Benne élünk abban a korszakban, amikor meg kell tanulni valamilyen szinten tudatosan megszűrni a hallott és látott híreket. Majd aztán tudatosan feldolgozni mindazt a hatást, ami ér minket. Ehhez próbál meg segítséget nyújtani Vitus-Bulbuk Emese.

Filozófus, író, publicista, politikai elemző, zenész, miniszteri biztos, nem utolsósorban a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója. Mindemellett a Kárpát-medencei magyar kultúrharc egyik markáns személyisége.

A Hargita megyei tűzoltóság csíkszeredai székhelyéről tizenkilenc, az elmúlt időszakban a megyében talált világháborús robbanóeszközt szállított szerdán a tűzszerész-alakulat Csíkkarcfalva közelébe megsemmisítésre. A tűzszerészek néhány perc eltéréssel két robbantást végeztek.

Rendkívül felértékelődött a biztonságpolitika – főleg térségünkben. Ezért fontos belelátni az államok, a vezetők és a különböző szervezetek döntései mögött meghúzódó érdekekbe, összefüggésekbe. Erre teszünk most kísérletet Magyarország egyik legnevesebb biztonságpolitikai szakértőjével, Demkó Attilával.

Szinte senkinek nem kell bemutatni, hiszen ő maga a magyar blueszene. Sokáig úgy tűnt, hogy a kosárlabdázásnak kötelezi el magát, végül papíron vegyésztechnikus, majd történelemtanár lett, de nagyon hamar szabad útra tért.

Míg az elmúlt két évben a járványhelyzet miatt nem ünnepelhetett együtt a lakosság, idén már két helyszínen, a Gál Sándor-szobornál és a Vár téren rótták le tiszteletüket az emlékezők Csíkszeredában az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hősei előtt.

Az elmúlt években Erdélyben is számos műemléképületet, templomot és várat sikerült korszerűsíteni és megmenteni az enyészettől. A régészeti feltárások, az épített örökségvédelem azonban számos akadályba ütközik most is, aminek nemcsak anyagi okai vannak. Minderről Csók Zsolt régésszel, a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeum munkatársával beszélgettünk.

Nagyon gyorsan nagyon széles körben terjedt a rémhír, hogy drágulni fog az üzemanyag. Szinte mindegy is, hogy mikortól vagy hogy mennyivel, a szerda este-éjszaka csak arról szólt, hogy most kell tankolni. Mi a csíkszeredai töltőállomásokhoz mentünk.

Zsigmond Aranka képzőművész az erdővidéki Nagybaconból származik, Udvarhelyen, Székesfehérváron, majd New Yorkban élt közel 15 évig. 2019-től ismét Székelyudvarhelyen él, ahova hazahozta élete munkásságát, elismeréseit és alkotókedvét, mert most is éppoly szorgalommal alkot, mint pályája során mindvégig.

Miután elbúcsúzik férjétől vagy idős szüleitől, szinte percenként lépi át gyalogosan – gyerekekkel vagy anélkül – egy-egy nő a bukovinai Szeretvásáron az ukrán–román határt. Ahány kettészakadt család, annyi tragédia, egyben reménysugár: a menekültek jobbára egyetlen bőröndbe csomagolt személyes holmijukkal és szívükbe zárt fájdalommal hagyják el szülőföldjüket. Videónk március 1-jén készült.

Jelmezekbe öltözött hagyományőrző csoportok vették birtokba február 26-án Szépvíz, Csíkborzsova és Csíkszentmiklós utcáit a jubileumi, 30. Hargita Megyei Farsangbúcsúztatón, elsiratva Illést. A kászoniak idén sem tudtak megegyezni a bika árában, így az „állatnak” pusztulnia kellett.

Mai műsorunk apropója Mátyás király születésnapja. A Mátyás-mesék egyoldalúan állítják be az uralkodó személyiségét, miszerint ő volt az igazságos, ő volt a jószívű. Ugyanakkor tudnunk kell azt is, hogy sokkal bonyolultabb az ő személyisége ennél. Az igazi Mátyás királyról dr. Lupescu Radu művészettörténésszel beszélgettünk.

A székely vártemplomoknak és erődöknek nagy rajongója, megrajzolója, és amikor éppen nem alkot, akkor a Mini Erdély Park gőzösét vezeti Gyöngyössy János történeti grafikus, illusztrátor.