Az Európa Tanács szerint sem példaértékű Romániában a kisebbségek jogainak biztosítása

A szövetségi elnök azt követően nyilatkozott, hogy a Rasszizmus és Intolerancia elleni Európai Bizottság (ECRI) közzétette Romániáról szóló országjelentését. Az RMDSZ közleménye szerint az elnök rámutatott: a többség-kisebbség viszonya biztonságpolitikai kérdés is: a kisebbségi kérdés rendezése nélkül nincs tartós béke, és - ahogyan ez a jelentés is igazolja - visszatérő társadalmi feszültséghez vezet ennek elmulasztása.

A közlemény szerint a gyűlöletbeszéd fejezetben az ECRI jelentése megemlíti, hogy a romániai politikai diskurzusban gyakori a magyarellenes gyűlöletbeszéd, főként az autonómia, valamint a székely zászló és egyéb szimbólumok használata kapcsán. Példaként említi Mihai Tudose volt miniszterelnök 2018. januári kijelentését, amikor egy tévéinterjúban azt nyilatkozta, hogy felakasztaná azokat a székelyföldi elöljárókat, akik kifüggesztik a székely zászlót a közintézményekre.

A jelentés elítéli az Új Jobboldal mozgalmat a magyar és más közösségek elleni szisztematikus gyűlöletbeszéd miatt. Megjegyzi, hogy nagyon elterjedt a gyűlöletbeszéd a médiában, valamint az online platformokon - külön megemlíti a magyarellenes gyűlöletbeszédért gyakorta megbüntetett Lumea lui Banciu című műsort. Az ECRI megemlíti ugyanakkor, hogy a terrorvád miatt elítélt két kézdivásárhelyi fiatal ügye kapcsán a teljes magyar közösséget negatív fényben tüntette fel a média.

A sportban előforduló gyűlöletbeszéd kapcsán az ECRI kiemeli a sepsiszentgyörgyi Sepsi OSK labdarúgócsapat találkozóin elhangzó gyakori magyarellenes rigmusokat, konkrét példaként említ egy 2017-es esetet, amikor egy bukaresti mérkőzés alkalmával a Dinamo szurkolói azt kiabálták: "Kifele a magyarokkal az országból!" - írja a közlemény.

Kelemen Hunor megállapította: az RMDSZ-nek továbbra is az a feladata, hogy külföldi partnereket keressen, Európában kisebbségvédelmi törvényt fogadtasson el az uniós reformok idején, és folyamatosan tájékoztassa a döntéshozókat a magyar közösséget ért diszkriminációról, jogtiprásokról.

A dokumentum emlékeztet: a szövetség 2018 áprilisában számolt be legutóbb a magyarság jogsérelmeiről és a kisebbségi jogok európai védelmét célzó Minority SafePack kezdeményezésről az Európa Tanács rasszizmussal és intoleranciával foglalkozó szakértői bizottsága küldöttségének. Akkor rámutattak Mihai Tudose volt miniszterelnök akasztós kijelentésére, a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartására, szimbólumaik használatára irányuló kettős mércére, a médiában megjelenő gyűlöletbeszédre, illetve a sporteseményeken tapasztalt magyarellenes megnyilvánulásokra. Az ECRI továbbá több helyen hivatkozik a 2017-es évről szóló, tavaly megjelent Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat jelentésére.

Az ECRI az Európa Tanács emberi jogi szerve, célja pedig a fajgyűlölet, a faji alapú diszkrimináció, az idegengyűlölet, a zsidóellenesség és intolerancia elleni küzdelem.

(Agerpres)