Az európai focikedvelők igen rossz szájízzel gondolnak vissza az ázsiai foci-vb-re: egyrészt a mérkőzések számunkra a lehető legrosszabb időpontban voltak (reggel és délelőtt), illetve a játékvezetői hibák gyakorlatilag kiütötték a legjobb európai válogatottakat. A címvédő franciák nagyon leszerepeltek, a brazilok viszont végigmasíroztak a mezőnyön. Románia elbukta a pótselejtezőt a szlovénokkal szemben, de olyan nagy csapatok is hiányoztak a tornáról, mint például Hollandia.
Először rendezhetett két ország futball-világbajnokságot: Japán és Dél-Korea ugyan kitett magáért a rendezésben, de azt nem tudták elérni, hogy szórakoztató, igazi focicsaták legyenek – fontosabb volt a házigazda-csapatok, valamint olyan együttesek, mint az Egyesült Államok vagy Szenegál betolása legalább a negyeddöntőbe. A kupa (megérdemelten) ismét a brazilokhoz került, s az (irányított..?) meglepetésekkel teli világbajnokság akkoriban sokkolt minden focikedvelőt. Kezdődött minden a címvédő balul sikerült nyitómeccsével (0–1) Szenegállal szemben, s Zidane-ék így is folytatták: az uruk elleni 0–0 és a dánok elleni 0–2 azt jelentette, hogy a világbajnok egy ponttal és rúgott gól nélkül távozott! A franciák ezen a vb-n talán megérdemelték a sorsukat, de a portugálok, olaszok, spanyolok egyáltalán nem: az európai csapatok „lemészárlása” már a csoportkörben megkezdődött. Dél-Korea számlájára írható Portugália (3-1, a csoportban), Olaszország (2-1, aranygóllal a nyolcaddöntőben, botrányos körülmények között, Tommasi szabályos gólját nem adta meg, Tottit kiállította az ecuadori játékveyető) és Spanyolország (2-2, majd tizenegyesekkel nyertek a házigazdák, előtte két meg nem adott aranygólt lőttek a spanyolok...) kiejtése, s már az elődöntőben voltak.
Egyébként a nyolcaddöntőben úgy hulltak az európaiak, mint a legyek: kiestek a belgák, a svédek (a meglepetéscsapatnak számító Szenegál intézte el őket 2–1-re, aranygóllal), az írek és a dánok is – utóbbiakat az angolok búcsúztatták egy sima hármassal.
A negyeddöntőkben aranygóllal verte Törökország is Szenegált (1–0), a németek bekínlódtak egyet az Egyesült Államoknak, a brazilok pedig 2–1-re verték az angolokat (Owen találata után Rivaldo egyenlített, majd Ronaldinho szabadrúgásánál Seaman elképesztőt hibázott), a vb-t nézők meg azonkapták magukat, hogy a csupán a németek az egyetlen „igazi” európai gárda a legjobb négy között, s Korea az ellenfelük.
A németekre nem sokan fogadtak a torna előtt, de Ballackék az elődöntőben legyűrték 1-0-ra Koreát s fináléba kerültek, ahová Brazília masírozott be. A Rivaldo-Ronaldinho-Ronaldo trió nagyon együtt volt ezen a tornán: az elődöntőben a törökökön léptek át egy Ronaldo-góllal. Hakan Sükürék a bronzmeccset megnyerték: a koreaiakat 3–2-re verték a kisdöntőben, Sükür már a 11. másodpercben betalált, ez volt minden idők legkorábban esett vb-gólja.
A fináléban igazságosan nyertek a brazilok: a németek rombolták a szambát, de nem bírták végig - Kahn hibáját Ronaldo kihasználta, majd egy újabb gólt sikerült berámolnia, s ezzel az újabb vb-címet behúzta a Selecaó, Ronaldo pedig gólkirály lett 8 góllal. Azonban ezen a vb-n maga a foci megcsúfolása került előtérbe – remélhetőleg ilyen nem lesz többé. A négy évvel ezelőtti németországi torna már egészen jó volt, a hamarosan kezdődő dél-afrikai is remélhetőleg kellemes, szórakoztató és izgalmas meccseket hoz, amin nem a játékvezetőké lesz a fő szerep.
A döntő2002 június 30., Jokohama, 73 ezer néző, vezette: Pierluigi Collina (olasz)
Brazília-Németország 2-0 (0-0)Brazília: Marcos - Roque Junior, Lucio, Edmilson, Cafú - Gilberto Silva, Kleberson, Roberto Carlos - Ronaldinho (Juninho, 85.) - Rivaldo, Ronaldo (Denilson, 90.)
Németország: Kahn - Frings, Ramelow, Linke, Metzelder - Schneider, Hamann, Jeremies (Asamoah, 77.), Bode (Ziege, 84.) - Neuville, Klose (Bierhoff, 74.)
Gólszerző: Ronaldo (67., 79.)
Hivatalos honlap:
http://www.fifa.com/worldcup/archive/edition=4395/index.html
szóljon hozzá!