Johannis folytatja a konzultációkat az igazságügyi referendum eredményének gyakorlatba ültetéséről

Tăriceanu rámutatott, a referendum eredménye alapján tervezett módosítások némelyike alkotmánymódosítás nélkül, törvény elfogadásával is kivitelezhető. Azon módosítások esetében, amelyekhez az alaptörvény módosítására van szükség, újabb referendumot kell kiírni, ezt azonban - véli - az indítványok parlamenti elfogadása után azonnal meg kell szervezni, nem kell ismét valamely más választással párhuzamosan tartani.

"Ez a trükk egyszer működött, de ne higgyék, hogy még egyszer szemet hunyunk fölötte. Nem akarjuk még egyszer a választások eredményének eltorzítására használni a referendumot" - tette hozzá Tăriceanu.

Az ALDE elnöke ugyanakkor kiemelte, szem előtt kell tartani azt a tényt is, hogy két és fél millió állampolgár nemmel voksolt vagy nem vett részt a május 26-i népszavazáson.

"Ezeknek az állampolgároknak és Románia minden polgárának üzenem: a román igazságszolgáltatás problémái - a telefonok lehallgatása, a titkosszolgálatok, ügyészségek, legfelsőbb bíróság, Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács közötti titkos megállapodások, az ügyészek közismert visszaélései, az ügyészek által a bírákra gyakorolt nyomás - továbbra is fennállnak. Ezeket a problémákat nem oldotta meg a referendum, megoldásukon továbbra is dolgozni kell" - mondta.

A PRO Európa parlamenti frakció támogatja az alkotmány módosítását a május 26-i népszavazáson kinyilvánított választói akaratnak megfelelően, ugyanakkor azonban több más ponton is szükségesnek tartja az alaptörvény módosítását - jelentette ki szerdán a frakció alelnöke, Daniel Constantin.

A Johannis államfővel folytatott egyeztetést követően Constantin rámutatott, az általuk szükségesnek tartott módosítások nem igényelnek referendumot, sem széles körű parlamenti vitát, de tisztáznának néhány fontos tényezőt. A PRO Európa frakció tagjai helytelennek tartják például, hogy az ország alkotmányában nem szerepel, hogy Románia az Európai Unió és a NATO tagja. Emellett - vélik - alkotmányi szinten is garantálni kellene az ország határain belül és azon kívül élő állampolgárok számára a szavazáshoz való jogot, továbbá tisztázni kell, hogy mi számít "az alkotmány súlyos megsértésének", ez ugyanis nincs konkrétan meghatározva az alaptörvényben.

Constantin hozzátette, a frakció tagjai támogatják, hogy az alkotmánymódosító népszavazást az év végén esedékes államelnök-választással egy időben tartsák meg.

A PRO Európa parlamenti frakció képviselője arra is kitért, hogy kollégái meg fogják szavazni a kormány leváltását célzó bizalmatlansági indítványt.

"Ma reggel megbeszélést folytattunk a liberális kollégákkal, és megegyeztünk néhány dologban. Készül a bizalmatlansági indítvány, és mi nemcsak támogatjuk azt, hanem dolgozunk is rajta" - mondta Daniel Constantin, hozzátéve, hogy az államelnökkel folytatott tanácskozáson nem esett szó a bizalmatlansági indítványról.

A sürgősségi kormányrendeletek használatának "extrém helyzetekre" való korlátozása mellett foglalt állást a Klaus johannis államfővel folytatott konzultáción a magyartól eltérő nemzeti kisebbségek parlamenti csoportja - nyilatkozta a frakció vezetője, Varujan Pambuccian.

A frakcióvezető leszögezte, a nemzeti kisebbségek már 2003-ban a sürgősségi kormányrendeletek teljes kiiktatását kérték. "Most úgy véljük, hogy ezeket csak katasztrófa-, háborús vagy egyéb extrém helyzetekben kellene alkalmazni, egyébként fölöslegesek. Ha van politikai akarat, bármely törvényt nagyon rövid idő alatt elfogadhat a parlament, nincs feltétlenül szükség sürgősségi kormányrendeletre. Mi tehát a referendumon megszabottnál is nagyobb mértékben korlátoznánk a sürgősségi rendeletek használatát" - nyomatékosította Pampuccian, hozzátéve, hogy támogatni fogják Iohannis elnök alkotmánymódosító kezdeményezését.

A magyartól eltérő nemzeti kisebbségek frakciójának vezetője azt is elmondta, becsléseik szerint a csoport tagjainak mintegy fele szavazná meg a kormány megbuktatását célzó bizalmatlansági indítványt.

"Ahogyan önök is tudják, a mi frakciónk több különböző szervezet képviselőjéből áll, azaz közülünk mindenki más-más szervezetet képvisel. A köztudatban ugyan még mindig az él, hogy ugyanúgy működünk, mint egy pártfrakció, de ez nem így van" - magyarázta az újságíróknak Varujan Pambuccian.

A szociáldemokraták egy, az alkotmány módosításával foglalkozó parlamenti munkacsoport létrehozását javasolták Klaus Iohannis elnöknek a konzultáción, jelentette ki Viorica Dăncilă kormányfő szerdán, nyomatékosítva ugyanakkor, nem támogatja, hogy az alaptörvény módosítása kapcsán kiírandó népszavazást egy másik választással egyidőben szervezzék meg.

"Elismételtük, a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) nagyon fontos a szavazás eredménye, és fontos, hogy minél hamarabb gyakorlatba ültessük azt. Figyelembe véve, hogy a népszavazásnak konzultatív jellege van, most konkrét dolgokat kell tennünk. Emiatt egy parlamenti munkacsoport létrehozását javasoltuk az államfőnek, amelyet Marcel Ciolacu képviselőházi elnök vezetne, és amely minden politikai párttal megvitatná a kérdést, mivel konszenzusra van szükség, ugyanis kétharmadra van szükség ahhoz, hogy gyakorlatba ültessük ezeket a célkitűzéseket. Minél gyorsabban létre kell hozni ezt a munkacsoportot, hogy az alkotmány módosítását minél hamarabb meg lehessen valósítani. Azt szeretnénk ugyanakkor, hogy a népszavazást ne szervezzék meg egy másik választással egyidőben, ugyanazon a napon, mivel ez a gyakorlat ellentmond a Velencei Bizottság ajánlásainak" - fejtette ki Dăncilă a Klaus Johannis államfővel folytatott szerdai konzultációt követően.

Dăncilă megemlítette, hogy Marcel Ciolacu már csütörtökön elkezdi a munkacsoport megalakítását. A kormányfő elmagyarázta ugyanakkor, hogy miért támogatja a népszavazáson született eredmények gyakorlatba ültetését, bár május 26-án nem voksolt.

"Számomra fontos az állampolgárok akarata. Mivel a lakosság nagy számban járult urnák elé, és kifejezte ezirányú akaratát, természetes dolog, hogy figyelembe vegyük azt" - magyarázta a kormányfő, aki szerint nem csupán a referendumon felvetett két kérdés kapcsán lehetne módosítást eszközölni az alaptörvényen, és ezt is az alakuló parlamenti munkacsoportban kell megvitatni.

(Agerpres)