Akár ezer lejre is megbírságolhatják azért, ha beszól valakinek a Facebookon

A lakosság véleménynyilvánítási igénye a közösségi oldalak elterjedésével párhuzamosan fokozódott az elmúlt években, és ma már egy bejegyzés alatt percek alatt akár több száz hozzászólás jelenik meg. Ezzel nem is lenne baj, sokan azonban sértőn, durván, káromkodásokkal fűszerezve adnak hangot véleményüknek, és úgy nyilvánulnak meg az online térben, ahogyan a való életben valószínűleg sosem tennék. Arra pedig csak kevesen gondolnak, hogy a közösségi oldalak, például a Facebook nyilvános térnek minősülnek, így magatartásukért könnyedén felelősségre vonhatók.

Mint Vigh Beáta szellemi tulajdonjogi ügyvédtől, internetjogásztól megtudtuk, a szabad véleménynyilvánítás és a törvényt sértő megnyilvánulás között a határ ott van, hogy

a szabad véleménynyilvánítás történhet vulgaritás, gyalázkodás, káromkodás nélkül is, és akkor is ugyanaz az értelme.

„A saját véleménynyilvánítási szabadságunk ott ér véget, ahol annak a kifejezése sértő, bántó, megalázó lehet mások számára. Érdekes, hogy a társadalom minden csatornán keresztül azt az üzenetet közvetíti, hogy ne legyünk előítéletesek, kerüljük a címkézést, ne ítélkezzünk mások felett, ami helyénvaló, ugyanakkor az emberek úgy érzik, hogy amikor belépnek a digitális térbe, akkor »megengedett« nekik, hogy kieresszék a gőzt, bármilyen formában. Úgy gondolják, hogy ott beszólhatnak, káromkodhatnak, mintha az online térre más szabályok lennének érvényesek” – magyarázta a szakember. Hozzátette: az is tévedés, hogy ha valaki az üzenőfalán oszt meg valamit, például közéleti személyiségekről, akkor az nem az érintett ellen irányul, vagy nem fog róla tudomást szerezni.

De mire számíthat az, aki bántó bejegyzéseket, hozzászólásokat ír a közösségi oldalakra?

Az internetjogász szerint az 1991-ből származó 61-es számú törvény alapján kihágásnak minősül és 200-tól 1000 lejig terjedő pénzbírság szabható ki a nyilvános helyen történő sértő vagy vulgáris kifejezések használatáért,

illetve fenyegetésért más személyek vagy ezek javai ellen, ha ez a közszemérmet sértő, vagy kiváltja a polgárok megbotránkozását, esetleg megsérti az adott személyek becsületét és büszkeségét, vagy valamilyen közintézményt.

Mivel kihágásról van szó, a tényállást megállapíthatja és a büntetést kiszabhatja például a rendőrség vagy a csendőrség.

A közösségi médiában való megnyilvánulásokkal kapcsolatban az a kérdés vetődik fel, hogy ez nyilvános térnek minősül-e vagy sem a törvény értelmében. Erre vonatkozóan Romániában 2014-ben foglalt állást a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék, amikor visszautasította egy köztisztviselő fellebbezését a Diszkriminációellenes Tanács határozata ellen. Az ügy tárgya egy Facebook kommentben megjelenő kijelentés volt, ennek kapcsán állapította meg a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék, hogy

a Facebook nyilvános térnek minősül, vagy olyan térnek, amelyhez hozzáférése van a nyilvánosságnak.

A közösségi média tehát a román joggyakorlat szerint nyilvános térnek minősül, és ennek alapján minden, ami itt közlésre kerül, legyen az szöveg, audio-video- vagy képi anyag, szintén nyilvánosnak számít. Így vonatkoznak rá az említett 61-es törvény előírásai, amely a társadalmi együttélést szabályozza és bünteti a közrendet vagy közerkölcsöt megsértő tetteket.

{A}

„Igaz, hogy a Facebook és más közösségi online terek is lehetővé tesznek beállításokat, amelyekkel korlátozhatjuk és szabályozhatjuk, hogy ki férhet hozzá az általunk közölt tartalmakhoz, de a jogi szempontok szerint a Facebook és más hasonló közösségi média szolgáltatások akkor is nyilvános térnek minősülnek. Ami a közösségi média használatát illeti, mindig azt szoktam tanácsolni, hogy bárki csak olyan tartalmat osszon meg, amit kiplakátolna akár a város főterén is” – hívta fel a figyelmet az internetjogász.

Vigh Beáta arra is kitért: amennyiben gyalázkodással vagy más módon megsértik valakinek a becsületét, az nem csak kihágásnak minősül, de

az érintett, ha érdeke úgy kívánja, polgári pert is indíthat a sértő személy ellen, és követelhet kártérítést polgárjogi úton Romániában.

Ugyanis a polgári törvénykönyv 72. cikke szabályozza a személyi méltósághoz való jogot, ennek megsértéséért pedig kártérítés kérhető. A Facebookos hozzászólások esetében továbbá lehet jelenteni a szolgáltatónak is a sértő viselkedést, ez talán a legegyszerűbb és a leggyorsabb módja a megalázó helyzet megszüntetésének. A szolgáltató kötelessége azonnal eltüntetni a sértő tartalmakat és fel is függesztheti vagy zárolhatja az ezeket közlő személy hozzáférését a Facebookhoz (felfüggeszti a profilját vagy törli).

2015-ben a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága úgy foglalt állást a kérdésben egy észt kereskedelmi portálon megjelenő kommentek kapcsán, hogy mivel a portál szerkesztett hírportál, kereskedelmi céllal működik, így gazdaságilag is érdekelt volt a hozzászólók számának növelésében. Tehát köteles lett volna a gyűlöletbeszéd, erőszakra uszítás kategóriáját is kimerítő hozzászólásokat eltávolítani, és közvetlenül felelős azért, hogy milyen hozzászólások jelennek meg az oldalon.

Amikor azonban nem szerkesztett tartalmat tesznek közzé, hanem platformot adnak a véleménynyilvánításnak, mint a Facebook, az Európai Bíróság joggyakorlata szerint az Elektronikus kereskedelemről szóló irányelvet kell értelmezni. Ennek alapján az olyan tárhelyszolgáltató, mint a Facebook, nem felel a tárolt információkért, amennyiben nincsen tudomása a jogellenes jellegükről, vagy amint arról tudomást szerez, haladéktalanul intézkedik azok eltávolításáról. Ez viszont nem zárja ki azt, hogy a tárhelyszolgáltatót a jogellenes információk eltávolítása vagy a hozzáférésük megszüntetése révén a jogsértés megszüntetésére vagy megelőzésére kötelezzék.