Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

23:25

Tizenegyesek döntöttek Kolozsváron, magabiztosan jutott tovább a Ferencváros

21:22

23 éve nem volt ilyen alacsony a Duna vízhozama

20:58

Kidőlt fák és feltört aszfalt után zajlik a kárelhárítás

20:16

Bővítenék a Hargita megyei 4. Liga focimezőnyét

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Havas táj és fagypont alatti hőmérséklet ma hajnalban

Huszonkét éves juhász holttestét találták meg Málnáson

Ma reggeli jelentés: a férfi lábán ejtett sebeket a medve

Orvosira készül Maros megye legjobb magyar érettségizője

Súlyosan beteg fiatal lány családjának szeretnének segíteni

Elfogadta az Országgyűlés az alaptörvény módosítását, megszűnik Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása

Egyre kevesebb helyen lehet készpénzzel számlát fizetni

Sepsiszentgyörgyön is le kell cserélni az utcanévtáblákat

Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői tisztségéről

Új látogatási rend a Szent Anna-tónál

A külhoni gazdák érdekeit is szem előtt tartják minden, agrárszektort érintő módosításnál

Fotó: Veres Nándor

A Kárpát-medencei gazdaszervezetek együttműködése sikeres irányba indult el az elmúlt években – Erdélyből a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete is részese ennek, látogatásának apropójaként erről beszélt a sajtó képviselőivel Jakab István, a Magyar Országgyűlés alelnöke szombaton Csíkszeredában.

Korpos Attila

2021. július 31., 15:362021. július 31., 15:36

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének (SZGE) elnöke a találkozón azt méltatta, hogy az egyesület továbbra is a Magyarországról érkező támogatottság kiváltságos helyzetében van. Kitért a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem elnevezésű programra, amely 2010-ben indult. Ahogy az elnök részletezte, a program részeként 2019-ben 56 tonna, 2020-ban pedig közel 100 tonna búzát gyűjtöttek be majdnem ezer gazda részvételével adomány formájában.

„Hetvenhét helyszínre jutott el ezekből a gabonákból, amely Székelyföld viszonyításában nagy eredmény, a Kárpát-medencét felölelő program pedig máshol is jól teljesített” – jelezte. Közölte, nemrégiben felmérést készítettek a fiatal pályakezdő gazdák körében, az 500 regisztrált többsége azonban nem szövetkezeti tag, ami jelentős hátrány a finanszírozások elnyerésében.

Nagyobb mértékű a pályázati összeg, ha egy szövetkezet részese a gazda. Minél több mezőgazdasági pályázat elnyerésében szeretnénk segíteni őket szakmai tanácsokkal

– fejtette ki.

Jakab István, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ (Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége) elnöke közölte,

a magyar törvényhozásban minden, az agrárszektort érintő módosításban szem előtt tartják a külhoni gazdák érdekeit.

„Az anyaország számára kiemelten fontos, hogy a Kárpát-medence magyarsága a szülőföldjén boldogulni tudjon” – mutatott rá, hozzátéve, ennek érdekében az anyaországi szakmai szervezetek a külhoni kapcsolatok kialakítását és az agrár-tapasztalatok megosztását helyezte előtérbe. „Komoly gondot jelent világszerte, hogy az agrártermelői kör kezd elöregedni, ugyanakkor kevés fiatal választja a mezőgazdaságot. Részünkről az az első lépés, hogy tisztességes párbeszéddel és igényfelméréssel kell a fiatalsághoz fordulni” – mutatott előre az elnök. Úgy fogalmazott, ennek eredményeként az SZGE eredményesen fogta össze a helyi gazdaszervezeteket.

Bizonyítékként felhozta a pályakezdő gazdák körében készített felmérést, amelyet úgy értékelt, olyan pontokra is kitértek benne, amelyeket ő is gyakorlatba szeretne ültetni Magyarországon. Jelezte, ami náluk jó és bevált módszer a gazdálkodásban, azt szívesen adják át a helyi gazdáknak, ilyenek a technológiai rendszerek, a vetőmagtermesztés és a legfrissebb agrárkutatások.

Fotó: Erdély Bálint Előd

A Magyarok Kenyere programmal kapcsolatban rámutatott, azt nem a politika hozta létre, hanem a magyarság akarata. „A búzák összeöntése után hozzáadjuk a parajdi sót, majd a mindig más területről érkező kovászt, végül pedig a Tisza forrásából a vizet. Tíz tonnával indult útjára tíz éve, ma már egy nemzetet fog össze” – részletezte. Az esemény idén augusztus 6-án Ópusztaszeren lesz megtartva. Hozzátette, az első évben a megmaradt lisztet a Dévai Szent Ferenc Alapítvány kapta meg adományként az általuk nevelt több ezer gyerek étkeztetése céljából.