmit sem értett meg a történelemből. (...) Aki azt gondolja, hogy el lehet bennünk fojtani a szabadság iránti vágyat, el lehet tiporni lelkünkben azt az eszmét és azokat az értékeket, amelyekért küzdünk, az 1849 hóhérainak az utódja, az elnyomók e századi katonája” – fogalmazott Kelemen Hunor.

Az RMDSZ elnöke szerint a vértanú tábornokok is egy olyan hatalomnak voltak az áldozatai, amely nem nézte jó szemmel a nemzeti önrendelkezési törekvéseket, és nem bírta elfogadni a szabadságszerető népek óhaját. Emlékeztetett arra, hogy voltak, akik évekkel ezelőtt a Szabadság-szobor visszaállításától is féltek. Hozzátette, ma is sokakban keltenek félelmet a magyarság jogos kérései. „Ne féljetek, mert amit mi kérünk, azt nem tőletek akarjuk elvenni” – üzente a románságnak az RMDSZ elnöke.

A szabadság egyetemességét állította beszéde középpontjába a Kelemen Hunor után felszólaló Hende Csaba magyar honvédelmi miniszter is. Meg is említette: a magyar kormány képviselője és az RMDSZ elnöke akár egymás beszédét is elmondhatta volna Aradon.

„Senki sem lehet szabad, ha a mellette élő nem szabad. Nem élhetünk szabadon, ha a mellettünk élő nem használhatja az anyanyelvét, ha nem imádkozhat, nem álmodhat szabadon, nem dönthet a sorsa fölött szabadon” – jelentette ki a magyar kormányképviselő.

Hende Csaba szerint a vértanúkra való emlékezés a magyar-román összefogás egykor elszalasztott lehetőségére is emlékeztet. „A testvérháború lezárása és a kölcsönös bizalmatlanság eloszlatása után csak végzetesen későn, 1849. július 14-én tudott megegyezni a magyar kormány a románsággal. Akkor a jóakarat elkésett, a hadi helyzet már megfordíthatatlan volt” – idézte a 164 évvel ezelőtti történéseket.

A miniszter megemlítette, hogy az ellentétektől terhes 20. század után Románia és Magyarország ma szövetségesként dolgozik együtt a NATO-ban. „Románia gyarapodása, fejlődése és erősödése magyar nemzeti érdek is” – fogalmazott a miniszter. Hozzátette, ma a két ország közös célja, hogy a határ menti régió két oldala ismét összefonódjon gazdaságilag, kulturálisan. „Szeretnénk Romániát a schengeni övezetben üdvözölni, és autópályán utazni Szegedtől Aradig” – jelentette ki Hende Csaba.

A miniszter úgy értékelte, hogy az 1848–49-es események során egy új magyar nemzet született, „olyan nemzet, amely a szabadság útján jár, és minden tagja összetartozik”. Hozzátette, a közös szabadságban való egység tudatát a katonai erő sem tudta elvenni. Emlékeztetett arra, hogy az Aradon kivégzett tábornokoknak nagy része volt a nemzet első honvédseregének a felállításában, és hogy ez a „sebtében megszervezett haderő a világ legjobb hadseregének is méltó ellenfele tudott lenni”.

Az aradi Szabadság-szobornál rótta le kegyeletét a vértanú tábornokok előtt Schmitt Pál volt köztársasági elnök és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke is. A megemlékezésen a szélsőségesen nacionalista Noua Dreapta (Új Jobboldal) román szervezet mintegy harminc szimpatizánsa óriás román zászlót feszített ki a téren. A polgármesteri hivatal korábban elutasította a szervezet térfoglalási kérését.