Súlyos szavak, meggondolatlan véleményformálás. Minden szavunkért vállalnunk kell a felelősséget
Fotó: Pinti Attila
A közösségi oldalak elterjedésével a véleménynyilvánítás egyszerűbbé vált, mint valaha, ez azonban a sértő, durva hozzászólásokat is maga után vonta. A téma szakavatottja szerint az emberek úgy érzik, amikor belépnek a digitális térbe, „megengedett” nekik, hogy kieresszék a gőzt. Pedig a Facebook is ugyanolyan nyilvános térnek minősül, mint egy-egy város főtere, így a sértő nyelvezetet használók felelősségre vonhatók.
2020. február 01., 09:002020. február 01., 09:00
2020. január 27., 10:462020. január 27., 10:46
A lakosság véleménynyilvánítási igénye a közösségi oldalak elterjedésével párhuzamosan fokozódott az elmúlt években, és ma már egy bejegyzés alatt percek alatt akár több száz hozzászólás jelenik meg. Ezzel nem is lenne baj, sokan azonban sértőn, durván, káromkodásokkal fűszerezve adnak hangot véleményüknek, és úgy nyilvánulnak meg az online térben, ahogyan a való életben valószínűleg sosem tennék. Arra pedig csak kevesen gondolnak, hogy a közösségi oldalak, például a Facebook nyilvános térnek minősülnek, így magatartásukért könnyedén felelősségre vonhatók.
Mint Vigh Beáta szellemi tulajdonjogi ügyvédtől, internetjogásztól megtudtuk, a szabad véleménynyilvánítás és a törvényt sértő megnyilvánulás között a határ ott van, hogy
„A saját véleménynyilvánítási szabadságunk ott ér véget, ahol annak a kifejezése sértő, bántó, megalázó lehet mások számára. Érdekes, hogy a társadalom minden csatornán keresztül azt az üzenetet közvetíti, hogy ne legyünk előítéletesek, kerüljük a címkézést, ne ítélkezzünk mások felett, ami helyénvaló, ugyanakkor az emberek úgy érzik, hogy amikor belépnek a digitális térbe, akkor »megengedett« nekik, hogy kieresszék a gőzt, bármilyen formában. Úgy gondolják, hogy ott beszólhatnak, káromkodhatnak, mintha az online térre más szabályok lennének érvényesek” – magyarázta a szakember. Hozzátette: az is tévedés, hogy ha valaki az üzenőfalán oszt meg valamit, például közéleti személyiségekről, akkor az nem az érintett ellen irányul, vagy nem fog róla tudomást szerezni.
De mire számíthat az, aki bántó bejegyzéseket, hozzászólásokat ír a közösségi oldalakra?
illetve fenyegetésért más személyek vagy ezek javai ellen, ha ez a közszemérmet sértő, vagy kiváltja a polgárok megbotránkozását, esetleg megsérti az adott személyek becsületét és büszkeségét, vagy valamilyen közintézményt.
Mivel kihágásról van szó, a tényállást megállapíthatja és a büntetést kiszabhatja például a rendőrség vagy a csendőrség
Fotó: Pinti Attila
A közösségi médiában való megnyilvánulásokkal kapcsolatban az a kérdés vetődik fel, hogy ez nyilvános térnek minősül-e vagy sem a törvény értelmében. Erre vonatkozóan Romániában 2014-ben foglalt állást a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék, amikor visszautasította egy köztisztviselő fellebbezését a Diszkriminációellenes Tanács határozata ellen. Az ügy tárgya egy Facebook kommentben megjelenő kijelentés volt, ennek kapcsán állapította meg a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék, hogy
A közösségi média tehát a román joggyakorlat szerint nyilvános térnek minősül, és ennek alapján minden, ami itt közlésre kerül, legyen az szöveg, audio-video- vagy képi anyag, szintén nyilvánosnak számít. Így vonatkoznak rá az említett 61-es törvény előírásai, amely a társadalmi együttélést szabályozza és bünteti a közrendet vagy közerkölcsöt megsértő tetteket.
„Igaz, hogy a Facebook és más közösségi online terek is lehetővé tesznek beállításokat, amelyekkel korlátozhatjuk és szabályozhatjuk, hogy ki férhet hozzá az általunk közölt tartalmakhoz, de a jogi szempontok szerint a Facebook és más hasonló közösségi média szolgáltatások akkor is nyilvános térnek minősülnek. Ami a közösségi média használatát illeti, mindig azt szoktam tanácsolni, hogy bárki csak olyan tartalmat osszon meg, amit kiplakátolna akár a város főterén is” – hívta fel a figyelmet az internetjogász.
