Mire költ, miért és mennyit hoz be? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ, amikor a Hargita, a Kovászna és a Maros megyei önkormányzatok büdzséit hasonlítottuk össze. Fontosnak tartjuk ugyanis, hogy a három székelyföldi megyét ebből a szempontból is összemérjük.
Csak az fél a számoktól, aki fél a számonkéréstől – tartja a mondás. A költségvetési tervezésnél nincs számonkérés, ez még csak az álmodozásról szól. Arról, hogy egy település, azaz annak vezetése mit szeretne megvalósítani az előtte álló naptári évben.
Elemzésünkben Székelyföld városait a reálgazdaság oldaláról elemezzük, azt vizsgálva, hogy a vállalkozói réteg milyen gazdasági teljesítményt tudhat magáénak, hogy például Székelyudvarhelyre igaz-e a „vállalkozói jólét” jelző.
A helyi költségvetés minden település egyik legfontosabb dokumentuma, hiszen abban kerül meghatározásra, hogy a városvezetés mire szeretné elkölteni az adófizetők által befizetett adólejeket.
Székelyudvarhely választott. Az eddig megszokott arcok helyett új emberek kaptak bizalmat a képviselő-testületben. Az ismert magyar pártlógók, a hivatásos politikusok veszítettek.
Újra részvényesi közgyűlésre (választásra) hívják a tagokat a romániai települések. Szeptember 27-én döntenek a tulajdonosok (a nép), hogy kiket engednek be négy évre az igazgatótanácsba (képviselő-testület), és hogy kit neveznek ki az igazgatótanács elnökének (polgármester).
Sokszor halljuk a nagy igazságot, hogy ne kiabáljunk be a pálya széléről. Tényleg, azért az egyetlen szavazatunkért és azért a befizetett kicsi adónkért cserébe mi jogon is kérdezünk rá ilyen nagy ígéretekre? A választópolgár feladata, hogy szavazzon, adót fizessen, kussoljon, és ha kérik, tapsoljon.
A múlt heti tanácsülésen újból hozta a formáját Székelyudvarhely városvezetése. Akik az élő közvetítést követték, hallhatták, ahogy a város jegyzője próbálta összetartani a város első embereit: „Vegyék komolyan, mert kezd átmenni bohózatba”.
A tisztes adófizető állampolgár már megszokta, hogy a választások éveiben megtelik ígéretekkel a padlás. Mivel éppen választási évben vagyunk, a következőkben megpróbáljuk kielemezni, hogy mindez mennyire befolyásolta Székelyföld meghatározó öt városának a költségvetését.
Megtörtént az, amire a négy évvel ezelőtti koalíciós győzelemkor senki sem gondolt: Székelyudvarhely városvezetői ijesztő módon estek egymás nyakának a költségvetési vitában. Ezzel sikerült az önkormányzati döntéshozatal intézményét régen látott mélységekbe süllyeszteni.