„A saját véleménynyilvánítási szabadságunk ott ér véget, ahol annak a kifejezése sértő, bántó, megalázó lehet mások számára. Érdekes, hogy a társadalom minden csatornán keresztül azt az üzenetet közvetíti, hogy ne legyünk előítéletesek, kerüljük a címkézést, ne ítélkezzünk mások felett, ami helyénvaló, ugyanakkor az emberek úgy érzik, hogy amikor belépnek a digitális térbe, akkor »megengedett« nekik, hogy kieresszék a gőzt, bármilyen formában. Úgy gondolják, hogy ott beszólhatnak, káromkodhatnak, mintha az online térre más szabályok lennének érvényesek” – magyarázta a szakember. Hozzátette: az is tévedés, hogy ha valaki az üzenőfalán oszt meg valamit, például közéleti személyiségekről, akkor az nem az érintett ellen irányul, vagy nem fog róla tudomást szerezni.

Kihágásnak minősül

De mire számíthat az, aki bántó bejegyzéseket, hozzászólásokat ír a közösségi oldalakra?

illetve fenyegetésért más személyek vagy ezek javai ellen, ha ez a közszemérmet sértő, vagy kiváltja a polgárok megbotránkozását, esetleg megsérti az adott személyek becsületét és büszkeségét, vagy valamilyen közintézményt.

A közösségi média tehát a román joggyakorlat szerint nyilvános térnek minősül, és ennek alapján minden, ami itt közlésre kerül, legyen az szöveg, audio-video- vagy képi anyag, szintén nyilvánosnak számít. Így vonatkoznak rá az említett 61-es törvény előírásai, amely a társadalmi együttélést szabályozza és bünteti a közrendet vagy közerkölcsöt megsértő tetteket.

„Igaz, hogy a Facebook és más közösségi online terek is lehetővé tesznek beállításokat, amelyekkel korlátozhatjuk és szabályozhatjuk, hogy ki férhet hozzá az általunk közölt tartalmakhoz, de a jogi szempontok szerint a Facebook és más hasonló közösségi média szolgáltatások akkor is nyilvános térnek minősülnek. Ami a közösségi média használatát illeti, mindig azt szoktam tanácsolni, hogy bárki csak olyan tartalmat osszon meg, amit kiplakátolna akár a város főterén is” – hívta fel a figyelmet az internetjogász.

Polgári per is indítható

Vigh Beáta arra is kitért: amennyiben gyalázkodással vagy más módon megsértik valakinek a becsületét, az nem csak kihágásnak minősül, de

Ugyanis a polgári törvénykönyv 72. cikke szabályozza a személyi méltósághoz való jogot, ennek megsértéséért pedig kártérítés kérhető. A Facebookos hozzászólások esetében továbbá lehet jelenteni a szolgáltatónak is a sértő viselkedést, ez talán a legegyszerűbb és a leggyorsabb módja a megalázó helyzet megszüntetésének. A szolgáltató kötelessége azonnal eltüntetni a sértő tartalmakat és fel is függesztheti vagy zárolhatja az ezeket közlő személy hozzáférését a Facebookhoz (felfüggeszti a profilját vagy törli).