
A 28 európai uniós ország állam-, illetve kormányfője, valamint Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök pénteken Brüsszelben aláírta az EU–ukrán társulási megállapodás politikai részét.
2014. március 21., 21:182014. március 21., 21:18
A megállapodás parafált szövegének eredetileg részét képezte az unió és Ukrajna közötti mély és átfogó szabadkereskedelmi egyezmény is. A teljes dokumentum aláírását a tavaly novemberben Vilniusban tartott keleti partnerségi csúcstalálkozón tervezték, ám azt Viktor Janukovics akkori ukrán elnök az utolsó pillanatban megtagadta, majd Oroszországhoz fordult pénzügyi támogatásért. Ez váltotta ki az ukrajnai kormányzat elleni tüntetéseket és tiltakozó akciókat, amelyek végül Janukovics bukásához vezettek.
Az orosz felsőház is jóváhagyta a Krím csatlakozását
Az orosz parlament felsőháza is jóváhagyta pénteki rendkívüli ülésén a Krím félsziget és Szevasztopol Oroszországhoz csatlakozásáról aláírt megállapodást és az ehhez szükséges alkotmánymódosítási törvényt. A Szövetségi Tanács mind a 155 jelen lévő szenátora igennel szavazott. Az orosz törvényhozás felsőháznak 170 tagja van. A parlament alsóházában csütörtökön elsöprő többséggel, mindössze egy ellenszavazattal fogadta el a megállapodást és a törvényt. A Moszkvában államközinek tekintett megállapodás a ratifikáció napján, pénteken lépett hatályba. A Krími Köztársaságnak és Szevasztopolnak szövetségi rangú városként az Oroszországi Föderációba való befogadását lehetővé tevő alkotmánymódosító törvényt még az orosz államfőnek is alá kell írnia.
Az unió és Ukrajna közötti megállapodáshoz most kiegészítő okmányt fűztek, amelynek értelmében ez a pénteki aláírás csupán a politikai vonatkozású fejezetekre vonatkozik.
Később – valamikor a május 25-re kiírt ukrán elnökválasztás után – a szabadkereskedelmi egyezményt is alá akarják írni, ám az EU addig is egyoldalúan vámkönnyítésben részesít ukrán árucikkeket – diplomáciai források közlése szerint főként mezőgazdasági és nehézipari termékeket, idén április és november között összesen mintegy félmilliárd euró értékben.
Ukrajnának tehát a maga részéről egyelőre nem kell megnyitnia a piacát a vámok eltörlése révén az uniós termékek előtt.
A most aláírt politikai megállapodásban Ukrajna kötelezi magát az emberi jogok tiszteletben tartására, a szabad piacgazdaság megteremtésére és az Európával való szoros együttműködésre.
A csütörtökön kezdődött EU-csúcs második munkanapjára érkező tagállami vezetők közül Dalia Grybauskaite litván elnök arról beszélt az újságíróknak, hogy az EU–ukrán társulási megállapodás politikai fejezeteinek mostani aláírása elsősorban szimbolikus jelentőséggel bír, hiszen „az ukrán kormány és lakosság támogatását” juttatja kifejezésre az unió részéről.
Werner Faymann osztrák kancellár szerint az aláírással világosan kimondják, hogy Ukrajna él az önrendelkezési jogával, és saját maga választja meg, kivel milyen megállapodást köt. Faymann a maga részéről a katonai szövetségkötést illetően azt tanácsolta Ukrajnának, hogy – miként Ausztria is tette – válassza a semlegességet.
Kibővítették az uniós és az amerikai szankciós listát
Tizenkét névvel kiegészítették azt a listát, amely az ukrajnai válság miatt európai uniós vízumtilalommal és vagyonbefagyasztással sújtott személyek nevét tartalmazza – jelentette be Brüsszelben Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke a csütörtök délután kezdődött EU-csúcsértekezlet éjszakába nyúlt munkavacsorája után.
Az EU-tagországok külügyminiszterei hétfőn 21 főt – 13 oroszországi orosz, valamint 8 krími oroszbarát tisztségviselőt – helyeztek erre a feketelistára. Van Rompuy azt is megerősítette, hogy az uniós tagországok állam-, illetve kormányfői úgy döntöttek: törlik a következő betervezett EU-orosz csúcstalálkozót.
Angela Merkel német kancellár ugyanakkor közölte, az EU-országok állam-, illetve kormányfői felkérték az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki széles körű gazdasági szankciókat Oroszország ellen arra az esetre, ha tovább mélyülne az ukrajnai válság.
Eközben újabb húsz orosz tisztségviselőre és kormányzathoz közeli személyre, valamint egy bankra terjesztette ki csütörtökön az Oroszország elleni szankciókat Barack Obama amerikai elnök. Az intézkedések Vlagyimir Putyin orosz elnök kabinetfőnökét, Szergej Ivanovot is érintik és azok kiterjednek – a tulajdonosával együtt – az államfő bizalmasa, Jurij Kovalcsuk által birtokolt Bank Rosszijára is.
A célszemélyek számláit befagyasztják, nem adnak ki nekik amerikai vízumot, illetve megtiltják számukra a dollár alapú tranzakciókat. Obama a Fehér Ház előtt nyilatkozva kijelentette, hogy aláírt egy olyan rendeletet is, amely lehetővé teszi, hogy az Egyesült Államok büntetőintézkedésekkel sújtsa az orosz gazdaság kulcsfontosságú ágazatait.
Az ukrán fél közölte Bukaresttel, hogy a konstancai kikötőben június 5-én történt incidens egy elszigetelt eset volt, amelyet nagy valószínűséggel az orosz elektronikai hadviselés okozott – tájékoztatott pénteken a védelmi minisztérium.
A bogár akár tömeges kőrispusztulást is okozhat, ezért fokozott ellenőrzést rendeltek el Magyarországon.
Július 1-jétől érvényesek az új uniós vámszabályok: az EU-n kívüli webáruházból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után 3 eurós vámot kell fizetni.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Hőhullám sújtja Európát, szerdán megdőlt a júniusi hőségrekord Nagy-Britanniában. Az elmúlt napokban Spanyolországban is megdőlt a júniusi átlaghőmérsékleti rekord.
Rekordmennyiségű, 19 millió hordónyi kőolajat szállítottak át hétfőn a Hormuzi-szoroson – írta Donald Trump amerikai elnök kedden közösségi oldalán.
Távozik a kormányzó brit Munkáspárt éléről Keir Starmer miniszterelnök, akinek így kormányfői megbízatása is véget ér.
Irán legfelsőbb közös katonai parancsnoksága szombaton bejelentette a Hormuzi-szoros újabb lezárását a hajóforgalom elől.
Összeütközött pénteken két vasúti szerelvény a dél-angliai Bedford városának közelében. A brit közlekedési rendőrség péntek esti beszámolója szerint a szerencsétlenségben egy ember életét vesztette, sokan megsérültek.
Egy oroszországi bíróság jogerősen 15 év börtönbüntetésre ítélt egy román állampolgárt Ukrajna javára folytatott kémkedés miatt.
szóljon hozzá!