Vigh Beáta arra is kitért: amennyiben gyalázkodással vagy más módon megsértik valakinek a becsületét, az nem csak kihágásnak minősül, de
Ugyanis a polgári törvénykönyv 72. cikke szabályozza a személyi méltósághoz való jogot, ennek megsértéséért pedig kártérítés kérhető. A Facebookos hozzászólások esetében továbbá lehet jelenteni a szolgáltatónak is a sértő viselkedést, ez talán a legegyszerűbb és a leggyorsabb módja a megalázó helyzet megszüntetésének. A szolgáltató kötelessége azonnal eltüntetni a sértő tartalmakat és fel is függesztheti vagy zárolhatja az ezeket közlő személy hozzáférését a Facebookhoz (felfüggeszti a profilját vagy törli).
A közösségi média a román joggyakorlat szerint nyilvános térnek minősül
Fotó: Pinti Attila
2015-ben a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága úgy foglalt állást a kérdésben egy észt kereskedelmi portálon megjelenő kommentek kapcsán, hogy mivel a portál szerkesztett hírportál, kereskedelmi céllal működik, így gazdaságilag is érdekelt volt a hozzászólók számának növelésében. Tehát köteles lett volna a gyűlöletbeszéd, erőszakra uszítás kategóriáját is kimerítő hozzászólásokat eltávolítani, és közvetlenül felelős azért, hogy milyen hozzászólások jelennek meg az oldalon.
Amikor azonban nem szerkesztett tartalmat tesznek közzé, hanem platformot adnak a véleménynyilvánításnak, mint a Facebook, az Európai Bíróság joggyakorlata szerint az Elektronikus kereskedelemről szóló irányelvet kell értelmezni. Ennek alapján az olyan tárhelyszolgáltató, mint a Facebook, nem felel a tárolt információkért, amennyiben nincsen tudomása a jogellenes jellegükről, vagy amint arról tudomást szerez, haladéktalanul intézkedik azok eltávolításáról. Ez viszont nem zárja ki azt, hogy a tárhelyszolgáltatót a jogellenes információk eltávolítása vagy a hozzáférésük megszüntetése révén a jogsértés megszüntetésére vagy megelőzésére kötelezzék.
Nem felelnek meg a valóságnak Alex Florența román legfőbb ügyésznek azok az állításai, amelyek szerint Oroszország beavatkozott a romániai elnökválasztásba – jelentette ki kedden este a Kreml szóvivője.
Szeptember 30-tól az Egyesült Államokban feloldják a vízummentességi program korlátozásait minden magyar állampolgár előtt – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten.
Az ügyész halálbüntetés javaslatával nyújtotta be a vádiratot a bírósághoz a Charlie Kirk elleni halálos merénylettel gyanúsított Tyler Robinson ügyében kedden.
89 éves korában elhunyt Robert Redford színészlegenda, akit olyan klasszikus filmekből is ismerhetünk, mint Az elnök emberei, Butch Cassidy és a Sundance kölyök.
Az amerikai külügyminiszter szerint az orosz–ukrán háború csak rosszabbá válhat, ha a jelenlegi mederben folytatódik, és a két fél egyre mélyebben beássa magát. Marco Rubio erről a Fox News hírtelevíziónak adott interjúban beszélt hétfőn.
Mesterséges intelligencia által irányított, fizikai formában nem létező minisztert nevezett ki Albánia, amely a közbeszerzésekért fog felelni – számolt be róla több hírportál is.
A 22 éves Tyler Robinsont azonosították Charlie Kirk konzervatív politikai kommentátor feltételezett merénylőjeként – az elfogás körülményeiről sajtótájékoztatón számoltak be a hatóságok és Utah állam vezetői helyi idő szerint pénteken reggel.
Nemes Jeles László legújabb alkotása, az Árva képviseli Magyarországot jövőre a legjobb nemzetközi filmért járó Oscar-díjért folyó versenyben – közölte a Nemzeti Filmintézet pénteken az MTI-vel.
A Charlie Kirk amerikai konzervatív influencer életét kioltó potenciális elkövetőről tett közzé fotókat a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI). Mint ismert, a 31 éves fiatalembert Orem városban, egy egyetemi eseményen lőtte le az elkövető.
Továbbra is keresik a Charlie Kirk elleni merénylet elkövetőjét, az előzőleg őrizetbe vett személyt elengedték a hatóságok Utah államban – közölte az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda igazgatója washingtoni idő szerint szerdán késő este.
2 hozzászólás