Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

08:59

Szünetel az áramszolgáltatás Székelyvarságon, Sikaszóban és Libánban

08:57

Az ország leghidegebb reggelére ébredtek Csíkszeredában

08:42

Elindultak a rendőrök szerdán reggel, sok helyen rosszul kezdődött a nap

08:20

Ingyenes búvármerülés karácsonyra

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Gépjárműadó: mennyit fizetünk jövőtől?

Hangos zajra ébredtek Székelyföldön, olvasóink a vadászgépek zúgására panaszkodtak

Hármas ikrek születtek a csíkszeredai kórházban

Már ma éjszaka éles fordulás várható az időjárásban

Újabb részlet derült ki a szépvízi tragédia kapcsán

Hangos zajra ébredtek Székelyföldön, olvasóink a vadászgépek zúgására panaszkodtak

Gépjárműadó: mennyit fizetünk jövőtől?

Szondy Zoltán a Lex Novákról: ez gyakorlatilag egy bohócparádé

Az RMDSZ színeiben folytatná Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós függetlenként megválasztott polgármestere

Hármas ikrek születtek a csíkszeredai kórházban

A külhoni gazdák érdekeit is szem előtt tartják minden, agrárszektort érintő módosításnál

Fotó: Veres Nándor

A Kárpát-medencei gazdaszervezetek együttműködése sikeres irányba indult el az elmúlt években – Erdélyből a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete is részese ennek, látogatásának apropójaként erről beszélt a sajtó képviselőivel Jakab István, a Magyar Országgyűlés alelnöke szombaton Csíkszeredában.

Korpos Attila

2021. július 31., 15:362021. július 31., 15:36

Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének (SZGE) elnöke a találkozón azt méltatta, hogy az egyesület továbbra is a Magyarországról érkező támogatottság kiváltságos helyzetében van. Kitért a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem elnevezésű programra, amely 2010-ben indult. Ahogy az elnök részletezte, a program részeként 2019-ben 56 tonna, 2020-ban pedig közel 100 tonna búzát gyűjtöttek be majdnem ezer gazda részvételével adomány formájában.

„Hetvenhét helyszínre jutott el ezekből a gabonákból, amely Székelyföld viszonyításában nagy eredmény, a Kárpát-medencét felölelő program pedig máshol is jól teljesített” – jelezte. Közölte, nemrégiben felmérést készítettek a fiatal pályakezdő gazdák körében, az 500 regisztrált többsége azonban nem szövetkezeti tag, ami jelentős hátrány a finanszírozások elnyerésében.

Nagyobb mértékű a pályázati összeg, ha egy szövetkezet részese a gazda. Minél több mezőgazdasági pályázat elnyerésében szeretnénk segíteni őket szakmai tanácsokkal

– fejtette ki.

Jakab István, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ (Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége) elnöke közölte,

a magyar törvényhozásban minden, az agrárszektort érintő módosításban szem előtt tartják a külhoni gazdák érdekeit.

„Az anyaország számára kiemelten fontos, hogy a Kárpát-medence magyarsága a szülőföldjén boldogulni tudjon” – mutatott rá, hozzátéve, ennek érdekében az anyaországi szakmai szervezetek a külhoni kapcsolatok kialakítását és az agrár-tapasztalatok megosztását helyezte előtérbe. „Komoly gondot jelent világszerte, hogy az agrártermelői kör kezd elöregedni, ugyanakkor kevés fiatal választja a mezőgazdaságot. Részünkről az az első lépés, hogy tisztességes párbeszéddel és igényfelméréssel kell a fiatalsághoz fordulni” – mutatott előre az elnök. Úgy fogalmazott, ennek eredményeként az SZGE eredményesen fogta össze a helyi gazdaszervezeteket.

Bizonyítékként felhozta a pályakezdő gazdák körében készített felmérést, amelyet úgy értékelt, olyan pontokra is kitértek benne, amelyeket ő is gyakorlatba szeretne ültetni Magyarországon. Jelezte, ami náluk jó és bevált módszer a gazdálkodásban, azt szívesen adják át a helyi gazdáknak, ilyenek a technológiai rendszerek, a vetőmagtermesztés és a legfrissebb agrárkutatások.

Fotó: Erdély Bálint Előd

A Magyarok Kenyere programmal kapcsolatban rámutatott, azt nem a politika hozta létre, hanem a magyarság akarata. „A búzák összeöntése után hozzáadjuk a parajdi sót, majd a mindig más területről érkező kovászt, végül pedig a Tisza forrásából a vizet. Tíz tonnával indult útjára tíz éve, ma már egy nemzetet fog össze” – részletezte. Az esemény idén augusztus 6-án Ópusztaszeren lesz megtartva. Hozzátette, az első évben a megmaradt lisztet a Dévai Szent Ferenc Alapítvány kapta meg adományként az általuk nevelt több ezer gyerek étkeztetése céljából.